Az oroszok Bahmut közvetlen közelében

Az oroszok jelenleg alig több mint egy kilométerre vannak Bahmut központjától – jelentette szombaton a Le Figaro online oldala az AFP francia hírügynökségre hivatkozva.

A városban, melyet Moszkva csapatai nyár óta próbálnak elfoglalni, most egy olyan ponthoz jutottak el egy szombaton közzétett videó szerint, ahonnan

már látni lehet a központi épületeket.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner félkatonai csoport vezetője a felvételen, melyet a Concord Press Service, a csoport sajtóirodája tett közzé, kijelenti: „Ez az önkormányzat épülete, a város közigazgatási központja” – és egy épület tetejéről egy másik épületre mutat az általa Bahmutnak nevezett városban.

„Ez egy kilométer és kétszáz méter” – mondja ezen a videón, hozzátéve, hogy a területen jelenleg harcok folynak. Szavait

független források még nem tudták ellenőrizni.

Az oroszok már hetek óta próbálják bekeríteni a konfliktus előtt mintegy 70 ezer lakosú várost, és sikerült elvágniuk több, az ukrán katonák számára fontos utánpótlási útvonalat.

Bár megfigyelők kétségbe vonják Bakhmut stratégiai jelentőségét, a csata – amely a leghosszabb az orosz offenzíva több mint egy évvel ezelőtti kezdete óta – szimbolikus értéket kapott mind Kijev, mind Moszkva számára.

Oroszország csütörtökön több rakétacsapással sújtotta Ukrajnát, miközben csapatai igyekeztek előrenyomulni keleten – közölte Kijev. A nyugati szövetségesek még több katonai segítséget ígértek a tavasszal tervezett ukrán ellentámadáshoz.

Oroszország 32 rakétát lőtt ki Ukrajna ellen csütörtökön a kora reggeli órákban – számolt be az ukrán légvédelem. Ezeknek a felét semmisítették meg, ez alacsonyabb arány a megszokottnál.

Nyolc Kalibr rakétát lőttek ki az országra egy fekete-tengeri hajóról. A támadás Észak- és Nyugat-Ukrajnát érte, valamint Dnyipropetrovszk és Kirovohrad régiót. Egy rakéta Lviv nyugati részén csapódott be – írta a Reuters.

Oroszország több tízezer tartalékossal megerősítve az elmúlt hetekben fokozta a szárazföldi támadásokat Dél- és Kelet-Ukrajnában.

Ukrán katonák légvédelmi ágyúval tüzelnek egy állásnál a kelet-ukrajnai Donyecki területen lévő Bakhmut közelében, 2023. február 04-én.

 Fotó: EPA/SERGEY SHESTAK

Nagyszabású offenzíva készül az orosz haderő, közeledve a konfliktus kitörésének február 24-i évfordulójához.

„Az ellenség offenzívája folytatódik keleten, éjjel-nappal tartó támadásokkal” – mondta Hanna Malyar ukrán védelmiminiszter-helyettes. „A helyzet feszült” – emelte ki.

Moszkvából egyelőre nem érkezett hír az éjszakai bombázásokkal kapcsolatban. Szerdán Oroszország azt közölte, hogy az ukrán erők visszavonulnak a keleti Luhanszk tartomány egyes részein.

Az ukrán katonai elemzők szerint az orosz csapatok az elmúlt nap folyamán több sikertelen támadást indítottak a Bahmut városától északra és délre fekvő falvak ellen.

„A dolgok nagyon nehezek az ottani erőink számára, mivel az orosz csapatokat tömegesen küldik a területre” – mondta Oleh Zsdanov elemző.

Tavaszra tolódhat Zelenszkij tervezett ellentámadása

Bahmut elfoglalása ugródeszkát adna Oroszországnak ahhoz, hogy hadserege Donyecktől nyugatabbra található két nagyobb város, Kramatorszk és Szlovjanszk felé nyomuljon. A NATO-szövetség országai megpróbálnak ellene tenni, és felgyorsítják a tüzérségi lőszerek gyártását, hogy lépést tartsanak a gyors ukrán felhasználással.

Ukrajna már több milliárd dollárnyi segély kapott, az adományok terén az Egyesült Államok áll az élen, a konfliktus kezdete óta 27,4 milliárd dollárt ajánlott fel az ukránoknak.

A magas rangú amerikai tisztviselők azt tanácsolják Ukrajnának, hogy várjon egy nagyobb offenzívával mindaddig, amíg az amerikai fegyverek legújabb szállítmánya megérkezik.

„Biztosítanunk kell, hogy tavasszal valóban érezhető legyen, hogy Ukrajna a győzelem felé halad” – mondta Volodimir Zelenszkij elnök esti beszédében.

Oroszország az inváziót a biztonsági fenyegetések elleni „különleges katonai műveletnek” nevezi, és a nehézfegyverek Ukrajnába történő szállítását annak bizonyítékának tekinti, hogy a Nyugat eszkalálja a háborút.

Ukrán mentők dolgoznak egy rakétacsapást követően megrongálódott lakóház helyszínén az északkelet-ukrajnai Harkivban, 2023. február 05-én.

