Varsó csak akkor támogatja harci gépekkel Ukrajnát...

Lengyelország hajlandó harci repülőgépekkel is segíteni Ukrajnát az orosz támadás elleni védekezésben, de csak akkor, ha a NATO döntést hoz erről – mondta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő egy csütörtöki német lapinterjúban.A konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) politikusa a Bild című lapnak adott interjúban kiemelte, hogy támogatná vadászgépek átadását Ukrajnának, ha ez az egész NATO döntése lenne és nemcsak Lengyelország, hanem sok más ország is részt venne az ukrán légierő megerősítésében.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

A vadászgépek érkezése Ukrajnába csak idő kérdése

Egy ukrán kormányzati tanácsadó szerint a repülőgépekről szóló vita még csak „az elején tart”, de bízik benne, hogy a nyugati álláspont a következő hetekben változni fog.

Lengyelország azért támogatja Ukrajnát, hogy győzzön a háborúban, azonban a győzelem pontos definícióját Kijevnek, Volodomir Zelenszkij elnöknek és kormányának, valamint az ukrán népnek kell meghatároznia, ezért nem fogalmazok nagyon konkrétan, hiszen ez rajtuk múlikó – tette hozzá.

Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni háborúja történelmi fordulópont, és egy esetleges orosz győzelem – amelytől Isten mentsen – teljesen átrendezné Európát.

Ön szerint a tankok után vadászgépeket és rakétákat is küldenek majd a nyugati országok Ukrajnának?

Nem, már eddig is rengeteg fegyverszállítmányt kaptak.

Igen, de csak rakétákat kapnak majd, vadászgépeket nem.

Igen, megkapják a rakétákat és a vadászgépeket is.

Ha Oroszország győz, Moszkva állandó fenyegetést jelentene Finnországra, a balti államokra, Lengyelországra, Romániára, Moldovára és Németországra is – fejtette ki a lengyel kormányfő, hozzátéve: orosz győzelem esetén Moszkva azzal zsarolna, hogy a mi gázunkat vegyétek, különben más országokat is megtámadunk.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Kijevben, 2022 szeptemberében (Fotó: Alexey Furman/Getty Images)

Mateusz Morawiecki arról is szólt, hogy információi szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg márciusban vagy áprilisban újabb nagyszabású, „nagyon kemény” offenzívát indít két vagy három irányból, és megint megtámadja Kijevet is.

Németországról elmondta, hogy az Ukrajna elleni háború révén sokan fordulatot vártak az orosz földgáz-, és nyersanyagimportra alapozó „nagyon rossz stratégiát követő Berlintől, de csupán az tapasztalható, hogy a német vezetés „megpróbál félig terhes lenni. Ez azt jelenti, hogy támogatják ugyan Ukrajnát, de még mindig hisznek abban, különösen Olaf Scholz kancellár, hogy napirendre lehet térni a történtek felett.

„Nem hiszem, hogy ez valaha is lehetséges lesz ezzel a kvázi-totalitárius rendszerrel. Oroszországnak teljesen meg kellene változnia” – jelentette ki a lengyel miniszterelnök.

Mint ismert Lengyelország szorgalmazta a leghatározottabban, hogy Ukrajnának küldjenek tankokat a NATO-országok, amióta pedig ez megtörtént, az ukrán vezetés harci repülőket és rakétákat kér a nyugati országoktól.

Először kaphat Ukrajna olyan eszközöket, melyekkel orosz területek ellen is eredményesen intézhet támadásokat. Mindez egy új, kétmilliárd dollár értékű segélycsomag része lehet, amit minden bizonnyal Washington még a héten bejelent. Korábban az Egyesült Államok óva intette az ukránokat attól, hogy saját határain kívül mérjen csapásokat orosz célpontokra, de úgy néz ki, mint ahogy azt például a harckocsik esetében is láttuk, a Biden-kormányzat nem tart a háború eszkalációjától.

Az Egyesült Államok több mint 2 milliárd dollár értékű katonai segélycsomagot készít elő Ukrajna számára, amely várhatóan először tartalmaz majd nagyobb hatótávolságú rakétákat. Ezt két, az ügyben tájékozott amerikai tisztviselő által kiszivárogtatott információkra alapozva írják.

A segélyt már ezen a héten bejelenthetik, és minden bizonnyal Patriot légvédelmi rendszerekhez szükséges támogató felszereléseket, precíziós lőszereket, valamint Javelin hordozható páncéltörő rakétákat is tartalmazni fog.

Sochaczew, Lengyelország 2015. Az amerikai hadsereg európai 10. hadseregének lég- és rakétavédelmi egysége Lengyelországba települt a rakétavédelmi gyakorlatra.  A Delta Battery a 37. légvédelmi rakétaszázad lengyel kollégáival együtt teszteli a Patriot személyzet jártasságát, valamint olyan mozgási gyakorlatokat hajtanak végre, amelyek a légvédelmi rendszerek gyors telepítését erősíti. (Fotó: Michal Fludra/NurPhoto) (Fotó: NurPhoto/NurPhoto via Getty Images)

Az egyik tisztviselő elmondta, a csomag egy része, amely mintegy 1,725 milliárd dollár tesz ki, az Ukrajna Biztonsági Segítségnyújtási Kezdeményezés (USAI) nevű alapból származik majd, amely lehetővé teszi a Biden-kormányzatnak, hogy az amerikai fegyverkészletek helyett a piacról szerezzen be fegyvereket.

Az USAI-alapokból egy új fegyver, a Boeing cég által gyártott földi indítású kis átmérőjű bombák (GLSDB) beszerzését is finanszíroznák, amelyek hatótávolsága a 150 kilométert is eléri.

Az Egyesült Államok elutasította a közel 300 km hatótávolságú ATACMS rakétákra vonatkozó ukrán kéréseket.

A dél-koreai védelmi minisztérium által közzétett képen az amerikai hadsereg taktikai rakétarendszere (ATACMS) rakétát lő ki a Keleti-tengerbe a dél-koreai-amerikai közös rakétagyakorlat során. (Fotó: Dél-koreai Védelmi Minisztérium via Getty Images)

A GLSDB siklóbombával Ukrajna olyan célpontokat találhatna el, amelyek eddig elérhetetlenek voltak számára. Természetesen ez orosz területeken érintene.

A GLSDB GPS-vezérlésű, képes legyőzni bizonyos elektronikus zavarásokat, minden időjárási körülmények között használható, és páncélozott járművek ellen is. A GBU-39 – amely a GLSDB robbanófejeként működne – kis, összecsukható szárnyakkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik, hogy repülőgépről ledobva több mint 100 kilométert siklik, és akár egy méter átmérőjű célpontokat is eltaláljon.

A cikk kitér arra is, hogy az USAI pénzalapot a HAWK légvédelmi rendszer bizonyos részeire, „drónvédelmi” rendszerekre, tüzérségi és légtérellenőrző radarokra, kommunikációs berendezésekre, PUMA drónokra, valamint alkatrészbeszerzések kifizetésére is felhasználnák.

A segélycsomagok tartalma és mérete addig változhat, amíg az elnök alá nem írja azokat – jegyzi meg a lap.

Minél nagyobb az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek hatótávolsága, annál messzebbre kell eltávolítani őket Oroszország határától – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter csütörtökön az orosz állami médiának adott nyilatkozatában.

Azt mondta, hogy Oroszország az ukrajnai konfliktus lezárására törekszik, a Nyugat részéről viszont senki sem próbálja meggyőzni Kijevet arról, hogy térjen vissza a tárgyalásokhoz, helyette inkább Moszkva stratégiai vereségének fontosságáról beszélnek.

Oroszország a geopolitikai csata epicentrumában található – jelentette ki.

Az elmúlt hetekben a nyugati országok egyik határvonalat a másik után lépték át az Ukrajnának nyújtott támogatásokban. Nehézfegyverek, ágyúk, nagy hatótávolságú rakétarendszerek, páncélozott járművek átadásáról döntöttek. Ám ami kétség kívül a legnagyobb „dobás” volt, az a modern, nyugati gyártmányú harckocsikról szóló ígéretek. Ebben a helyzetben már a vadászrepülőgépek átadásának ötlete sem tűnt olyan abszurdnak, Ukrajna pedig meg is ragadta az alkalmat, hogy megújítsa korábbi kérését. Erre jött Joe Biden határozott elutasítása, valamint az angolok és franciák hűvös távolságtartása. De vajon ezzel lezártnak is tekinthető az ügy? A Politico szerint egyáltalán nem.

A Nyugat valójában nem zárta ki a vadászrepülők küldését Ukrajnának, csupán először arra akar összpontosítani, hogy Kijevet a közelgő offenzívára készítsék fel megfelelő fegyverekkel – írja a Politico.

A helyzet jelenleg úgy áll, hogy vezető politikusok nyilvános, határozott kijelentései ellenére, miszerint nincs tervben repülőgépek átadása, a magánbeszélgetések azt mutatják, hogy „ez valójában csak idő kérdése”.

A lap információi szerint a Pentagonban magas rangú amerikai tisztviselők elismerik, hogy Ukrajnának „előbb-utóbb” új vadászgépekkel kell modernizálnia elöregedő légierejét. De jelenleg nem ez a legfontosabb. Így látják Európában is. Mindenki arra koncentrál, hogy a beígért „tabudöntögető fegyverek” eljussanak a megfelelő helyekre. Azzal érvelnek, hogy a modern vadászgépek hosszadalmas kiképzést követelnek meg a pilótáktól, ráadásul ezek az eszközök amúgy sem létfontosságúak a közelgő csatákhoz.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

A német alkancellár sem küldene harci repülőgépeket Ukrajnának

Olaf Scholz német kancellár után Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter is elutasította az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatását nyugati harci repülőgépekkel.

„Légi támogatás nélkül nem lehet modern háborút vívni” – mondta Andrij Melnik ukrán külügyminiszter-helyettes. Hozzátette: „Megtanultam, hogy hasznos, ha az emberek kimozdulnak a komfortzónájukból. A lakosság nagy részének fogalma sem volt arról, hogy a hadseregnek egyáltalán milyen fegyverrendszere van az arzenáljában. Mi segítettünk felvilágosítani őket.”

Egy ukrán kormányzati tanácsadó szerint a repülőgépekről szóló vita még csak „az elején tart”, de bízik benne, hogy a nyugati álláspont a következő hetekben változni fog.

Amerikai tisztviselők, kongresszusi segédek és érintett tanácsadók elismerték, hogy a színfalak mögött továbbra is dolgoznak a lehetséges repülőgép-szállításokon.

Az amerikai légierő Lockheed Martin F-16-os harci repülője. (Fotó: Harald Tittel/picture alliance via Getty Images)

Kijev követelései középpontjában az úgynevezett negyedik generációs repülőgépek állnak, mint például az amerikai gyártmányú F-16-osok, amelyek az 1980-as évek óta állnak szolgálatban. Ukrán katonai tisztviselők becslése szerint az F-16-osok kiképzése hat hónapot vehet igénybe; amerikai szakértők szerint a tapasztalt ukrán pilóták számára ez akár három-négy hónap is lehet. A Politico leszögezi, hogy a legmodernebb F-35-ösök eközben soha nem kerültek szóba, ezek átadására nincs esély.

Ahogy az sem valószínű, hogy az Egyesült Államok saját vadászgépei közül küldene, azt viszont megfontolhatják, hogy más országok átadják saját F-16-osukat – jelentette ki az amerikai védelmi minisztérium egyik magas rangú tisztviselője. Ahogy Németországnak a Leopardok estében, úgy az Egyesült Államok is minden ilyen gép átadását engedélyeznie kell.

Néhány európai ország, amelynek van F-16-os állománya, mint például Hollandia, már jelezte, hogy nyitott erre. Franciaországban légierő-fejlesztési program folyik, vagyis Párizsnak is lesznek régebbi gépei, amelyeket átadhat Ukrajnának.

Az amerikai légierő Lockheed Martin F-16-os harci repülői. (Fotó: Irfan Khan / Los Angeles Times via Getty Images)

Amerikai kormányzati tisztviselők törekednek arra, hogy ne zárják ki a repülőgép-szállításokat. John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője többszörösen visszautasította, hogy részletezze az elnök keddi megjegyzéseit.

„A legnagyobb kockázat a konfliktus elhúzódása” – mondta Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár. „Ezért érdekünk, hogy a háborút gyorsan fejezzük be”. Rasmussen szerint a nyugati szövetségeseknek késedelem nélkül az ukránok rendelkezésére kell bocsátaniuk bármit, amit kérnek.

„Ha minden fegyvert leszállítunk Ukrajnának, amire szüksége van, akkor győzni tudnak”

– érvelt, hangsúlyozva, hogy ebbe még a Krím visszafoglalása is beletartozik, az Oroszország által 2014-ben annektált régió, amelyet sok nyugati szövetséges egyelőre „no-go zónának” tekint.

Párizs ismét kulcsszereplő lehet. A harckocsik körüli közelmúltbeli tárgyalások során Franciaország korán lépett, amikor bejelentette, hogy könnyű harckocsikat küld Ukrajnának, ez pedig előkészítette a terepet a szövetségesek számára, hogy később jóváhagyják a nehéz harckocsik átengedését. A franciák most is „rejtélyes jeleket küldenek”, és elképzelhető, hogy hasonló szerepet kívánnak betölteni.

„Kíváncsi vagyok, mit jelentenek az üzenetek” – mondta Pierre Haroche, a londoni Queen Mary Egyetem nemzetközi biztonsággal foglalkozó párizsi oktatója. „Ha Franciaország meg akarja őrizni vezető szerepét, a szavakat tetteknek kell követniük”.

A nemrég bejelentett legújabb fegyverszállítások a háború fokozódásának irányába mutatnak. A nyugati harckocsik jelentős támogatást jelentenek Ukrajnának, de az M1 által megkérdezett szakértők szerint nem tudják alapvetően megváltoztatni az erőviszonyokat, ráadásul az európai társadalmak is rendkívül megosztottak a fegyverszállítások kérdésében. Közben az ukrán elnök már vadászrepülők és további rakéták átadását sürgeti.

Ukrajna megkapja azt, amit már egy ideje követel a Nyugattól: Leopard harckocsik érkezhetnek a harcterekre. A német páncélosok mellett az USA is küld több tucatnyi Abrams tankot.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már az első, német tankszállítmányok bejelentése után azt mondta, köszöni a felajánlásokat, de rakétákat és harci repülőket is kér.

„Az új tankok is úgy égnek majd, mint a többi, csak nagyon drágák” – így reagált a Kreml a harckocsiszállításokra.

Az orosz elnöki szóvivő úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok és más nyugati országok egyre inkább részeseivé válnak a konfliktusnak.

A nyolcvan Leopard harckocsi nem valószínű, hogy eldöntheti Ukrajna javára a harcokat – erről beszélt az M1-en Somkuti Bálint. A Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének kutatója hangsúlyozta: a német gyártmányú harcieszközök az ukrán páncélos haderő mindössze 10 százalékát teszik majd ki. Úgy vélte, hónapok telnek majd el, mire csatába mehetnek ezek a járművek, mert a tankok felkészítése és a legénység kiképzése még hátra van. Hozzátette: azt sem szabad elfelejteni, hogy hiába modern technikáról beszélünk, „nincs legyőzhetetlen harcijármű”.

„Ez a háború azt mutatta meg, hogy még mindig a mennyiség az, ami igazán fontos és az, aki tovább bírja a szállításokat, tovább bírja a harcieszközöknek a csatamezőre való szállítását az fog nyerni” – mondta a szakértő.

„Nekünk Magyarország biztonsága az első” – így reagált a miniszterelnök a háborús feszültségre. Orbán Viktor a Kossuth rádióban emlékeztetett rá, hogy a konfliktus kezdete és a magyar választási kampány nagyjából egybeesett.

Kiemelte: a magyar választáson az emberek valójában választottak háború és béke között is. És a békét választották. Ezért a magyar vezetők rá voltak kényszerítve, hogy világosan és egyenesen fogalmazzanak.

A kormányfő leszögezte: „Az elején kimondtuk, hogy ez nem a mi háborúnk, nem akarunk beszorulni az oroszok meg az ukránok közé, ez egy olyan háború, egy olyan konfliktus, amit lokalizálni kellene, nem pedig nemzetköziesíteni, és Magyarország mindent meg fog tenni a béke érdekében. Ezzel leütöttük azokat a cölöpöket, amihez odakötöttük utána a lovunkat. Ezért Magyarország nem sodródik bele a háborúba.”

Szerinte ha a magyar kormány véletlenül ebbe az irányba szeretne lépéseket tenni, ami kizárt, amíg ő a miniszterelnök, akkor is szembe találná magát a nyilvánvaló népakarattal, hiszen az emberek néhány hónappal ezelőtt világosan elmondták, hogy mit várnak el a magyar vezetőktől.

Európa nagyon megosztott a fegyverszállítások kérdésében – erről beszélt a Századvég Közéleti Tudásközpont vezető elemzője az M1-en. Palóc André azt mondta,

kutatásukból kiderült, hogy az európai országok több mint a felében az emberek úgy gondolják, nem kellene fegyvereket szállítani Ukrajnának, de az is látszik, hogy sok helyütt a kormányzat mindezt figyelembe sem veszi.

„Az országok többségében azt látjuk, hogy egy nagyon komoly megosztottság a társadalmakon belül, és azt is világosan látszik, hogy lényegében nagyon sok olyan politikai vezetést látunk Európa szerte, ahol egyértelműen kiderül, hogy a politikai iránytás az szembe megy a választók akaratával” – fogalmazott az elemző.