A román miniszterelnök üdvözölte a magyarokat

Aktív közéleti részvételükkel, a kölcsönös tisztelet jegyében együttműködve a román többséggel, gazdag kulturális örökségükkel, hagyományaikkal, valamint a szabadság és demokrácia európai értékeihez való ragaszkodásukkal a romániai magyarok többletértéket jelentenek a társadalom számára – jelentette ki szerdán Nicolae Ciuca román miniszterelnök a március 15-ei magyar nemzeti ünnep alkalmából.

A miniszterelnök magyar nemzetiségű polgártársaihoz intézett, a kormány sajtóirodája által közzétett üzenetében rámutatott: március 15. lehetőséget biztosít számára arra, hogy üdvözletét küldje a romániai magyaroknak, és kiemelje hozzájárulásukat Románia fejlesztéséhez és modernizálásához.

Megállapította:

az elmúlt három évtizedben Románia jelentős előre lépéseket ért el egy demokratikus és befogadó társadalom építése terén, ezt pedig a magyar kisebbségi közösség hozzájárulása is elősegítette.

Nicolae Ciuca kifejtette: a nemzeti kisebbségek kultúrájának, történelmének, etnikai, nyelvi és vallási identitásának támogatása és megerősítése egy érett, demokratikus és európai társadalom jellemzői, Romániának pedig szüksége van minden állampolgár kreatív energiájára, ötletére és inspirációjára, függetlenül az etnikai, nyelvi és vallási hovatartozástól.

Az erdélyi magyarság sosem fogadta el a méltánytalanságot és elnyomást, egyetértésre törekedett a román többséggel, és olyan jövő építésére törekszik, amelyben helye van minden etnikumnak – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében szerdán Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.

A márciusi ifjak 12 pontos kiáltványát idézve az erdélyi politikus rámutatott: a békét, szabadságot és egyetértést sürgető sorok 175 év távlatából sem koptak meg, ezekért a célokért szünet nélkül küzdeni kell.

„A szomszédunkban zajló háború árnyékában mi mást kívánhatnánk ma is, mint békét. Oroszország agressziója Ukrajna ellen több mint egy éve tart, ám mi az első pillanattól kezdve ugyanazt képviseljük: egyetlen ország sem jogosult arra, hogy egy másik ország létére törjön, polgári lakosságát legyilkolja, vagy elűzze. Sürgősen békére van szükség” – szögezte le az RMDSZ elnöke.

Hozzátette: a szabadság törékenységét is csak a mostani, háborús időkben látni igazán.

Úgy értékelte: a magyargyűlölet néhai fel-fellángolása dacára a romániai magyaroknak van okuk bizakodásra.

„A kormányzati munka, amelyet közösségünk bizalmából végezhetünk, azt mutatja, van értelme küzdelmeinknek, jobb ma magyarként élni Romániában, mint az elmúlt több mint három évtized nagy részében. A kormányzás nemcsak a beleszólás szabadságát jelenti, hanem annak a lehetőségét is, hogy a rendelkezésünkre álló eszközeinkkel a magyarok ügyét szolgáljuk. A mi szövetségünk él ezzel a lehetőséggel. Minden nehézség ellenére megőriztük a közösség biztonságát, megőriztük a békét, és nagy lendülettel fejlesztjük Erdélyt, építjük a mi közösségeinket” – érvelt a bukaresti kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus.

Az egyetértést illetően úgy vélekedett: az csak a kölcsönös bizalom megteremtésével erősödhet meg, de szerinte sikerült végre konszenzusra jutni ebben a román partnerekkel, a következő évtizedben nagy áttörést lehet elérni, ehhez jól kell tudni kihasználni a közösségünk fejlesztésére a rendelkezésre álló költségvetési és uniós forrásokat.

„Megvédtük a családokat, a gazdaságot és a munkahelyeket, és bár mi sem tudjuk legyőzni azt, amit nem mi okoztunk – a gazdasági krízist és az inflációt –, de a kormányzat eszközeivel annak brutális következményeit kivédtük” – értékelt Kelemen Hunor.

Arra biztatta az erdélyi magyarokat: az idei március 15-i ünnepségeken szerte Erdélyben emlékezzenek forradalmáraikra és arra a nagyszerű küzdelemre, amely modern nemzetté formálta a magyarságot.

„Ez a bámulatos tett ma is lebegjen előttünk világtoronyként, és erősítsen meg abban a hitben, hogy 175 év távlatából is vissza tudjuk adni azt a reményt, hogy itthon, a szülőföldön lehet és érdemes tervezni, lehet jó és teljes életet élni. Éljenek a márciusi ifjak! Éljen a mi mindig küzdő és a szabadságot szerető közösségünk!” – zárta március 15. üzenetét az RMDSZ elnöke.

A katonai ügyészséghez fordulnak a székely szabadság napi marosvásárhelyi megemlékezés és felvonulás szervezői, akik hivatali visszaéléssel vádolják a román csendőrséget – közölte az MTI-nek küldött keddi közleményében a Székely Nemzeti Tanács (SZNT).

Ebben azt írják: a Maros megyei csendőrség alapvető emberi jogokat, a gyülekezési jogot és a szólásszabadságot sértette meg azáltal, „hogy önkényesen törvénytelennek, sőt egyenesen alkotmányellenesnek minősítette” a március 10-i, székely szabadság napi rendezvényt. Miközben ezt 2022. december 7-én hivatalosan bejelentették a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban – emlékeztetnek.

