tóth gabi
Bahmutnál lendültek ellentámadásba.
Az ukrán fegyveres erők Donyeck megyében visszaverték az orosz csapatok Bahmut elleni támadásait, és eltaláltak egy orosz lőszerraktárt – számolt be csütörtök esti helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.
A közlemény szerint az ukrán légierő 13 csapást mért az orosz erők személyi állományának és katonai felszereléseinek koncentrációs területeire, az ukrán rakétacsapatok és tüzérségi egységek pedig egy orosz lőszerraktárt találtak el. A vezérkar nem közölte, hogy pontosan hol mért csapást az ukrán hadsereg.
A kijevi katonai vezetés hozzáfűzte, hogy a nap folyamán az orosz erők 24 légicsapást mértek az ukrán katonák állásaira és három rakétacsapást indítottak a Donyeck megyei Csasziv Jar, valamint Zaporizzsja városra. „A terrorcselekmény következtében lakóépületek rongálódtak meg, és a civil lakosság körében is voltak áldozatok” – tette hozzá a vezérkar további részletek közlése nélkül.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett embervesztségét mintegy 640 főben határozta meg. A tábornok szerint a Donyeck körzetében folytatott harcokban mintegy 270, Liman irányában pedig 160 katona esett el.
Konasenkov szerint az orosz hadsereg megsemmisített egyebek között egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert, egy Buk-M1-es légvédelmi rendszert és egy Sz-300-as légvédelmi rendszerhez tartozó lokátort, két hadianyag-raktárt és egy kommunikációs központot.
A nap folyamán az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi karóságok ukrán tüzérségi támadást.
Terrorcselekményként jellemezte az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszk megyében csütörtökön történt fegyveres incidenst Vlagyimir Putyin orosz elnök.
„Ma újabb terrorcselekményt, újabb bűncselekményt követtek el, behatoltak a határmenti területre és civilekre nyitottak tüzet” – jelentette ki Putyin egy pedagógustanácskozás részvevőivel online kommunikálva. Az elnök, aki neonácinak minősítette a támadókat, azt mondta, a támadók látták, hogy egy közönséges Nivát támadtak meg, amelyben civilek és gyerekek ültek, amikor tüzet nyitottak rá.
„Éppen az ilyen emberek tűzték ki feladatul maguknak, hogy megfosszanak bennünket történelmi emlékezetünktől, megfosszanak területünktől, megfosszanak hagyományainktól, nyelvünktől” – mondta, kilátásba helyezve, hogy ez nem fog sikerülni a neonáciknak, mert szét fogják verni őket.
Az ukrán határőrszolgálat alaptalannak nevezte csütörtökön azokat az orosz vádakat, amelyek szerint az Oroszországi Föderáció területén „ukrán szabotőrcsoportok” működnének, hangsúlyozva, hogy ellenőrzés alatt tartja az ukrán-orosz határszakaszt.
„
A helyzet Ukrajna és az agresszor ország határán továbbra is teljes mértékben ellenőrzés alatt áll, bár természetesen a helyzet meglehetősen nehéz, aminek elsősorban az Oroszország területéről érkező napi ágyúzás az oka. Az ellenség a határvonalat, illetve határterületünket, tüzérségi és kézi lőfegyverekkel, valamint repülőgépekkel lövi. Katonáink viszont felügyelik a teljes határvonalat, ellátják feladataikat, hogy megakadályozzák az inváziót és az ellenség provokatív akcióit. Azzal kapcsolatosan, hogy most valamiféle ukrán szabotőrcsoportról beszélnek az orosz közvéleménynek Oroszország területén, azt tudom mondani, hogy Ukrajna nem agresszor, fő feladatunk a védelem és a megszálló ország elleni védekezés. Nem tudok semmit arról, hogy mi történhetett az Oroszországi Föderáció területén, mert egy terrorista ország valójában egy instabil entitás, amely szándékosan megpróbálhatja Ukrajnát hibáztatni mindenért” – fejtette ki Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.
Szándékos provokációnak nevezte az ukrán elnök egyik főtanácsadója csütörtökön azokat a jelentéseket, amelyek szerint az ukrán erők szabotázsakciót hajtottak végre az oroszországi Brjanszk régióban.
