Szánthó Miklós: A nemzeti erők összefogásához a CPAC Hungary is hozzájárul

A konzervatívok nemzetközi együttműködése is témája volt szombaton Washingtonban a CPAC konferenciájának magyar résztvevőként Szánthó Miklóssal, az Alapjogokért Központ főigazgatójával.

Az amerikai konzervatívok hagyományos gyűlésének zárónapján a nemzetközi együttműködésről szóló pódiumbeszélgetésen a budapesti CPAC alapítója úgy fogalmazott, hogy a magyarországi konzervatív reneszánsz utat mutathat a konzervatívoknak világszerte.

Kiemelte, hogy Magyarországon az alkotmány is tartalmazza az Isten, haza, család hármas egységét, és az alaptörvény ennek jegyében nyújt védelmet a gyerekeknek.

Az Alapjogokért Központ vezetője az egykori kommunista időszakhoz hasonlította a nyugaton tapasztalható társadalmi-politikai jelenségeket, mint az eltörlés kultúrája (cancel culture), a kritikai fajelmélet, a szélsőséges politikai korrektség, valamint az LMBTQ-ideológia terjedése, amelyek célja – a magyar szakértő megfogalmazása szerint – az emberek elhallgattatása, megfosztásuk legalapvetőbb szabadságjogaiktól, illetve nemzeti identitásuktól.

A pódiumbeszélgetésen Jay Aeba, a CPAC japán konferenciájának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a konzervatívok a legutóbbi időkig elsősorban befelé fordultak, saját nemzetükre szűkült le a figyelmük, míg a baloldal, a globalisták és kommunisták régóta nagyon hatékonyak a nemzetközi együttműködés építésében és a közös fellépésben. Kifejtette, hogy Abe Sindzó korábbi japán miniszterelnök tavalyi meggyilkolása komoly csapás volt a japán konzervatív mozgalomnak.

Andrew Cooper, a CPAC ausztráliai alapítója beszámolt arról, hogy országában 2019-ben tartották az első eseményt, ami komoly ellenállást és tüntetéseket is kiváltott a radikális baloldal részéről. Úgy fogalmazott, miközben konferenciájuk ellen utcára vonultak, addig a konzervatívok „túl udvariasak”, és nem tüntetnek a szintén Sidney-ben tartott marxista konferencia ellen.

A CPAC-et (Conservative Political Action Conference), a Konzervatív Politikai Akció Konferenciát először 1974-ben tartották meg az Amerikai Konzervatív Unió szervezésében.

Az idei eseményen az amerikai konzervatív politika vezető képviselői kapnak szót, választott politikusok, elemzők, aktivisták, újságírók, de felszólalt a korábbi brazil elnök, Jair Bolsonaro is.

– Békére és biztonságra van szükség ahhoz, hogy a konzervatívok világszerte az előttük álló kihívásokra összpontosíthassanak – jelentette ki Washingtonban Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója csütörtökön az amerikai konzervatív erők legnagyobb eseménye, a CPAC kísérőrendezvényeként tartott konferencián. 

Új konfliktusok

A magyar jogi elemzőintézet vezetője a Republicans for National Renewal (Konzervatívok a Nemzeti Megújulásért) nevű szervezet eseményén kifejtette, hogy 

A konfliktusok között említette az ukrajnai háborút, amely újabb hidegháborúval és gazdasági visszaeséssel fenyeget, valamint kihívásnak nevezte, hogy a nyugati világon belül a radikális baloldal a társadalmak alappilléreit ássa alá. 

Az Alapjogokért Központ főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy háború helyett békére, töredezettség helyett összekapcsoltságra, blokkok helyett pedig együttműködésre van szükség, valamint a nemzetközi konzervatív konszenzus megteremtésére. 

A volt elnök a CPAC amerikai konzervatív konferencia záróbeszédében Washingtonban arról beszélt, visszavonná Joe Biden intézkedéseit. Az Egyesült Államok végtelen háború felé való további sodródásának megállítását ígérte Donald Trump újbóli elnökké választása esetére.

Nagy visszhangot kiváltó beszédet mondott szombaton Donald Trump  a CPAC amerikai konzervatív konferencia záróbeszédében Washingtonban. Az előző elnök, aki tavaly novemberben hivatalosan is bejelentette újraindulását, szónoklatában az ukrajnai háborúra utalva az amerikai történelem legveszélyesebb időszakának nevezte a jelenlegit. Kijelentette, ha ő lett volna az elnök tavaly februárban, Oroszország nem támadja meg Ukrajnát, és hozzátette, meg tudna akadályozni egy harmadik világháborút.

Óriási hibának nevezte, hogy Oroszországot és Kínát egymás mellé sodorták az Egyesült Államok jelenlegi vezetésének hozzájárulásával. Megjegyezte, hogy 2017 és 2021 közötti regnálása idején Oroszország nem indított katonai akciót, Kína tiszteletben tartotta az Egyesült Államokat, és Iránt sikerült elszigetelnie. A 2024-es elnökválasztási kampányának kulcsmondataként említette, hogy az emberek harcosa és igazsága lesz, sőt, az ő nevükben büntetéseket is ígért.

Donald Trump a Joe Biden vezette kormányzatot az Egyesült Államok történetének legkorruptabb vezetőjének, az elnököt és fiát, Hunter Bident bűnözőknek nevezte. Azt mondta, hogy megválasztása esetén eltávolítja hivatalukból a nem választott bürokratákat, akik a szövetségi hatóságokat politikai fegyverként használják.

Beszédében hatékony határvédelmet ígért, a déli fal meghosszabbítását, és azt, hogy hivatalba lépésének első napján intézkedik a határőrség megerősítéséről, valamint a kitoloncolások felgyorsításáról. Bírálta a demokrata adminisztrációt és a demokrata városvezetőket a puha büntetőpolitikáért, amely véleménye szerint okozója a nagyvárosi bűnözés növekedésének.

Azt mondta, harcolni fog a szülők jogaiért, és törvényt ígért arról, hogy az iskolavezetőket kötelezően a szülők válasszák meg. Minden olyan jogszabály eltörlését is kilátásba helyezte, amely a Biden-adminisztráció idején született, és amely lehetővé teszi a gyerekek nemváltó beavatkozásait. A korábbi elnök kijelentette, hogy befejezi, amit hivatalban elkezdett, és Amerikát ismét naggyá teszi - ami utalás a korábbi kampányszlogenjére, a Make America Great Again mondatra.

A CPAC-konferencián hagyomány, hogy a résztvevőket szavaztatják arról, kit látnának legszívesebben elnöknek. A szombati zárónapon, nem sokkal Donald Trump beszéde előtt hozták nyilvánosságra a szervezők, hogy a Washingtonban tartott esemény több ezer látogatójának hatvankét százaléka voksolt Donald Trumpra, míg húsz százalék Ron DeSantis floridai kormányzóra, akit esélyes kihívónak tartanak, bár eddig hivatalosan nem jelentette be, hogy versenybe száll a republikánus elnökjelölti pozícióért a 2024-es elnökválasztáson.