Ukrajnában szinte mozdulatlan a frontvonal

Elég egy pillantást vetni a térképre ahhoz, hogy lássuk, a tavaly februári orosz villámháborús terv kudarca óta a harcok ismét a keleti területekre összpontosulnak, de a frontvonalak csak nagyon lassan mozdulnak. Az oroszok minimumstratégiai célkitűzéseiknek csak egy részét teljesítették: a 2014-ben annektált Krím félsziget szárazföldi összeköttetése és ezáltal vízellátása megvalósult, az ukránokat elvágták az Azovi-tengertől, ellenben a hivatalosan is Oroszország részének tekintett területeket, köztük a Donbaszt nem sikerült elfoglalni, sőt megtartani. Viszont az őszi ukrán ellentámadás győzelmei – az északi Harkiv és a déli Herszon visszafoglalása – után a kezdeményezés most ismét az oroszoknál van. Kérdés, hogy meddig és mire mennek vele. A hadihelyzetet a Magyar Nemzet összegezte.

Az enyhe télnek és az erőforrások feltöltésének köszönhetően a sokat emlegetett „tél tábornok” végül nem hozott különösebb fejleményt a háborúban. Év elején az oroszok újabb offenzívát indítottak, amelynek jelképes győzelme volt a szoledári áttörés. Habár egyes várakozások szerint ez megágyazott volna Bahmut meghódításának, egy hónap távlatából már látszik, hogy ez nem történt meg, az ukránok még tartják magukat. A város várhatóan előbb-utóbb elesik – Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője szerint legkorábban március-áprilisban –, ezután fordulhatnak rá a jóval nagyobb és jelentősebb Kramatorszkra és Szlovjanszkra. Közben harapófogó-szerűen támadnak délről Vuhledar, illetve északról Liman irányából.

Összességében elmondható, hogy a tüzérségre alapozó, gyakran „klopfolóként” vagy „darálóként” jellemzett orosz előrenyomulás rendkívül lassú: bizonyos szakaszokon alig 30-50 kilométert haladt egy év alatt. Jelentések szerint munícióhiány miatt a tüzérség intenzitása csökkent, a korábbi napi hatvanezer lövedéknek már csak harmadát lövik el. Nagyobb szerepet kap a gyalogság – amelyből oroszlánrészt vállalt a Wagner zsoldoscsapat –, emiatt viszont (mindkét oldalon) irtózatosak a veszteségek, nyugati források orosz oldalról 60 ezer halottról és 200 ezer sebesültről számolnak be. A hátországi rakétatámadások is sokkal ritkábbak, az ukrán kritikus infrastruktúrát nem sikerült megsemmisíteni.

Várakozások szerint az ukránok tavasszal akár ellentámadásba is lendülhetnek. Ennek valószínű iránya lehet Zaporizzsja, amivel kettévághatnák a megszálló erőket – bár ennek természetesen az oroszok is tudatában vannak. Jelentős hatása lehet a harcok alakulására, hogy a beígért nyugati fegyverek, köztük a harckocsik, a nagy hatótávolságú tüzérség és a légvédelem mikor lesznek bevethetők a fronton.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kategorikusan visszautasította, hogy Kijev kompromisszumot kössön Moszkvával az Ukrajna orosz megszállásának első évfordulója alkalmából a brit közszolgálati BBC-nek adott interjújában.

Zelenszkij kifejtette: az ő szemszögéből nézve Vlagyimir Putyinnal lehetetlen párbeszédet folytatni, mivel ehhez „egyszerűen nincs meg a bizalom”.

„Tudja, megállapodunk valamiben, és másnap már jönnek is a(z orosz) csapatok” – magyarázta Zelenszkij. Hozzátette, hogy nem lehet „megállapodásokat kötni azokkal, akik nem hajlandók betartani azokat”.

Zelenszkij megerősítette: Ukrajna célja, hogy visszaszerezze az összes Oroszország által megszállt területet.

Az orosz erők tüzet nyitottak csütörtökön a Harkiv megyei Kupjanszk térségére, eltaláltak egy adminisztrációs épületet, emberek rekedtek a romok alatt – közölte Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója a Telegramon.