„Ezzel a minősítéssel, amelyet március 8-án szóban közöltek, és amelyet a marosszentgyörgyi székhelyű készenléti csendőrség jegyzőkönyve is rögzít, a csendőrség túllépte hatáskörét. A büntető törvénykönyv 297. cikkének értelmében olyan hatásköri túllépés, amely korlátozza az állampolgárok jogait, hivatali visszaélésnek minősül” – áll a közleményben.

Eszerint a rendezvény szervezői panasszal fordulnak a területileg illetékes katonai ügyészséghez.

Az SZNT közleményéhez csatolta a rendezvényt engedélyező Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester levelét, melyben az SZNT Siculitas egyesületének a kérésére reagált. És a csendőrségi jegyzőkönyvet is, mely a szervezők és csendőrtisztek március 8-i találkozójáról készült.

A polgármester leveléből kiderül, hogy a polgármesteri hivatal engedélyezte a postaréti megemlékezést, és a felvonulást is, azzal a megjegyzéssel, hogy a résztvevők tartsák be a törvény előírásait, és kövessék a hatóságok által kijelölt útvonalat.

A jegyzőkönyv szerint a megemlékezésben a csendőrség sem talált kivetnivalót, de a felvonulást törvénytelennek minősítette. A találkozón jelen lévő csendőrtisztek azt nehezményezték, hogy a menet résztvevői területi autonómiát követelnek – derül ki.

Eszerint Bitere Ionut ezredes rámutatott: a tervezett rendezvény nem felel meg a törvényi előírásoknak, és alapvető értékeket sért. Ezt alátámasztandó a román alkotmány több cikkére is felhívta a szervezők figyelmét: az elsőre, mely szerint Románia „egységes és oszthatatlan”, illetve területe elidegeníthetetlen.

Románia alkotmányának azon cikkét is említették, mely szerint tilos a román állam becsmérlése, a nacionalista gyűlöletkeltés, a területi szeparatizmus – úgy állítva be a rendezvényt, mintha ilyen célkitűzései lennének. A jegyzőkönyv szerint a csendőrezredes végig törvénytelennek minősítette a felvonulást, és azt állította, hogy nem ő akarja betiltani, hanem maga a törvény.

Március 10-én, a székely szabadság napján több száz személy követelte Marosvásárhelyen Székelyföld területi autonómiáját, de a csendőrség a korábbi évektől eltérően nem engedélyezte az utcai felvonulást, és a járdára szorította a részvevőket.

Pénteken van a székely szabadság napja. A marosvásárhelyi Postaréten, a székely vértanúk emlékművénél – a világjárvány miatti kényszerszünet után – idén újra autonómiatüntetést tartottak. A résztvevők most is közfelkiáltással fogadták el a román államnak címzett kiáltványt, amelyben Románia nemzetközi kötelezettségvállalására hivatkozva követelnek autonómiát a térségnek, és tiltakoznak a magyar oktatási intézményeket és a székely jelképeket ért sorozatos támadások miatt – hangzott el az M1 Híradójában.

Idén is egész Székelyföldről érkeztek Marosvásárhelyre, hogy a székely szabadság napján a kivégzett székely vértanúkra emlékezzenek, és megerősítsék a közösség autonómiaigényét. A résztvevők szerint az a mód, ahogy rendőrség bánt velük az úton, bizonyítja az autonómiakövetelés létjogosultságát.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében

az autonómiamozgalom két évtizedes küzdelmes múltját idézte fel, melynek örök érvényű, időszerű üzenete, hogy „nem adjuk fel”.

„Hol állunk már attól, hogy a régiók Európájáról beszéltünk, kit érdekel már az ET megannyi közösségi jogokra, autonómiára vonatkozó határozata. Egy nagyon kedvezőtlen helyzetben a végletekig való kitartás, és az erdélyi magyarság számára az egyetlen lehetséges alternatíva érvényességét hirdettük ezen a székely szabadság napi ünnepélyen.”

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó azt mondta: az önrendelkezés a magyarság közös ügye. Hozzátette:

az önrendelkezés a béke záloga, ennek ellenére a nemzeti közösségek védelmének szabályozásával nem törődik az Európai Unió.

„Egyszerűen arról van szó, hogy egy közösség a szubszidiarítás elve alapján maga döntsön a saját sorsáról. Én bízom benne, hogy az EU-s választásokat követően nem a háború, hanem a béke lesz a fő kérdés. A békének a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása és az ezzel biztosított stabilitás a záloga.”

Az autonómiatüntetésen közfelkiáltással fogadtak el egy kiáltványt. A dokumentum szorgalmazza, hogy Románia nemzetközi kötelezettségvállalásával összhangban biztosítsa Székelyföld autonómiáját, ugyanakkor arra is kitér, hogy nem csitulnak a magyar oktatási intézményeket és a székely közösségi jelképeket ért támadások.

A székely autonómiatörekvést a baszk, katalán és felsősziléziai képviselők is támogatásukról biztosították. A rendezvény végén a résztvevők a járdán vonultak a város főterére, mivel a csendőrség törvénytelennek nyilvánította az idei rendezvényt, és nem zárta le a forgalmat. A kormányhivatal előtt átadták a kiáltványt a kormány helyi képviselőjének.