 Fotó: EPA/SERGEY KOZLOV

Fehéroroszország továbbra sem csatlakozik a konfliktushoz

Újabb személy került az Ukrajnába látogató külföldi méltóságok sorába. A legutóbb, Eli Cohen izraeli külügyminiszter Kijevben találkozott Zelenszkijjel. Ez volt az első ilyen látogatás magas rangú izraeli tisztviselő részéről a háború kezdete óta.

Izrael, amely Oroszországgal egyeztet a feltételezett iráni célpontok elleni szíriai csapásokról, nem ígért közvetlen fegyverszállításokat Kijevnek.

Fehéroroszország támadása miatt aggódik Ukrajna a konfliktus kitörése óta. Az ország elnöke, Alekszandr Lukasenka ugyanakkor többször visszautasította azokat a kijevi feltevéseket, hogy a fehéroroszok csatlakoznának az orosz támadáshoz. Lukasenka ugyan a konfliktus kitörésekor megengedte Oroszországnak, hogy területét használva csapatokat küldjön Ukrajnába, viszont elmondása szerint a háborúba csak akkor szállna be, ha Fehéroroszországot támadás érné.

A bolgár közvélemény ellenzi az Ukrajnába való fegyverszállítást. A volt miniszterelnök és kormánya támogatásával mégis dollármilliárdos értékben adtak el fegyvereket Ukrajnába a bolgár gyártók. Az üzletet külső közvetítők segítségével ütötték nyélbe, így nem kellett közvetlen szerződést kötniük a bolgároknak az ukránokkal.

Az ukrajnai konfliktus 2022. februári kirobbanása után a bolgár gyártók profitja rohamosan növekedett, Szófia 2022-ben megduplázta a fegyvereladását – közölte az Euractiv portálra hivatkozó V4NA.

Nem az ukránok fizettek a fegyverekért

Bulgária gyárt az ukrán hadsereg által is használt szovjet tervezésű fegyverekkel kompatibilis lőszereket is.

A volt megbízott bolgár védelmi miniszter szerint a fegyverekért nem az ukránok fizettek, hanem a britek, amerikaiak, lengyelek és más európai partnerek.

Bulgáriában a lakosság jelentős része elutasítja a direkt fegyverszállítást Ukrajnának, ezért döntött úgy még Kiril Petkov volt miniszterelnök kormánya, hogy közvetítők segítségével juttatja el a lőszereket és a fegyvereket Kijevnek

– írta a Blic szerb napilap.

Románián és Lengyelországon keresztül

Az Euractiv forrásai szerint 2022-ben mintegy egymilliárd dollár értékben érkeztek fegyverek Ukrajnába. A szállítmányok főleg Románián és Lengyelországon keresztül érkeztek az országba. Így nem kellett közvetlen szerződést kötnie az ukránoknak és a bolgároknak.

Velizar Shalamanov volt megbízott védelmi miniszter megerősítette, hogy a bolgár fegyvergyártó cégek közvetlenül nem adnak el fegyvereket és lőszereket ukrán cégeknek.

„A kereskedelemre külön gyakorlat van, ami külföldi programokon keresztül történik”

– mondta.

„Jól pénzelt program működik Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és Lengyelországban. Ezeken keresztül vásárolják meg Ukrajnának a szükséges fegyverzetet, vagyis a pénz nem ukrán, hanem brit, amerikai, lengyel vagy európai” – részletezte az Euractivnak a bolgár politikus, majd kiemelte, a fegyverszállításoknál a logisztika is fontos.

Bulgária a háború első heteitől kezdve komoly szerepet játszott az ukránok lőszerrel és üzemanyaggal való ellátásában. Erről írt már a Welt is. A Guardian cikke szerint Kiril Petkov volt bolgár miniszterelnök és Assen Vasziljev pénzügyminiszter azt mondta, országuk biztosította tavaly tavasszal az ukrán hadseregnek a szükséges szovjet kaliberű lőszer 30 százalékát, esetenként a gázolaj 40 százalékát is.

A korábbi kormányfő mindezt a közvéleménnyel szembe menve tette, hiszen a lakosság attól tartott, hogy ezekkel a manőverekkel könnyen belesodródhatnak a bolgárok is a konfliktusba.

Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev

Politikai válság

A volt bolgár miniszterelnök tavaly tavasszal arra szólította fel a lakosságot, hogy mindenki utalja át egyhavi fizetését egy alapítványnak, amelyet azért hoztak létre, hogy fegyvereket vásároljon Ukrajnának. A V4NA akkori beszámolója szerint Kiril Petkov Facebook-posztjában rámutatott, hogy segíteni kell Ukrajnának, akár úgy is, hogy az emberek pénzt vonnak meg saját maguktól.

A befizetéssel kapcsolatos tudnivalókat, adatokat is közölte bejegyzésében Petkov.

Petkov kormányát egy 4 párt alkotta koalíció támogatta, ám ő úgy döntött a fegyverszállítmányok jóváhagyásáról, hogy azzal nem értett egyet minden partnere. A szocialisták például nem akarták, hogy Bulgária fegyvereket exportáljon Ukrajnába.

Petkov és kormánya tavaly júniusban megbukott. A politikai válság azóta is tart Bulgáriában, az őszi rendkívüli választások után nem sikerült új kabinetet alakítani, újabb voksolásra készülnek, amely áprilisban lehet esedékes.