Az oroszok elfoglaltak egy Bahmut melletti települést

Orosz ellenőrzés alá került az ostromlott Bahmut (Artemivszk) várostól mintegy tíz kilométerre északnyugatra lévő Zaliznjanszke település – közölte Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója szerdán a sajtószolgálatán keresztül.

A község a Bahmutot korábban Szlovjanszkkal összekötő autóút mellett fekszik. Jan Gagin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió vezetőjének tanácsadója azt állította, hogy az orosz hadsereg Bahmut mintegy felét foglalta el, és hogy a városból ukrán egységek elszórtan, mezőkön át próbálnak meg visszavonulni, a tavaszi olvadás miatt süppedékessé vált talaj miatt felszerelést és élőerőt veszítve.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője az ukrán fegyveres erők személyi állományában az elmúlt egy nap alatt elszenvedett veszteségeket mintegy 575 főben nevezte meg. Közülük több mint 235 katona Liman irányában, mintegy 160 pedig a Donyeck környékén vívott harcokban esett el. A tábornok a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és egyéb katonai célpontok között említett meg három, Sz-300-as légvédelmi rendszerhez tartozó radarállomást, egy Mi-8-as helikoptert, egy harckocsit, egy amerikai gyártmányú M109-es Paladin önjáró és két M777-es vontatott tarackot, egy lengyel Krab önjáró tarackot, valamint három lőszerraktárt.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok szerdán ukrán tüzérségi támadást. Donyeckben egy gyerek, a városról elnevezett régióban lévő Mineralne községben pedig egy felnőtt lakos megsebesült a belövések következtében.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy az oroszországi Belgorod megyében leleplezett egy fegyvercsempész-útvonalat, amelyen keresztül a harcok övezetéből érkezett fegyver az országba. Az ügyben két orosz állampolgárt őrizetbe vettek.

A keddi fekete-tengeri orosz-amerikai incidens azt mutatja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a konfliktus kiterjesztésére törekszik, és mindent egy lapra tesz fel – vélekedett Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára szerdán a Twitteren.

„Az amerikai MQ-9 Reaper drónnal történt incidens, amelyet Oroszország provokált a Fekete-tengeren, Putyin jelzése, hogy készen áll a konfliktusövezet kiterjesztésére más felek bevonásával” – írta Danyilov. Szerinte Putyin all-in taktikát alkalmaz, vagyis az orosz stratégiai vereségek miatt folyamatosan emeli a tétet a körülmények megváltozásának reményében.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékezetetett arra, hogy az Egyesült Államok légiereje kedden közleményt adott ki, amely szerint egy orosz Szu-27-es vadászrepülőgép megrongált egy amerikai MQ-9 Reaper felderítő és csapásmérő drónt a Fekete-tenger felett, aminek következtében az amerikaiak kénytelenek voltak a drónt a vízbe navigálni és elsüllyeszteni. Az amerikai parancsnokság közölte, hogy az MQ-9-es rutinműveleteket hajtott végre a nemzetközi légtérben, amikor egy orosz repülőgép befogta és lelőtte, ami a lezuhanáshoz és az MQ-9 teljes elvesztéséhez vezetett.

„Valójában az oroszoknak ez a veszélyes és szakszerűtlen cselekedete majdnem mindkét gép lezuhanásához vezetett. Az amerikai és a szövetségi repülőgépek továbbra is a nemzetközi légtérben fognak működni, az oroszokat pedig felszólítjuk, hogy professzionálisan és biztonságosan viselkedjenek” – idézte a hírportál James Heckert, az amerikai légierő térségbeli műveletekért felelős parancsnokát. Joe Biden amerikai elnököt tájékoztatták az esetről, a Fehér Ház pedig veszélyesnek, szakszerűtlennek és meggondolatlannak nevezte Oroszország lépéseit – írta a lap.

Az orosz védelmi minisztérium kedden azt közölte, hogy a vadászgépei nem kerültek érintkezésbe az amerikai katonai drónnal, amely aznap a Fekete-tengerbe zuhant.

A moszkvai tárca elismerte, hogy két vadászgépe feltartóztatott egy amerikai drónt a Fekete-tenger felett, de azt állította, hogy nem nyitottak rá tüzet, és nem kerültek érintkezésbe vele.

„Egy heves manőver következtében az MQ-9 típusú drón szabadesésbe kezdett, veszített magasságából, és a vízfelszínnek ütközött” – közölte az orosz védelmi minisztérium, amely szerint az orosz harci gépek nem ütköztek a drónnal, és nem ők okozták a zuhanását.

„A vadászgépek nem használták a fegyvereiket, nem kerültek a drónnal érintkezésbe, és akadálytalanul visszatértek a támaszpontjukra” – áll a tárca közleményében.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a drón “kikapcsolt transzponderekkel (radar-válaszjeladókkal) repült, és megsértette a Moszkva által különleges ukrajnai hadműveletnek nevezett invázió során ideiglenes használatra létesített légtér-övezetet”, ezért indult meg az elfogása.

A tárca szerint az orosz hadműveletekhez létrehozott övezetről a nemzetközi normáknak megfelelően értesítették a nemzetközi légtér használóit.

Az orosz minisztérium szerint a drónt a Krím félsziget övezetében fedezték fel, és az Oroszoroszági Föderáció határai felé haladt.

Előzőleg kedden az amerikai hadsereg azt közölte, hogy két Szu-27 típusú orosz harci repülőgép elfogott egy Reaper típusú amerikai megfigyelő drónt a Fekete-tenger felett, és egyikük megütötte a drón légcsavarját, ami miatt az a tengerbe zuhant és megsemmisült.

