A Gyurcsány-gömböc felfal mindenkit

Az utóbbi időben számos, korábban más párthoz tartozó politikus hagyta hátra korábbi közösségét a DK kedvéért. A pártban folytatja például 2022-től Molnár Gyula, az MSZP korábbi elnöke; Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd korábbi pártigazgatója és korábbi ország­gyűlési képviselője; Buzinkay György, a Momentum korábbi elnökségi tagja, a párt alapító tagja; de november óta a DK frakciójában politizál Szűcs Balázs erzsébetvárosi alpolgármester (korábban az LMP, majd Párbeszéd tagja), valamint Déri Tibor egykor momentumos újpesti polgármester is csatlakozott a rivális párthoz.

„A Köztársaság következő kormánya készül feladatára” – ezekkel a szavakkal kezdte egy korábbi Facebook-bejegyzését Gyurcsány Ferenc. A Demokratikus Koalíció elnöke kijelentette, a köztársaság szövetség, az emberek okos, becsületes szövetsége, hogy vigyázzanak egymásra. 

Ezután a pártelnök úgy fogalmazott, hogy

– tette hozzá. 

Mindez alátámasztja Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója szavait, aki a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, hogy a DK nem akar kompromisszumot kötni. Dobrev Klára elmondta, ők „tisztán baloldali” programot képviselnek, ez pedig összeegyeztethetetlen a többi ellenzéki párt egyéb ideológiai vonulatai­val – fejtette ki az elemző. 

– fejtette ki ugyancsak a Magyar Nemzetnek Pálfalvi Milán. A Nézőpont Intézet elemzője szerint azért csatlakozik egyre több áruló a DK-hoz a dollárbaloldalon, mert már nem látják maguk előtt a biztos jövőt korábbi pártjuknál. – A bezzeg-MSZP ideje a végéhez közeledik, a Jobbik vergődik és próbálja leválasztani magáról a neve miatt vele azonosítható gaztetteket, sikertelenül. A Momentum erőtlen, gyenge, építeni nem tudnak, csak rombolni, lásd Nolimpia, a Párbeszéd vagy az LMP pedig csak mások hátán volt képes bejutni a parlamentbe – sorolta a Nézőpont Intézet elemzője.

A vonzás törvénye

Elmondta, mostanra az átigazolások a vonzás törvénye szerint alakulnak. A Nézőpont Intézet aktuális kutatásából az látszik, hogy 12 százalékkal továbbra is Gyurcsány Ferenc pártja a legerősebb ellenzéki erő, 

Abban reménykedhetnek, hogy a kis pártok akár testületileg is közelednek majd hozzájuk és végül be is olvadnak a DK-ba – vélekedett az elemző. Ha a Momentum megtartja viszonylagos önállóságát, és az összes kis párt támogatottsága Gyurcsány Ferencéknél összpontosulna, még akkor is csak a Fidesz támogatottságának a felét érnék el, egy ellenzéki teljes összefogás esetén pedig még mindig csak 48 százalékon állnának. A kérdés tehát közel sem a kormányzóképesség, hanem az, hogy kié a meghatározó szerep a dollárbaloldalon belül – hívta fel a figyelmet Pálfalvi Milán.

A baloldalon kőkemény érdekek mentén zajló durva politikai játszmákat láthatunk, a lapokat Gyurcsány Ferenc osztja, ami a választók többségében visszatetszést kelt.

Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője szerint 2023-ban Gyurcsány Ferenc arra készül, hogy kis gömböc módjára felfalja a baloldalt és letolja a pályáról a kis pártokat.

Az együttműködés és a baloldali pártok közötti versengés mellett foglalt állást Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke arra is utalt bejegyzésében, hogy nem mindenkivel érdemes összefogni, főleg nem az ellenzékben vezető szerepet betöltő pártjának. Több baloldali párt ezt nem hagyta szó nélkül és reagált Gyurcsány Ferenc kijelentéseire – hangzott el az M1 Ma reggel című műsorában, amelyben Nagy Ervint, a XXI. Század Intézet elemzőjét kérdezték a baloldalon zajló folyamatokról.

Nagy Ervin rámutatott, hogy túlkínálat van politikai pártokból a baloldalon.

2023-ban Gyurcsány Ferenc arra készül, hogy mint egy kis gömböc felfalja a baloldalt, azokat akik kicsik, letolja a pályáról és egy olyan látszatösszefogást hozzon létre, ami voltaképpen a Demokratikus Koalíciónak a dominanciáját jelenti

– hangsúlyozta az elemző.