Mihajlo Podoljak a Twitter közösségi oldalán azt írta, hogy „A történet az ukrán szabotázscsoportról az Oroszországi Föderációban klasszikus szándékos provokáció”. Hozzátette, az Oroszországi Föderáció meg akarja ijeszteni a népét, hogy igazolja a másik ország elleni támadást és a növekvő szegénységet a háború első éve után.
Alekszandr Bogomaz, az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszk megye kormányzója korábban a Telegram- csatornáján arról számolt be, hogy ukrán diverzánsok hatoltak be a Klimovó járásbeli Ljubecsane községbe. Tájékoztatása szerint a diverzánsok tűz alá vettek mozgásban lévő járművet, aminek következtében egy lakos életét vesztette, egy tízéves gyermek pedig megsebesült.
A RIA Novosztyi hírügynökség szerint Ljubecsanéban a behatolók túszokat ejtettek.
Oroszország csapatainak azonnali kivonását sürgette Ukrajnából a húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságot tömörítő G20 csoporthoz tartozó több ország külügyminisztere csütörtökön Újdelhiben, a csoport miniszteri találkozóján.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter felszólította a résztvevőket: gyakoroljanak nyomást Oroszországra annak érdekében, hogy kivonja csapatait Ukrajnából. Szorgalmazta a fekete-tengeri gabonamegállapodás meghosszabbítását és kiterjesztését is, leszögezve, hogy ez az egyezmény- amely körülbelül 20 millió tonna gabona exportját teszi lehetővé – a világ legjobban rászoruló térségeiben élők számára az élelmiszerbiztonságot szolgálja.
Az értekezleten szintén részt vevő Szergej Lavrov orosz külügyminiszter viszont azt mondta: a Nyugat a felelős a gabonaegyezmény „eltemetéséért”. Kiemelte, hogy Moszkva a maga részéről betartotta az egyezményben foglaltakat, és az orosz élelmiszer- és műtrágyaexport blokkolásának feloldásáról szóló tavalyi megállapodások végrehajtását sürgette.
A külügyminiszteri egyeztetés előtt Lavrov kitért az Északi Áramlat gázvezetékekre is: „gyors és tisztességes” vizsgálatot sürgetett a robbantások ügyében, és leszögezte: a nyomozásba Moszkvát is be kell vonni.
Lavrov kijelentette, hogy Oroszország és Kína „két stabil tényező” a nemzetközi kapcsolatok rendszerében, és bejelentette: Moszkva szorosabbra fűzi viszonyát Pekinggel.
A találkozó előtt Annalena Baerbock német külügyminiszter kínai kollégájával, Csin Kanggal egyeztetett. A tárca tájékoztatása szerint értésre adta, hogy „Oroszország Ukrajna elleni brutális támadása esetében a semlegesség az agresszornak kedvez”. „Kínának az ENSZ Biztonsági Tanács (BT) egyik állandó tagjaként ki kell állnia a világbékéért, és nem szabad támogatnia egy, a nemzetközi jogot megsértő agressziót” – szögezte le a német tárcavezető a megbeszélés után.
Lavrov úr, hagyják abba ezt a háborút! Hagyjanak fel a nemzetközi jog megsértésével! Ne bombázzák tovább az ukrán vársokat és a civileket! – szólította meg orosz hivatali partnerét beszédében Baerbock, aki szerint a háborúnak azonnal vége vetne, ha Oroszország kivonná csapatait.
Baerbock arra is felszólította a Kremlt, hogy térjen vissza az Új START-szerződéshez.
A megállapodásban való részvétel felfüggesztését Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán írta alá.
Újdelhiben felszólalt Catherine Colonna francia külügyminiszter is, aki azt hangoztatta, hogy a harcokat csak ”igazságos és tartós„ béke zárhatja le. Kijelentette, hogy a tavaly februárban indult háború a hadviselés és az emberiesség minden szabályát áthágta.
„Ennek a háborúnak nem volt oka, hazugságokon alapul” – fogalmazott.
José Manuel Albares spanyol külügyminiszter szintén azonnali csapatkivonásra szólította fel Oroszországot, azt vetve Moszkva szemére, hogy Ukrajna elleni háborúja az utóbbi évtizedekben felépített – többpólusú – világrend elleni támadás is. Emlékeztetett továbbá arra, hogy a harcok több millió ukrán életét tették tönkre.