„MQ-9-esünk rutinműveletet végzett nemzetközi légtérben, amikor egy orosz repülőgép elfogta és eltalálta, ami miatt a drón lezuhant és odaveszett” – tudatta közleményében James Hecker, az amerikai légierő térségbeli műveletekért felelős tábornoka. Hozzátette: a felelőtlen eljárás kis híján mindkét légi jármű vesztét okozta.

Patrick Ryder dandártábornok, a Pentagon szóvivője újságírókkal közölte, hogy az MQ-9 drón felderítő missziót végzett a Fekete-tenger felett a nemzetközi légtérben. Hozzátette, hogy az ilyen típusú repülő eszközök már az ukrajnai háború előtt is megfigyelő missziót végeztek a Fekete-tenger felett.

Ned Price amerikai külügyi szóvivő nem sokkal később tudatta, hogy helyi idő szerint kedd délutánra bekérették a külügyminisztériumba Oroszország washingtoni nagykövetét, hogy kifejezzék neki az Egyesült Államok “erőteljes tiltakozását” az incidens miatt. Tudatta azt is, hogy az Egyesült Államok moszkvai nagykövete szintén tiltakozását fejezte ki az orosz külügyminisztériumnál.

Az orosz védelmi minisztérium kedd este közölte, hogy Szu-27-es vadászgépeiknek nincs közük az amerikai drón lezuhanásához, egyúttal megjegyezte, hogy a pilóta nélküli gép megközelítette az Oroszország által Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet, és a szabályokat megsértve repült – írta az ukrán hírportál.

Az ukrán légierő kiáll az amerikai felderítő drónok használati joga mellett a Fekete-tenger légterében az elmúlt napokban történt légi összecsapások után.

„A Fekete-tenger nem Oroszország beltengere, mivel (korábban) elfoglalták az Azovi-tengert, amit a sajátjuknak tekintenek” – mondta Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az ukrán állami televízióban.

Az ukrán indoklás szerint a Fekete-tengerrel több NATO-tagállam is határos, például Törökország vagy Románia, ezért az amerikai drónok törvényesen tevékenykednek a térségben.

Robbanószerkezet antennájára hasonlító tárgyat találtak az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásának helyszíneinek közelében lévő vízterület átvizsgálásakor a dán kizárólagos gazdasági övezetben, Dánia még nem válaszolt Oroszország vizsgálatra vonatkozó kérésére – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy interjúban, amelyből kedden mutatott be egy részletet a Rosszija 24 hírtelevízió.

Putyin elmondta: mivel a merénylet a dán kizárólagos gazdasági övezetben történt, a Gazprom engedélyt kapott a dán hatóságoktól, hogy megvizsgálja a robbanás helyszínét. Az orosz vállalat vizsgálata azonban nem szorítkozott kizárólag a robbanás helyszínének vizsgálatára, a Gazprom által bérelt hajó a vezeték mentén tovább haladva, a robbanás helyszínétől mintegy 30 kilométerre egy „oszlopocskát” fedezett fel a csövek illesztési pontjánál. Ezek a pontok, a vezeték legsebezhetőbb részei, ahol a robbantást is végrehajtották.

„A szakértők úgy vélik, hogy ez egy jelfogadó antenna lehet egy robbanószerkezet felrobbantásához, amelyet ebben a vezetékrendszerben helyezhettek el” – mondta Putyin. „Úgy tűnik, több robbanószerkezetet helyeztek el, amelyek közül valamelyik felrobbant, valamelyik pedig nem. Hogy milyen okok miatt, nem világos” – tette hozzá.

Az orosz elnök közölte: Oroszország engedélyt szeretne kapni a dán hatóságoktól, hogy „vagy önállóan, vagy velük együtt” abban a mélységben működni képes nemzetközi szakértői és pirotechnikusi csoportot hozzanak létre, amely akár hatástalanítani is képes egy robbanószerkezetet, „ha van ott olyan”.

„A dán hatóságokhoz intézett kérésünkre azonban azt a választ kaptuk, hogy nekik kell ezen elgondolkodniuk és amikor ez lehetségesnek ítélik, akkor majd válaszolnak” – mondta Putyin, aki ezt a reagálást „homályosnak” nevezte.

Putyin az interjúban kifejezte meggyőződését, hogy a gázvezetékek felrobbantása állami szintű támadás volt, amelyre amatőrök nem képesek, mert nincs ehhez szükséges technológiájuk.

Mint mondta, a robbanás erős volt, amely a csövet kiszakította és elvetette. „Ez nem egyszerű kérdés, a világ gyakorlatában még sincs rá példa, hogy ilyen balesetek után hasonló rendszereket megjavítottak volna, de elméletileg, technológiai szempontból természetesen minden lehetséges” – mondta.

Putyin úgy vélekedett, hogy a felrobbantott Északi Áramlat vezetékeknek van jövőjük, ha az európai országok kifejezik érdeklődésüket a helyreállításuk iránt.

Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet első helyettese kedden egy Telegram-csatornán közölte, hogy Oroszország eljuttatta az ENSZ Biztonsági Tanácsának és Közgyűlésének a Németországgal, Dániával és Svédországgal folytatott levelezés másolatát az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezetékek elleni merénylétek kivizsgálásáról. A diplomata szerint a dokumentumok alátámasztják Moszkva állítását, miszerint nem kapott megfelelő tájékoztatást ezektől az országoktól az általuk folytatott vizsgálat menetéről.

Oroszország egy pártatlan vizsgálóbizottság felállítását próbálja meg elérni az ENSZ-ben.