Az előzetes adatok szerint az orosz csapatok Sz-300-as légvédelmi rakétákat lőttek ki. A kormányzó közölte, hogy az eltalált hivatali épület mellett egy ember megsérült, és legalább két ember rekedt a romok alatt. A mentést végzők a helyszínen dolgoznak. Szinyehubov hozzátette, hogy a reggeli órákban Kupjanszk városát is lőtték az oroszok, aminek következtében két nő sérüléseket szenvedett.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője arról számolt be, hogy Kijev fölött lelőttek egy orosz felderítő drónt. Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az orosz hadsereg az Ukrajna elleni teljes körű agresszió egy évvel ezelőtti kezdete óta csaknem 5 ezer rakéta- és 3500 légicsapást hajtott végre az ország ellen.

Ezenfelül csaknem 1100 dróntámadást indítottak.

A katonai vezető közölte, hogy az ukrán erők februárban hat orosz repülőgépet, két helikoptert, 80 robotrepülőgépet és 84 drónt semmisítettek meg Ukrajna légterében.

Hromov szerint a Kreml tervei nem változtak. Az orosz hadsereg igyekszik elfoglalni a donyecki régió kulcsfontosságú városait, a nyárig pedig el akarja érni Luhanszk és Donyeck megyék közigazgatási határait.

A dandártábornok kijelentette még, hogy az ukrán vezérkar értesülései szerint az orosz katonai vezetés erőfeszítéseket tesz a katonai magánalakulatok feletti ellenőrzés megteremtésére,

és igyekszik kiszorítani „információs térből” a Wagner zsoldoscsoportot vezetőjével, Jevgenyij Prigozsinnal együtt.

Ennek érdekében alternatív katonai magánalakulatokat aktiváltak, többek között egy Jasztreb (Sólyom) elnevezésű katonai magánvállalkozás társult az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálathoz (FSZB).

Hromov elmondása szerint a Wagner csoport és az egyéb félkatonai formációk feletti ellenőrzés megteremtése érdekében az orosz katonai vezetés arra törekszik, hogy maga lássa el az önkéntesekből álló alakulatokat fegyverekkel, katonai felszereléssel és élelmiszerrel.

A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács vezetői az ukrajnai háború kitörésének február 24-én esedékes első évfordulója alkalmából egységre, Kijev támogatására és a béke helyreállítására szólítottak fel.

A csütörtökön közzétett nyilatkozatot Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára, Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Thórdís Kolbrún Reykfjörd Gylfadóttir izlandi külügyminiszter, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke, Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, valamint Leendert Verbeek, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatainak Kongresszusa elnöke írta alá.

A nyilatkozattevők mindenek előtt hangsúlyozták:

egy évvel ezelőtt Oroszország indokolatlan és provokálatlan katonai támadást indított Ukrajna ellen, megsértve a nemzetközi jogot, beleértve az Európa Tanács alapokmányát is.

„Elítéljük, hogy Oroszország nem tesz eleget az ellenségeskedés beszüntetését és csapatainak visszahívását sürgető többszöri felszólításoknak. Ezzel szemben elmérgesíti a helyzetet további erőinek mozgósításával és bevetésével, valamint az ukrajnai megszállt területek jogtalan bekebelezésével” – fogalmaztak.

Hangsúlyozták: az értelmetlen és brutális agresszió számtalan emberéletet követelt és hatalmas szenvedést okozott Ukrajnában olyan szörnyűségek és pusztítások eredményeként, amelyekre a második világháború óta nem volt példa Európában. Oroszország ezekkel a nemzetközi humanitárius és emberi jogok súlyos megsértését követte el – emelték ki.

Kijelentették: minden bűncselekmény elkövetőjét el kell számoltatni. Igazságszolgáltatás nélkül nem lehet tartós béke – húzták alá, majd hozzátették: a nemzetközi jogon, az elszámoltathatóságon, az igazságosságon és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló béke helyreállítására szólítanak fel.

Az Európa Tanács vezetői elítélték továbbá az ukrán állampolgárok, köztük a gyermekek törvénytelen és erőszakos elhurcolását Oroszországba, és azt írták:

Moszkvának le kell állítania ezeket a jogellenes cselekményeket, és minden ukrajnainak, különösen a gyermekeknek haladéktalanul lehetővé kell tenni a biztonságos hazatérést.

