A Fehér Házban fogadta Joe Biden Ursula von der Leyent

Így is mondhatjuk.

A találkozó előtt a sajtó arról írt, hogy az amerikai elnök a tervezett Kína elleni szankciók miatt rendelte magához az Európai Bizottság elnökét. Washington ugyanis meg akarta akadályozni, hogy Kína fegyverekkel segíthesse Oroszországot.

Joe Biden a találkozón egyértelművé tette, hogy a háború miatt közös büntetőintézkedésekre van szükség Oroszország ellen.

„Továbbra is segítjük Ukrajnát, biztonsági intézkedéseket és történelmi szankciókat hajtunk végre, amelyek meggátolják Putyin finanszírozását és megnehezítik a helyzetét” – fogalmazott az amerikai elnök.

A megbeszélés után az Európai Bizottság elnöke egyedül állt a kamerák elé.

Ursula von der Leyen megerősítette: az Európai Uniónak az a célja, hogy az oroszok mellett szankcionálja azokat az országokat is, amelyek támogatják Moszkvát.

„Erős hangsúlyt kapott a büntetőintézkedések kérdése. Már tíz szankciócsomagot bocsátottunk ki. Itt most a jogérvényesítésen és a kijátszás megelőzésén van a hangsúly. Ez egy nagyon fontos téma számunkra, és természetesen egy üzenet, hogy ki fogunk állni Ukrajna mellett, ameddig csak kell” – mondta az Európai Bizottság elnöke.

„Akik úgy látják, hogy a helytartó magához rendeli ebben az esetben az alárendeltet, azok meggyőződésem szerint nem állnak távol a valóságtól” – így értékelhető Joe Biden és Ursula von der Leyen találkozója a Századvég jogi szakértője szerint, aki az M1-en beszélt korábban a találkozóról. Ifj. Lomnici Zoltán szerint az Egyesült Államok nyíltan gyarmattartó magatartást tanúsít az Európai Unióval szemben.

„Az a fajta testtartás, amit tanúsít az Egyesült Államok, az inkább a posztmodern gyarmattartónak a testtartása. Alárendelt szerepet játszik ebben a folyamatban, ami a transzatlanti viszonyrendszert illeti az Európai Unió illetve annak vezetése. Ez a fajta önállótlanság aztán kihat természetesen a kétoldalú kapcsolatokra is, de az Európai Unió belül is számos feszültséget gerjeszt” – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője.

A washingtoni találkozó után Joe Biden és Ursula von der Leyen közös nyilatkozatot adott ki. Azt írták: egyetértettek abban, hogy támogatják Ukrajnát és közös büntetőintézkedésekről döntöttek Oroszország ellen. Szerintük ennek az egyik eszköze az Európai Unió és a G7 csoport által bevezetett ársapka is, amelyet az orosz nyersolajra és olajtermékekre vetettek ki.

„Megerősítették, hogy Ukrajna mellett tartósan kiállnak és tovább támogatják. Közös büntetőintézkedéseket is bejelentettek olyan harmadik országbeli szereplők ellen bárhol a világban, amelyek segítenék Oroszországot az Ukrajna ellen vívott háborújában. Közölték azt is, együtt dolgoznak azon, hogy tovább korlátozzák Oroszország bevételeit ” – fogalmazott Náray Balázs, az M1 tudósítója.

A két vezető politikus korábban titokban is tárgyalt a szankciókról. Február közepén robbant a hír, hogy Brüsszel a tagállamok helyett Amerikával egyeztetett a szankciókról. A kiszivárgott információk szerint az Európai Bizottság elnöke már 2021 decemberében tárgyalt az Egyesült Államok elnökével az oroszellenes embargókról. Vagyis már a fegyveres konfliktus kitörése előtt eldönthették az Európát sújtó gazdasági szankciók részleteit.

Ursula von der Leyen egy müncheni panelbeszélgetésen el is elismerte mindezt, és azt állította, hogy az amerikai hírszerzéstől kaptak információkat a közelgő háborúról, emiatt kezdtek tárgyalni a szankciókról.

A szankciók azóta földre vitték az Európai Unió gazdaságát. Miközben az Egyesült Államok számos előnyre tett szert, például az Európába szállított gáz- és olajexportnak köszönhetően.

Elemzők közben azt találgatják, hogy a zárt ajtók mögött még mi hangozhatott el Joe Biden és Ursula von der Leyen között. Nem tartják kizártnak, hogy az Európai Bizottság elnöke más iránymutatást is kaphatott, akár a Kínával szembeni büntetőintézkedések bevezetéséről.

A Krím félsziget 2014-es elcsatolása után az ukrán erőknek nyújtott kanadai kiképzés kulcsfontosságúnak bizonyult az Oroszország által egy évvel ezelőtt indított ukrajnai háború korai szakaszában – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke kedden Ottawában.

Von der Leyen ebben a tisztségében először tesz hivatalos látogatást az észak-amerikai országban. Az ukrajnai háborúról, a kereskedelemről és a transzatlanti kérdésekről folytat megbeszéléseket Kanadában és az Egyesült Államokban, pénteken Joe Biden amerikai elnökkel is találkozik Washingtonban.

„Nem tudom eléggé hangsúlyozni: Kanada megmentette Ukrajnát” – mondta a kanadai parlamentben tartott beszédében. Hozzáfűzte:

a kanadaiak „másokat, köztük sok európait megelőzve felismerték az ukrajnai események horderejét”, és a „kötelességen túlmutató” választ adtak a háborúra.

