Álhír a minszki repülőgép-robbantás

Már tegnap álhírnek nevezte a fehérorosz külügyminiszter-helyettes azt az állítást, miszerint hétfői híradások szerint a hét végén fehérorosz ellenzéki aktivisták Minszk közelében felrobbantottak egy orosz katonai gépet.

„Bármiféle hivatalos reakció hiányában mély meggyőződésem, hogy ez egy újabb álhír nemzetbiztonságunk bizonyos hibáinak kiemelésére” – nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek Jurij Ambrazevics fehérorosz külügyminiszter-helyettes az ENSZ genfi központjában zajló Leszerelési Konferencia során.

Aljakszandr Azarov, a rendvédelmi szervek volt dolgozói által létrehozott BYPOL ellenzéki szervezet vezetője vasárnap Telegram-oldalán közölte, hogy felrobbantottak egy orosz Berijev A-50 katonai légtérellenőrző repülőgépet Minszk közelében egy repülőtéren. A bejelentésről a lengyelországi székhelyű Belsat fehérorosz hírcsatorna is beszámolt, Azarov ugyanakkor nem támasztotta alá bizonyítékokkal állítását.

Azarov hétfőn a Reutersnek telefonon mondta el, hogy a műveletet hónapokig tervezték, a BYPOL „partizánjai” pedig a jövőben több hasonló akció végrehajtását tervezik.

A BYPOL-t Fehéroroszországban terrorszervezetként, a Belsat hírcsatornát pedig szélsőséges hírközlőként tartják nyilván.

Fehéroroszország délen Ukrajnával határos, és Moszkva szempontjából fontos szerepe van Oroszország Ukrajna elleni háborújában. Minszk ugyan többször leszögezte, hogy nem lép be a háborúba, ha nem éri külső támadás, de fehérorosz területen, amelyet az ukrajnai háború kezdetén Oroszország felvonulási területként használt, állandó jelleggel orosz csapatok állomásoznak.

A fehérorosz televízió megmutatta szerdán azt a sértetlen orosz Berijev A-50 katonai légtérellenőrző repülőgépet, amelyet ellenzékiek állítólag felrobbantottak Minszk közelében egy repülőtéren a hétvégén.

A minszki védelmi tárca Telegram-oldalán közölt részleteket a tudósításból.

„Tessék, itt van az A-50-es! Egyenesen Macsuliscsiben! Él és virul!”

– hangzott el a Belarusz-1 csatornán közzétett közleményben.

A fehérorosz külügyminiszter-helyettes már az előző nap álhírnek nevezte azt az állítást, miszerint a hét végén fehérorosz ellenzéki aktivisták Minszk közelében felrobbantottak egy orosz katonai gépet.

Aljakszandr Azarau, a Fehéroroszországban terrorszervezetként nyilvántartott – rendvédelmi szervek volt dolgozói által létrehozott – BYPOL ellenzéki szervezet vezetője azt állította, hogy drónokkal hajtották végre a támadást a macsuliscsi támaszponton.

Fehéroroszország új fegyveres csoportokat, területvédelmi egységeket hoz létre – jelentette be hétfőn Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök.

Egy belpolitikai tanácskozáson az elnök arról beszélt, hogy minden városban és településen létre kell hozni félkatonai alakulatokat területvédelmi feladatokra, kiegészítésül az ország 45 ezer fős hadseregéhez „egy esetleges agresszió esetére”. Kijelentette, hogy minden fehérorosz férfinak meg kell tanulnia a fegyverhasználatot „családja és otthona védelmében”, ha erre szükség lenne.

Viktar Hrenyin védelmi miniszter szerint ez az új alakulat mintegy 150 ezer önkéntesből fog állni, akiket felfegyvereznek, ugyanakkor megtartják polgári munkahelyüket. Hozzátette, hogy ez az alakulat békeidőben katonai tartalékként szolgálna, háborúban pedig gerillahadviselést folytatna.

Moszkva és Minszk szoros katonai kapcsolatokat ápol, s Lukasenka országának területét is Oroszország rendelkezésre bocsátotta az Ukrajna elleni offenzíva tavaly februári megindításakor, mindemellett mintegy 10 ezer orosz katona állomásozik Fehéroroszország területén, s a két ország rendszeresen hajt végre közös hadgyakorlatokat. Ugyanakkor a fehérorosz elnök már többször hangsúlyozta, hogy csak abban az esetben küld katonákat Ukrajnába, ha támadás érné országát.

