A nyugati energiavállalatok profitját követeli Ukrajna

A nyugati olaj- és gázipari vállalatoknak Ukrajna újjáépítésére kellene fordítania a bevételeik egy részét - jelentette ki German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter szerdán a Politiconak adott interjújában. A tárcavezető politikus szerint az orosz-ukrán háború hektikus energia-ármozgásokat eredményezett, melynek következtében elképesztő extraprofitra tettek szert ezek a cégek, és úgy lenne "igazságos", ha a nyereségüket egyenes átutalnák Kijevnek.

- fogalmazott Galuscsenko, aki megjegyezte, hogy a litván Ignitis Group energiaipari vállalat "helyesen" Ukrajnának kívánja adni a profitja 10 százalékát, és ezt a példát kéne követnie az olyan nyugati nagyvállalatoknak is, mint a British Petroleum (BP), a Chevron, az ExxonMobil, a Total és a Shell.

Az energiacégek profitjának átadásán túl German Galuscsenko az Európai Uniót is felszólította, hogy zárja be a szankciós kiskapukat Oroszország előtt. A politikus szerint Moszkva mindaddig folytatni fogja a háborúját Ukrajnával szemben, amíg pénzt tud szerezni a fosszilis energiahordozók eladásából. 

"Fontos, hogy ne segítsünk Oroszországnak a szankciók megkerülésében. A szankciók csak akkor hatékonyak, ha nincs mód a megkerülésükre. Mi azt látjuk, hogy az oroszok megpróbálnak menekülni, és bizonyos esetekben meg is találják a módját" - fogalmazott Galuscsenko, aki azzal érvelt, hogy a Kreml az energiaexportból származó bevételeit "nem arra használja fel" hogy az oroszok jobban éljenek, hanem „fegyvereket gyárt” belőle, és folytatja a háborút.

A politikus ezzel feltehetően arra a nemrég napvilágot látott jelentésre utalt, mely szerint továbbra is jelentős mennyiségű orosz szénhidrogén, különösen kőolaj áramlik a szankciókat megkerülve - közvetítőkön keresztül - az európai piacra. Nagyon leegyszerűsítve ez úgy lehetséges, hogy az orosz olajat összekeverik más szállítmányokkal, olyan "mixet" hozva így létre, amelynek eredetét lényegében lehetetlen már meghatározni. Szintén gyakran alkalmazott módszer az olaj forrásnak eltüntetésere, hogy harmadik országban, például Indiában és Kínában finomítják az orosz olajat, majd onnan tovább értékesítik az európai és észak-amerikai piacokra.

Galuscsenko emellett sürgette az Európai Bizottságot, hogy mihamarabb számolja fel az orosz nukleáris technológiák használatát a tagállamokban, és hozzon szankciókat a moszkvai állami atomóriás, a Roszatom ellen. 

Jelenleg öt uniós tagállamban (Bulgáriában, Csehországban, Finnországban, Magyarországon és Szlovákiában) összességében 18 orosz típusú blokk (VVER-reaktor) üzemel, amelyekhez a friss nukleáris üzemanyagot teljes egészében Oroszország szállítja. A szankciók miatt ezeket az egységeket nem lehetne tovább biztonságosan és gazdaságosan üzemeltetni, ezért Magyarország ellenzi a Roszatom szankcionálást. 

A Roszatom egyébként a világ dúsított urán-piacának mintegy 30 százalékét ellenőrzi, a reaktorüzemanyag piac 17 százalékát és a világon működő mintegy 450 atomerőmű körülbelül ötödét az oroszok tervezték. A Roszatom most is 23 nukleáris projekten dolgozik – Indiától Törökországon és Magyarországon keresztül Egyiptomig –, és a megrendelései 200 milliárd dollárra rúgnak, ami több, mint az éves magyar GDP.