Létrehozva: 2023.03.20.

A kormány továbbra is támogatja az ukrajnai menekülteket és az üldözött keresztényeket

Ez hazánk legnagyobb humanitárius akciója.

Magyarország folytatja valaha volt legnagyobb humanitárius akcióját az ukrajnai háború áldozatainak támogatása érdekében, és továbbra is segíteni fogja az üldözött keresztény közösségeket világszerte – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, amint erről a Facebook–oldalára kitett videóból is tájékozódni lehet.

 

A kormány továbbra is támogatja az ukrajnai menekülteket és az üldözött keresztényeket + VIDEÓ

Az olaszországi Tewahedo Keresztény Ortodox Egyház etiópjai az etiópiai keresztényüldözés ellen tiltakoztak a Piazza Montecitorio téren pár éve

Fotó: Andrea Ronchini, Ronchini / NurPhoto / NurPhoto via AFP

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Humanitárius Fórum megnyitóján kijelentette, hogy a kormány humanitárius stratégiáját főként két tényező határozza meg: egyrészt az ukrajnai háború közelsége, másrészt hazánk több mint ezeréves keresztény államisága. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy Magyarország történelme legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtja végre jelenleg, nagyjából 1,1 millió menekült távozott eddig Ukrajnából az országon keresztül, a maradni kívánók számára pedig a hatóságok segítik a munkába állást, egyenlő hozzáférést biztosítanak az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz. Ennek megfelelően mintegy 1300 iskola és óvoda fogadott ukrán gyerekeket. „Tavaly több mint 100 millió eurót fordítottunk erre a célra, s folytatni fogjuk a valaha volt legnagyobb humanitárius akciónkat, amíg csak szükséges” – szögezte le.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy napjainkra már a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon, számos közösség napi szintű üldöztetéssel és hátrányos megkülönböztetéssel néz szembe. Kiemelte: a kormány ezért elindította a Hungary Helps nevű programot, amelynek keretében 80 millió dollárral már több mint egymillió kereszténynek segítettek az otthon maradásban vagy a hazatérésben. Magyarország ezt a programot is folytatni fogja, amíg szükséges – közölte.

További részletek az alábbi videóban:

Míg 2021-ben leginkább Afganisztánban voltak veszélyben a keresztények, tavaly már Észak-Koreában volt a legnehezebb a helyzet.Tavaly világszerte több mint 360 millió keresztény vallású ember volt kitéve üldöztetésnek és hátrányos megkülönböztetésnek, ebből a szempontból Észak-Koreában volt a legrosszabb a helyzet.

 

 

Tavaly több mint 360 millió keresztény volt kitéve üldöztetésnek

Tavaly több mint 360 millió keresztény volt kitéve üldöztetésnek

Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Patrick Victor, a szervezet igazgatója sajtótájékoztatóján elmondta, hogy 2021. október 1. és 2022. szeptember 30. között 76 országban több mint 360 millió katolikus, ortodox, protestáns, baptista, pünkösdista és egyéb keresztény felekezetű ember – a világon minden hetedik keresztény – szenvedett el számottevő üldöztetést.

A Nyitott Ajtók szervezet minden évben közöl jelentést a keresztényüldöztetés globális helyzetéről, vizsgálatukban számba veszik az összes keresztények elleni támadást „a kevésbé feltűnő, mindennapos elnyomástól” kezdve „a legszélsőségesebb erőszakcselekményekig” bezárólag. Az idei számok nagyságrendben megegyeznek a tavaly közzétett adataikkal, amikor az üldözött keresztények száma globálisan szintén 360 millió körül volt.

Tavaly 5621 keresztény esett vallási indíttatású gyilkosság áldozatául, míg egy évvel korábban ez a szám 5898 volt. A szervezet szerint világszerte 4542 keresztényt vettek őrizetbe, köztük 1750 embert Indiában, miközben 2021-ben ez a szám 4277 volt. Az emberrablások áldozatainak száma is emelkedett: 2022-ben 5259 keresztény vallásút hurcoltak el erőszakkal, túlnyomó többségüket, 4726 embert Nigériában, szemben a 2021-es évvel, amikor ez a szám 3829 volt. Csökkent viszont a bezárt vagy megrongált templomok száma, 2022-ben 2110 ilyen esetet jegyeztek fel, míg 2021-ben még 5110-et.

Míg 2021-ben leginkább Afganisztánban voltak veszélyben a keresztények, tavaly már Észak-Koreában volt a legnehezebb a helyzet, ahol egy 2020-ban elfogadott jogszabály „szigorúan büntetendő súlyos bűncselekménynek” minősíti azt, ha valaki „keresztény vallású vagy bibliát birtokol”. Számos titokban működő templomot lelepleztek az utóbbi időben, őrizetbe vettek, fogolytáborba zártak vagy kivégeztek több keresztényt.

Észak-Korea után következik a sorban Szomália, Jemen, Eritrea, Líbia, Nigéria, Pakisztán, Irán, Afganisztán és Szudán.

A Nyitott Ajtók a jelentésében kiemelte: az utóbbi három évtized adatai alapján három trend látszik kirajzolódni. Az első látható tendencia, hogy Afrikában fokozódott a szélsőséges iszlamizmus, emiatt ma már a kontinens 26 országában vannak súlyos üldöztetésnek kitéve a keresztények, miközben 1993-ban ez a helyzet még csak hét országban állt fenn. A második trend, hogy a keresztények gyakran vallási vagy ideológiai nacionalizmus áldozatai, például 2017 óta Kínában vagy még jellemzőbben Indiában, ahol 2014 óta robbanásszerű mértékben emelkedett az erőszakcselekmények száma a keresztényekkel és a muszlimokkal szemben. A harmadik fejlemény pedig a keresztények elvándorlása a Közel-Keletről: az Iszlám Állam terrorszervezet szigorú elvárásai miatt sok keresztény döntött úgy, hogy elhagyja Irakot és Szíriát.


 

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek