Ukrán katonai szóvivő: Heves összecsapások zajlanak Bahmutnál

Továbbra is heves harcok dúlnak a Donyeck megyei, stratégiai jelentőségű Bahmut városánál, az elmúlt nap során 151-szer lőtték az orosz erők a várost védő ukrán katonák állásait – közölte Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője szerdán a Szuszpilne televízió műsorában.

Hozzátette, hogy a Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő, az orosz erők által egy hete elfoglalt Szoledar városánál 56-szor nyitottak tüzet az orosz csapatok az ukrán katonák állásaira, és 13 összecsapás volt a térségben. Szavai szerint az orosz erők napról-napra komoly veszteségeket szenvednek. Elmondta, hogy Bahmut térségében egy nap alatt 360 orosz katona vesztette életét és 290 sebesült meg.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója a Telegramon arról adott hírt, hogy

az elmúlt nap során négy civil vesztette életét, és hat sebesült meg a régióban az orosz támadások következtében.

Ivan Fedorov, a Zaporizzsja megyei Melitopol polgármestere arról számolt be, hogy szerda reggel nagykiterjedésű tűz ütött ki az orosz megszállás alatt levő városban egy orosz katonai bázis környékén. Az ukrán félnek egyelőre nincs információja arról, hogy mi okozta a tüzet.

Az ukrán vezérkar szerdai hadijelentésében azt írta, hogy előző nap mintegy 920 orosz katona halt meg Ukrajnában, az orosz hadsereg embervesztesége velük együtt elérte a 128 420-at. Az ukrán erők egy nap alatt megsemmisítettek nyolc orosz harckocsit és tíz tüzérségi rendszert.

Kijevbe látogatott közben Alexander Van der Bellen osztrák államfő, aki a Twitteren közzétett videóüzenetében bejelentette, hogy Ausztria generátorokat adományoz Ukrajnának.

„Ausztria katonailag semleges, de mi semmiképpen sem vagyunk semlegesek a hozzáállásunkban. Az ukrán nők és férfiak a hazájukért és gyermekeik jövőjéért küzdenek. Mi pedig ebben segítjük őket” – hangoztatta az osztrák elnök.

„Zelenszkij elnökkel és Ukrajna bátor embereivel együtt védjük az európai értékeket” – fűzte hozzá Twitter-bejegyzésében Van der Bellen.

Moszkvai közlés szerint az orosz erők órákra lehetnek attól, hogy végleg ellenőrzésük alá vonják a kelet-ukrajnai Bahmut városát.

„Bahmutot mostanra körbevették az operatív erőink, a város körüli gyűrű bezárul” – jelentette ki Jan Gagin, a Moszkva-barát Donyecki Népköztársaság vezetőjének, Denisz Pusilinnak a tanácsadója.

Jelenleg a várost a közeli Csasziv Jar faluval összekötő országút ellenőrzéséért harcolnak – számolt ne a német N-Tv hírtelevízió portálja.

Az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (Institute for the Study of War, ISW) azonban némileg másként értékeli a helyzetet. Az ISW elemzése szerint nem valószínű, hogy az orosz erők egyik óráról a másikra be tudják keríteni a várost, ugyanakkor azt elképzelhetőnek tartják, hogy az ukrán fél a nagyobb veszteségek elkerülése érdekében visszavonul.

Először kaphat Ukrajna olyan eszközöket, melyekkel orosz területek ellen is eredményesen intézhet támadásokat. Mindez egy új, kétmilliárd dollár értékű segélycsomag része lehet, amit minden bizonnyal Washington még a héten bejelent. Korábban az Egyesült Államok óva intette az ukránokat attól, hogy saját határain kívül mérjen csapásokat orosz célpontokra, de úgy néz ki, mint ahogy azt például a harckocsik esetében is láttuk, a Biden-kormányzat nem tart a háború eszkalációjától.

Franciaország további 12 Caesar önjáró löveget ad át Ukrajnának, amely így ötven példánnyal fog rendelkezni, ami már nem elhanyagolható szám – közölte kedden Sébastien Lecornu védelmi miniszter.

A középhatótávolságú lövegeket a következő hetekben szállítja Franciaország, s azokat a 200 millió eurós támogatási alapból finanszírozza – mondta a francia kormánytag ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikovval tartott közös sajtótájékoztatóján Párizsban. Ez utóbbi az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta először érkezett kétoldalú látogatásra a francia fővárosba.

Franciaország korábban már 18 Caesar önjáró löveget adott át Ukrajnának,

Dánia pedig hétfőn jelentette be, hogy mind a 19 Caesar önjáró lövegét átadja Ukrajnának.

A francia védelmi miniszter arra is ígértet tett, hogy a francia Thales űripari és védelmi cég által gyártott Ground Master 200 (GM200) típusú radarokat is szállít Ukrajnának, valamint jelezte: Párizs tárgyalásokat kezdeményez a szövetségeseivel annak érdekében, hogy a Crotale légvédelmi rakétarendszerekből „mindig elegendő tartaléka” legyen Ukrajnának. A felszereléssel mindegy 15 ország rendelkezik, egyebek mellett Görögország, Finnország és Dél-Korea.

„Ez a felszerelés segít abban hogy egyre közelebb kerüljünk a győzelem napjához. A Crotale-ok 100 százalékban megsemmisítik a célpontokat, ezért nagyon fontosak az ukrán légtér lezárásához”

– fogalmazott az ukrán védelmi miniszter.

Sébastien Lecornu azt is bejelentette, hogy 150 francia katona érkezik Lengyelországba ukrán katonák kiképzésére.

A Kijev által a nyugati szövetségesektől kért harci repülőket illetően Olekszij Reznyikov nem fogalmazott meg pontos igényt Franciaország irányába.

„Nem beszéltünk repülőtípusokról. Csak kiemeltük, hogy a taktikai repülési rendszer a légvédelem egyik része, és meg kell erősítenünk a légterünk védelmi kapacitásait”

– mondta az tárcavezető.

Elmondta: optimista a nyugati harci repülők beszerzésének kérdésében. „Remélem, a lehető leghamarabb meglesz” – mondta egy nappal azután, hogy Joe Biden amerikai elnök azt közölte: az Egyesült Államok nem ad F-16-os harci repülőgépeket Ukrajnának.

Mindeközben Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke a francia nemzetgyűlésben mondott beszédet.

„Franciaország mindig elöl járt, elöl jár és elöl fog járni Ukrajna támogatásában”

– fogalmazott, annak ellenére, hogy Párizst gyakran éri az a vád, hogy ódzkodik az ukrajnai fegyverszállításoktól.

„Adjanak nekünk repülőket, adjanak nekünk szárnyakat a győzelemhez! És ezekkel a szárnyakkal megvédjük Ukrajnát és egész Európát” – mondta az ukrán politikus.

Egy Donyecktől mintegy hatvan kilométerre délkeletre fekvő település elfoglalásáról tett bejelentést kedden az orosz katonai szóvivő.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy Donyeck térségében az orosz déli hadseregcsoport önkéntes rohamcsapatai légi és tüzérségi támogatás mellett „felszabadították” Blahodatne községet.

A település elfoglalását Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója is tényként közölte. Ezen a frontszakaszon a tájékoztatás szerint

mintegy ötven ukrán katona esett el, valamint egy francia Caesar önjáró löveg, egy amerikai gyártmányú M-777-es tarack és egy Mszta-B önjáró tarack vált működésképtelenné.

A donyecki régió déli részén, Vuhledar környékén az ukrán erők az orosz tábornok szerint több mint negyven katonát, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet, két kisteherautót, valamint két tüzérségi raktárt veszítettek.

Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy a több mint kétharmadrészt orosz ellenőrzés alá került régióban az ukrán hadsereg az elmúlt napok során feladta első védelmi vonalát, és a második-harmadik vonalban lévő, előre kiépített állásaiba vonult vissza.

A politikus azt állította, hogy az orosz hadseregnek ezen a frontszakaszon a közelmúltban kilenc települést sikerült elfoglalnia, illetve „tüzérségi vagy operatív ellenőrzés alá vonnia”. Úgy vélekedett, hogy

„ideiglenesen meghiúsultak” azok a tervek, hogy ukrán offenzíva induljon Zaporizzsjában.

Jan Gagin, a Donyecki Népköztársaság megbízott vezetőjének tanácsadója a Rosszija 1 állami tévécsatorna műsorában azt hangoztatta, hogy a Csasziv Jar és Artemivszk (Bahmut) közötti autópálya hamarosan orosz ellenőrzés alá kerül, ami elvágja a városban lévő erők utánpótlási útvonalát.

Az ukrán fegyveres erők vesztesége az elmúlt nap folyamán Konasenkov szerint Kupjanszk irányában mintegy 45 katona, egy harckocsi, négy páncélozott harcjármű, egy egyéb jármű és egy D-20-as tarack, Liman irányában több mint hatvan katona és négy páncélozott harcjármű, Herszon irányában pedig két Gvozgyika önjáró tarack és két lőszerraktár volt.

Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a nap folyamán 126 ukrán élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 84 tüzérségi lőállásra mértek csapást. Az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán Mi-8-as helikoptert, öt drónt és három amerikai HIMARS-rakétát.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint

az ukrán fegyveres erők a konfliktus kezdete óta 381 repülőgépet, 206 helikoptert, 2987 drónt, 402 légvédelmi rakétarendszert, 7691 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 997 sorozatvetőt, 3970 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8229 speciális katonai járművet veszítettek.

Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Az orosz ellenőrzés alá eső területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A repeszek a Herszon megyei Kozacsi Laheri községben egy civil megöltek, kettőt pedig megsebesítettek.

A Hanti-Manysi Autonóm Körzetben kedden terrorcselekmény elkövetése címén 12 évi fegyházra ítéltek egy férfit, aki tavaly május 4-én Nyizsnyevartovszkban felgyújtott egy hadkiegészítő parancsnokságot.

Igor Krasznov orosz főügyész kedden arról tett jelentést Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy

több mint kilencezer szabálytalanul mozgósított, egyebek között az egészségi állapota miatt alkalmatlannak minősített besorozott térhetett haza.

Krasznov elmondta, hogy a szeptemberben elrendelt részleges mozgósítás rávilágított, hogy módosítani kell a katonai nyilvántartás rendszerét Oroszországban.

Ukrajnának 120-140 modern nyugati harckocsit kell kapnia az első segélyhullámban szövetségeseitől – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter keddi sajtótájékoztatóján.

„A hozzájárulások első hullámában az ukrán fegyveres erők 120-140 darab korszerű harckocsit kapnak nyugati modellekből: Leopard 2, Challenger 2, M1 Abrams típusúakat, és nagyon számítunk a Leclerc harckocsikra is” – fejtette ki a tárcavezető.

Közölte, hogy a „harkocsi-koalíciónak” jelenleg 12 ország a tagja. Hozzátette, hogy ezeket az országokat azonban még korai megneveznie, mert némelyiküknek még formális döntéseket kell meghoznia.

Január 25-én a német kormány úgy döntött, hogy az ukrán fegyveres erőket Leopard-2 harckocsikkal látja el – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Ugyanezen a napon Joe Biden amerikai elnök megerősítette az Egyesült Államok azon szándékát, hogy 31 darab M1 Abrams harckocsit szállítson Ukrajnának.

Norvégia a lehető leghamarabb, valószínűleg március végén német gyártmányú Leopard 2 harckocsikat küld Ukrajnába – írta az ukrán hírportál.

Törzsvezetési gyakorlat kezdődött Fehéroroszországban, amelynek keretében az orosz és a fehérorosz regionális csapatok egyesített parancsnoksága a két ország biztonságának szavatolása érdekében teendő döntéshozatalt gyakorolja egy héten át – közölte kedden a minszki védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint a kiképzés része a két ország szeptemberben Oroszországban tartandó közös hadgyakorlata előkészítésének. A két ország katonai részlegeinek képviselői az elmúlt évek fegyveres konfliktusainak tapasztalatai alapján a csapatok alkalmazásának közös tervezésén fognak munkálkodni.

A fehérorosz hadsereg tájékoztatása szerint

a közös művelet a két állam katonai parancsnokságának együttműködését hivatott javítani,

ami a következő lépcsőfoka az idei Szövetség Pajzsa 2023 kódnevű hadgyakorlat előkészítésének, amelyet szeptemberben tartanak Oroszországban.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő tavaly október 10-én bejelentette, hogy a Moszkvával kötött megállapodások keretében megkezdődik az összevont regionális csapatok megteremtése, amelynek alapját fehérorosz katonák alkotják majd. Minszk október közepén közölte, hogy az orosz katonák első szerelvényei megérkeztek a köztársaságba.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Lukasenkával a fehérorosz fővárosban december 19-én folytatott megbeszélései után kijelentette, hogy Moszkva és Minszk folytatja a közös gyakorlatokat és más harci kiképzési tevékenységeket, a többi között a regionális csapatok keretei között.

Január elején a fehérorosz védelmi minisztérium beszámolt arról, folytatják ezeknek a csapatoknak a megerősítését, egyben felkészítését arra, hogy végrehajtsák a két szövetséges állam védelmét szolgáló feladatokat.

Határozottan elutasította az amerikai elnök, hogy az Egyesült Államok vadászbombázó repülőgépeket szállítson Ukrajnába. Joe Biden ezt azután mondta, hogy a kijevi vezetés több tagja is arról beszél: a tankszállítmányok után harci repülőgépekre is szükségük lenne. Emmanuel Macron francia államfő ennél árnyaltabban fogalmazott. Azt mondta: minden ukrán kérést megfontolnak, de el akarják kerülni a háborús helyzet fokozását.  

Egymás után foglalják el állásaikat az orosz katonák egy katonai vonaton. A páncélozott borítással, lőrésekkel és fegyverekkel felszerelt vagonokról a moszkvai védelmi minisztérium osztott meg felvételeket kedden. Azt nem közölték, hogy a fegyverszállításra felkészített szerelvényt pontosan hol vetik be, a beszámoló szerint azonban az ukrajnai frontra szállítanak utánpótlást – számolt be az M1 Híradója a harci eseményekről.

Közben Ukrajna is igyekszik fegyvereket szerezni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Mikolajivban fogadta Mette Frederiksen dán kormányfőt. A város újjáépítése és a humanitárius segítség mellett a fegyverszállítás is szóba került.

„Találkoztam és egyeztettem a dán delegációval, köztük Frederiksen miniszterelnökkel és más képviselőkkel. Kiemelném a dán védelmi és külügyi minisztereket, akik szintén a delegáció tagjai. Nagyon részletesen beszéltünk Ukrajna védelmi szükségleteiről. Arról, hogy mi segíthet felszabadítani a területeinket délen és keleten. És arról is, hogy mire van szükségünk az ország újjáépítéséhez” – fogalmazott videóüzenetében az ukrán elnök.

Hamarosan Párizsba látogat Olekszij Reznyikov kijevi védelmi miniszter, hogy többek között Emanuel Macron elnökkel egyeztessen a fegyverszállítmányokról. Az ukrán vezetés az elmúlt napokban arról beszélt, hogy elsősorban harci repülőgépekre lenne szükségük.

A francia elnök hétfői hollandiai látogatásán úgy nyilatkozott, hogy hivatalos megkersést nem kaptak Kijevtől, de minden kérést megfontolnak.

„Ez az elhangzott kérésektől függ, és nem a pletykáktól. Eddig még nem kerestek meg, de minden alkalommal, amikor megkapjuk ezeket a kéréseket, megfontoljuk őket, és megvizsgáljuk, mit tartunk hasznosnak, mit tudunk tenni. A második kritérium annak biztosítása, hogy ez ne vezessen eszkalációhoz, hogy az általunk szállított felszerelést ne vethessék be orosz területen, hanem ellenállásban és védekezésben segítse Ukrajnát. A harmadik szempont pedig az, hogy ezek a szállítások ne gyengítsék a francia hadsereg azon képességét, hogy megvédje saját területét és az ország polgárait” – fogalmazott Emmanuel Macron.

A lengyel légierő F-16 Fighting Falcon típusú repülőgépei részt vesznek a NATO légi pajzsgyakorlatán a Lask légibázison 2022. október 12-én a lengyelországi Laskban. (Fotó: Omar Marques/Getty Images)

Joe Biden amerikai elnök viszont hétfőn határozottan kijelentette: az Egyesült Államok nem ad F–16-os harci repülőgépeket Ukrajnának. Az ukrán kormány több illetékese is hangsúlyozta, hogy szükségük lenne az amerikai vadászbombázókra, miután a washingtoni kormány múlt kedden bejelentette, hogy Abrams tankokból 31-et szállít Ukrajnának.

Az amerikaiak szerint azonban akár hónapokba is telhet, mire a korszerű harckocsik eljutnak Ukrajnába. Közben Ben Wallace brit védelmi miniszter hétfőn úgy fogalmazott, az Egyesült Királyságban gyártott tankok leghamarabb nyár elejére érkezhetnek meg a frontra. A legrövidebb időn belül a német vezetés ígért tankokat Ukrajnának, a Leopard ketteseket szerintük már március végén használhatják az ukrán katonák.

A Kreml hetfőn kijelentette: a nyugati fegyverszállítmányok csak fokozzák a háborút. Az orosz elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov arról beszélt, hogy a NATO-tagországok hiába kapcsolódnak be egyre inkább a konfliktusba, az Ukrajnának nyújtott fegyverek nem változtatnak a harcok végkimenetelén.