Ursula von der Leyen szerint „a teljes körű orosz invázió megindítását követő órákban tavaly létfontosságúnak bizonyult” az ottawai kormány döntése, hogy katonai kiképzésben részesítette az ukrán haderőt, miután a nemzetközi jogot megsértve Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet. Hangsúlyozta, Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalmas stratégiai hibát követett el azzal, hogy azt képzelte, három nap alatt beveheti Kijevet.

„Ukrajna ellenállása megdöbbentette a világot. Ez elsősorban az ukrán nép bátorságának köszönhető. De döntő mértékben az ukrán katonák profizmusának is, akik közül sokakat Kanada képzett ki”

– fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.

Egyúttal köszönetet mondott Justin Trudeau kanadai miniszterelnöknek is, amiért együttműködik Ukrajna megsegítésében. „Mindent, amit Ukrajnáért tettünk, együtt tettük” -jelentette ki Ursula von der Leyen.

Lőszergyártásra és -beszerzése különít el hatalmas összeget az EU, és a tervek szerint ez az ukránoknak jelenleg leginkább szükséges lőszereket helyezi majd előtérbe. Az ügy kiemelt fontosságát jelzi, hogy a lehető leggyorsabban szeretnék keresztülvinni.

Az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás új lépcsőfokaként az Európai Unió azt fogja javasolni, hogy 1 milliárd eurót különítsenek el lőszergyártásra- és beszerzésre, különösen 155 mm-es tüzérségi lövedékekre – írja a Politico, uniós dokumentumokra hivatkozva.

Az EU egy kormányközi pénzalapon, az Európai Békekereten keresztül segíti Ukrajna fegyverellátását, amelyből az ukránoknak fegyvert exportáló országoknak fizetnek visszatérítést.

Az eszközből eddig 3,6 milliárd euró katonai segélyt folyósítottak a megtámadott országnak. Tavaly decemberben pedig a tagországok úgy döntöttek, 2023-ig további 2 milliárd euróval növelik a finanszírozást.

A brüsszeli lap leszögezi, eddig a kiadási igényeket lazán határozták meg, azonban az EU most nagy hangsúlyt kíván fektetni a tüzérségi lőszerekre. Erre van szükségük ugyanis az ukrán erőknek – szól az érvelés.

Ennek érdekében jön az 1 milliárd eurós „rendkívüli támogatási csomag” – olvasható az említett dokumentumban –, amelynek középpontjában a lőszerek szállítása áll. A pénzt elsősorban 155 mm-es lövedékekre akarják elkölteni.

Német gyártmányú Panzerhaubitzen 2000 rakétakilövő üteg bevetése az ukrán fronton (forrás: Szövetségi Védelmi Minisztérium VBA/Twitter)

Az uniós dokumentum az európai ipari termelés felpörgetését is előirányozza, amely a háború által megkövetelt ütemben próbál lőszert előállítani.

A javaslat kedvező (akár 90 százelékos) visszatérítési arányt lenget be, tekintettel a rendkívüli sürgősségre és a tagállamok készleteinek kimerülésére. Egy ilyen magas arány a jelentős katonai segítséget nyújtó tagországok megnyugtatására szolgálhat, véli a Politico. Megjegyzi, amikor a visszatérítési arány tavaly 50 százalék alá esett, néhány uniós tagország, különösen az ukránok támogatásában jeleskedő Lengyelország, kifejezetten nehezményezte ezt.

Van a finanszírozási javaslatnak egy másik része is, mely az „önkéntes pénzügyi hozzájárulás” nevet viseli, és a brüsszeli lap szerint egy lehetséges kiutat kínál azon országok számára, amelyek nem vesznek részt a programban, mint például a semleges Ausztria, és Magyarország; amelyek vonakodnak az emberi élet kioltására alkalmas fegyverek biztosításától.

Azt is hangsúlyozza a dokumentum, hogy figyelembe veszik az egyes országok sajátos jogi korlátait, valamint felvázolja annak lehetőségét is, hogy „konstruktív módon tartózkodjanak a halálos segítségnyújtási intézkedésektől”.

A 3. ukrán vasdandár katonái gyakorlatoznak a kelet-ukrajnai Harkiv közelében 2023. február 23-án. (Fotó: MTI/AP/Vadim Ghirda)

A közös lőszerbeszerzésekkel kapcsolatban új rendszer jöhet létre, amely hét kategóriát foglal magába a kézifegyverek kaliberétől a 155 mm-es kaliberig. Jelenleg – mint már fentebb szó volt róla – különösen a 155 mm-es lőszerek beszerzését kell felgyorsítani, hiszen erre a lőszertípusra különösen nagy a kereslet, mivel az ukrán erők nagy hatótávolságú, precíz tüzérségi eszközökben használják – áll a javaslatban.

Az ügy sürgősségére való tekintettel a projektmegállapodást legkésőbb márciusban szeretnék aláírni, a szerződéseket pedig április vége és május vége között kell megkötni.

A dokumentum azt is előirányozza, hogy a gyártás felfuttatásához fokozott támogatásra van szükség, ugyanis az európai fegyvergyárak jelenleg szinte teljes kapacitással működnek, és az árak könnyen elszabadulhatnak.

Konkrét intézkedéseket is megemlítenek, mint például „a gyártási szűk keresztmetszetek azonosítása és megszüntetésének elősegítése”, vagy „az érintett vállalatok együttműködésének elősegítése” az ellátás biztosítása érdekében.

A Politico információi szerint a dokumentumot a védelmi miniszterek a jövő héten Stockholmban tartandó informális találkozón vitatják majd meg, és várhatóan március 20-án a Külügyek Tanácsa hivatalosan is elfogadja.