Fehéroroszországban kiterjesztették a halálbüntetés kiszabásának lehetőségét a hazaárulást elkövető tisztségviselőkre és katonákra is – közölte kedden a BelTA állami hírügynökség.

A tájékoztatás szerint a minszki parlament végső olvasatban elfogadta az erre vonatkozó törvénymódosítást. Fehéroroszország Európa utolsó országa, ahol még végrehajtanak halálos ítéleteket.

Az Aljakszandr Lukasenka elnök vezette ország tavaly széles körű nemzetközi bírálatok ellenére már kiterjesztette a halálbüntetéssel sújtható bűncselekmények körét a terrorcselekmények előkészítésének tényállására.

Ez főleg a vasúti szabotázsakciók ellen irányult, amelyekkel fehérorosz aktivisták megpróbálták akadályozni az orosz csapatok Ukrajna elleni támadását.

A minszki törvényhozás ezenkívül egy másik büntetőjogi szigorítást is elfogadott: a köztársaság elleni rágalmazás vétsége a jövőben kiterjed a hadsereggel szemben tett becsmérlő kijelentésekre is, hasonlóan az orosz szabályozáshoz.

A fehérorosz elnök teljes támogatásáról biztosította szerdán Pekingben az ukrajnai háborúra vonatkozó kínai béketervet.

Aljakszandr Lukasenka kedden érkezett háromnapos látogatásra a kínai fővárosba, ahol elsőként Li Ko-csiang kormányfővel tárgyalt, majd a 12 pontból álló kínai béketervről folytatott tárgyalásokat Hszi Csin-ping elnökkel.

A fehérorosz elnök sajtóirodájának tájékoztatása szerint Lukasenka azt mondta, „országa aktívan küzd a különböző béketervek sikeréért, és ezek között kiemelten támogatja a kínait”. Hozzátette: „a jelenlegi, nagyon nehéz nemzetközi helyzetben a szokásostól eltérő, új megközelítésre és felelős politikai döntésekre van szükség, mert csak így kerülhető el egy olyan világméretű összeütközés, amelynek nem lehetnek nyertesei”.

Lukasenka szerint „a kínai béketerv arról tanúskodik, hogy a kínai külpolitika a békére törekszik, a béketerv pedig olyan előrelépés, amelynek hatása nemzetközi szinten is jelentős lesz”.

A kínai külügyminisztérium múlt pénteken tette közzé 12 pontból álló, az ukrajnai háború megoldását célzó béketervét. A terv pontjai között szerepel az ukrán-orosz béketárgyalások elindítása, minden ország szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása; a harci cselekmények beszüntetése, a tárgyalások újrakezdése, a hidegháborús mentalitás elutasítása, valamint a stratégiai kockázatok csökkentése.

A Peking által előterjesztett terv szól a humanitárius válság leküzdéséről, a gabonaegyezmény végrehajtásáról, Ukrajna újjáépítéséről és a zaporizzsjai atomerőmű biztonságának garantálásáról. Kína maga is kifejezte, hogy kész együttműködni a nemzetközi közösséggel, és konstruktív szerepet játszani a konfliktus megoldásában. A kínai vezetés korábban elutasította azon amerikai vádakat, melyek szerint fegyvert szállítana Oroszországnak, mert hivatalos álláspontja szerint semlegesnek tekinti magát az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Fehéroroszországban kiterjesztették a halálbüntetés kiszabásának lehetőségét a hazaárulást elkövető tisztségviselőkre és katonákra is – közölte kedden a BelTA állami hírügynökség.

A tájékoztatás szerint a minszki parlament végső olvasatban elfogadta az erre vonatkozó törvénymódosítást. Fehéroroszország Európa utolsó országa, ahol még végrehajtanak halálos ítéleteket.

Az Aljakszandr Lukasenka elnök vezette ország tavaly széles körű nemzetközi bírálatok ellenére már kiterjesztette a halálbüntetéssel sújtható bűncselekmények körét a terrorcselekmények előkészítésének tényállására.

Ez főleg a vasúti szabotázsakciók ellen irányult, amelyekkel fehérorosz aktivisták megpróbálták akadályozni az orosz csapatok Ukrajna elleni támadását.

A minszki törvényhozás ezenkívül egy másik büntetőjogi szigorítást is elfogadott: a köztársaság elleni rágalmazás vétsége a jövőben kiterjed a hadsereggel szemben tett becsmérlő kijelentésekre is, hasonlóan az orosz szabályozáshoz.