Felszólították a tagállamok vezetőit, hogy a május 16-án és 17-én reykjavíki csúcstalálkozón mutassanak egységet, és lépjenek fel határozottan Ukrajna további támogatása mellett.

„A lehető leghatározottabban elítéljük Oroszország tartós agresszióját, és megerősítjük megingathatatlan támogatásunkat Ukrajna függetlensége, önállósága és területi egysége mellett a nemzetközileg elismert határokon belül. Felszólítjuk továbbá Oroszországot, hogy haladéktalanul állítsa le agresszióját és vonja ki megszálló csapatait Ukrajna területéről” – tették hozzá nyilatkozatukban az Európa Tanács vezetői.

Boris Johnson volt brit miniszterelnök szerint a brit kormánynak harci repülőgépek átadásával kellene segítenie az ukrán fegyveres erőket az Oroszországgal vívott háborúban.

Johnhson a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva csütörtökön kijelentette azt is, hogy Kína „történelmi léptékű hibát” követne el, ha fegyvereket adna Oroszországnak.

A volt kormányfő – akit sorozatos belpolitikai botrányok után tavaly nyáron kényszerített távozásra a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciója – úgy fogalmazott: Nagy-Britannia és az egész euroatlanti biztonsági térség védelme szempontjából is a leggazdaságosabb megoldás annak biztosítása lenne, hogy Oroszország kudarcot valljon Ukrajnában és Ukrajna megnyerje a háborút.

Johnson szerint az ukránok F-16-os vadászgépeket akarnak.

„Nekünk nincsenek F-16-osaink, vannak viszont Typhoonjaink. Véleményem szerint érvek szólnak amellett, hogy Nagy-Britannia megtörje a jeget és átadjon néhány Typhoont” Ukrajnának – mondta a csütörtöki Sky News-interjúban Boris Johnson. Hozzátette: ha az a kérdés, hogy az ukrán pilótákat ki is kell képezni ezeknek a gépeknek a működtetésére, „azt is meg tudjuk oldani”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök két hete előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, és tárgyalásain igen erőteljes nyomást fejtett ki annak érdekében, hogy a brit kormány és a nyugati szövetségesek adjanak korszerű vadászgépeket Ukrajnának.

A londoni parlament két házának tagjai előtt tartott beszédében Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy Ukrajna harci repülőgépek formájában „szárnyakat kér” szabadságának védelméhez.

A londoni miniszterelnöki hivatal azonban meglehetősen tartózkodó módon reagált Zelenszkij beszédére, hangsúlyozva: repülőgépek szállítása csak hosszú távú megoldásként jöhet szóba, és Ukrajnának most a rövid távon elérhető védelmi kapacitások megszerzésére van a legnagyobb szüksége.

Ben Wallace védelmi miniszter, aki a minap egy brit-olasz miniszteri fórumon vett részt, a rendezvény utáni sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a vadászgépekhez kiszolgáló személyzet is kell, és ha Nagy-Britannia a királyi légierő (RAF) kötelekében hadrendbe állított Typhoon harci repülőgépekből adna Ukrajnának, ahhoz „jó sok embert is” Ukrajnába kellene telepítenie.

„Ha egy Forma-1-es csapatban nincs kiszolgáló személyzet, még az autót sem lehet beindítani” – fogalmazott Wallace.

A védelmi miniszter szerint „sem a jövő héten, sem a jövő hónapban, de még a következő hat hónapban sem” várható brit harci repülőgépek átadása Ukrajnának.

Nagy-Britannia a nyugati szövetségesek közül elsőként kezdte meg ukrán pilóták NATO-szabványoknak megfelelő kiképzését, de a kormány rendre hangsúlyozza: ez a kiképzés arra irányul, hogy Ukrajna a NATO által meghonosított harcászati módszerekkel védhesse meg légterét „a jövőben”.

Boris Johnson a csütörtöki Sky News-interjúban az Oroszországnak nyújtandó esetleges kínai katonai segítségre vonatkozó kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: Kína történelmi léptékű hibát követne el, ha ezt megtenné. „Miért akarná Kína beszennyezni magát azzal, hogy közösséget vállal Putyinnal, aki gengszterként és kalandorként leplezte le saját magát” – tette hozzá a volt miniszterelnök.