Kiemelte, hogy nem várható újabb előválasztás, a teljesítményverseny Gyurcsány esetében azt a törekvést jelenti, hogy felszívja a DK a többi pártnak a humánerőforrását. Ezt igazolják a DK-ba való átlépések, ami eddig csak a szocialisták körében volt jelentős, most viszont minden pártból áramolnak Gyurcsány politikai közösségébe azok, akik a jövőben is szeretnének felszínen maradni.

Miskolcon például egy jobbikos önkormányzati képviselő jelentette be, hogy a DK- ban folytatja. Átáramlás van. Ennek mindenképp az a magyarázata, hogy azok a politikusok, akiknek van ambíciójuk, 2024-ben újra be akarnak kerülni az önkormányzatba, és azt látják, hogy erre egyedül a Demokratikus Koalícióban lesz lehetőségük

– mutatott rá Nagy Ervin.

A Demokratikus Koalíció dominanciára törekszik és a Momentummal vív egyfajta dominanciaharcot, melyben a Momentum le van maradva, lépéshátrányban van

– jegyezte meg az elemző, aki szerint a többi kis párt a túlélésért küzd, a Jobbikra pedig már nincs szüksége a baloldali összefogásnak.

A Jobbik Budapesten nem létezik, nincs rájuk szükség a baloldalon, Gyurcsány Ferencnek már nincs szüksége a Jobbikra

– szögezte le Nagy Ervin, rávilágítva, hogy a Jobbik most ezért próbálkozik azzal a kommunikációs manőverrel, hogy a párt visszatér az egykori jobboldaliságához, de ez nem így működik, hiszen a Jobbikot ma már mindenki a baloldalra sorolja.

Senki nem tartott pisztolyt Fekete Győr András fejéhez, hogy működjön együtt azzal a Gyurcsány Ferenccel, akivel ők is szemben határozták meg magukat

– részletezte az elemző, mikor arról beszélt, hogy a Momentum a Gyurcsány Ferencékkel való összefogás miatt eljátszotta azt a lehetőségét, hogy az elmúlt harminc év politikájával szembe fordulva tiszta erőként jelenjen meg.

Úgy tűnik, hiába állítják egyes baloldali pártok, hogy a Demokratikus Koa­líció (DK) nélkül is lehet választást nyerni, sőt erre kell törekedni, mára már közel kéttucatnyi politikus csatlakozott a Gyurcsány Ferenc vezette DK-hoz. 

Az egyre gyakoribb jelenségről Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója úgy fogalmazott, a Demokratikus Koalíció hadat üzent a széttöredezett, apró, kisebb társadalmi támogatottságú ellenzéki pártnak. – 

Ilyennek tekinthető a hasonló társadalmi beágyazottságú, választói korfájú és társadalmi összetételű MSZP-s tábor. – Utóbbi párt nem tudta sem lenyelni, sem kiköpni Gyurcsányékat, akik a torkukon ragadtak, most pedig egy az egyben felfalnák az MSZP – hangsúlyozta az elemző.

Felidézte, hogy a DK-hoz az utóbbi években 18 elsővonalbeli, korábban más pártokban aktív politikus igazolt át, ami azt mutatja, hogy az ellenzéki térfélen kétféle politikus van: aki a DK és a Dobrev-féle árnyékkormány tagja, illetve aki az szeretne lenni. – A DK gravitációs erejét az adja, hogy ez az egyetlen, kiszámítható, stabil háttérrel rendelkező formáció, amely ráadásul relatíve sikeresen tud népszerűséget növelni, igaz, csak a többiek, nem pedig a kormánypártok kárára. Ezzel a bukott baloldali miniszterelnök nem tudja azt az üvegplafont áttörni, amelyet a Jobbikkal Vona Gábor is megpróbált. 

Kiemelte ugyanakkor, hogy az átlépéseknek nincs komoly társadalmi és politikai következménye, mert a választók szemében nincs érdemi megkülönböztetési pont az ellenzéki pártok között: együtt indulnak, egy listát állítanak, egy követ fújnak. – Ezért a DK stratégiájának része az is, hogy Gyurcsány próbál háttérben maradni, amennyire tud. Ő ugyanis az a miniszterelnök a magyarok szemé­ben, aki egy választási kampányt végig hazudva elherdálta a nemzeti vagyont, eladósította az országot az IMF-nek és számos külföldi szereplőnek, illetve aki a jogállamot 2006 őszen két lábbal tiporta – sorolta az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója, aki szerint a helyzet azóta sem lett jobb. Mint mondta, a veszélyek korában az ellenzék legfontosabb problémája az, hogy ki a legerősebb, ki vezeti a háziversenyüket, és hogy nap mint nap háborúpárti üzeneteket fogalmazzanak meg, csak azért, mert a választási kampányban egyes szövetségeseiknek köszönhetően négymilliárd forint, az amerikai baloldalhoz köthető szervezetektől érkező forrást kaptak.