Ukrajna nem hajlandó területet áldozni

Ukrajna nem hajlandó területet áldozni azért, hogy békét kössön Oroszországgal – mondta a BBC brit közszolgálati televíziónak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A csütörtökön műsorra tűzött interjúban Zelenszkij kijelentette: ha Ukrajna területekről mondana le Moszkva javára bármilyen békeszerződés érdekében, az oroszok újból és újból visszajönnének még több ukrán területért.

Az ukrán elnök a BBC-interjúban is arra szólította fel a nyugati szövetségeseket, hogy szállítsanak még több fegyvert Ukrajnának. „Oroszország csak a fegyverek nyelvén ért” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy a korszerű fegyverek közelebb hozzák a békét.

Zelenszkij egy hete előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, és londoni tárgyalásain is igen erőteljes nyomást fejtett ki annak érdekében, hogy a brit kormány és a nyugati szövetségesek adjanak korszerű fegyvereket, elsősorban vadászgépeket Ukrajnának.

A londoni parlament két házának tagjai előtt tartott beszédében Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy Ukrajna harci repülőgépek formájában szárnyakat kér szabadságának védelméhez.

A londoni miniszterelnöki hivatal Zelenszkij beszédére reagálva hangsúlyozta azonban, hogy repülőgépek szállítása csak hosszú távú megoldásként jöhet szóba, és Ukrajnának most a rövid távon elérhető védelmi kapacitások megszerzésére van a legnagyobb szüksége.

A minap Andrzej Duda lengyel államfő úgy nyilatkozott a BBC televízióban, hogy számos karbantartási és utánpótlási problémával járna, ha Lengyelország harci repülőgépeket adna át Ukrajnának.

Duda a vasárnapi BBC-műsorban hozzátette, hogy Lengyelország is szűkében van a korszerű vadászgépeknek.

Volodimir Zelenszkij a csütörtök esti BBC-interjúban ugyanakkor kijelentette, hogy jelenleg Ukrajna fennmaradása és területi egységének megőrzése az egyetlen cél.

Hozzátette: Ukrajna saját döntése alapján Európa felé vette az irányt, és nem téveszthet utat. Zelenszkij szerint Ukrajna biztonsági garanciákat is akar, és ebben egységes az ország.

Az ukrán államfő szerint bármilyen területi kompromisszum meggyengítené hazáját. Úgy fogalmazott, hogy nem önmagukban a kompromisszumokról van szó, “azoktól nincs miért félni, hiszen az életben milliónyi kompromisszum van”. A kérdés az, hogy kivel kellene kötni ezeket a kompromisszumokat – tette hozzá.

Zelenszkij szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel például nem lehet kompromisszumokra jutni, mivel nincs meg az ehhez szükséges bizalom.

Az ukrán elnök szerint ugyanezen okból párbeszédre sincs lehetőség Putyinnal. Zelenszkij a csütörtöki BBC-interjúban kijelentette: reméli, hogy Fehéroroszország nem lép be a háborúba, de ha mégis, akkor felvesszük vele a harcot.

Hozzátette: súlyos hiba lenne, ha Fehéroroszország megengedné, hogy az orosz fegyveres erők területéről indítsanak támadásokat Ukrajna ellen.

E kijelentés előzményeként Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön külföldi újságíróknak – köztük a BBC tudósítójának – nyilatkozva Minszkben kijelentette: kész bekapcsolódni az oroszokkal vállvetve a háborúba, de csak akkor, ha Ukrajnából akár egyetlen katona is fehérorosz területre lép, hogy felfegyverkezve gyilkolja népemet.

Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén a képviselők arra szólították fel a tagállamokat, komolyan fontolják meg vadászgépek, helikopterek és rakétarendszerek szállítását, valamint a lőszerellátás jelentős növelését Ukrajna számára – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.

A 444 igen szavazattal, 26 ellenszavazattal, 37 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők megerősítették, hogy támogatják az Ukrajnának szánt további katonai segítségnyújtást, ugyanis – mint hangsúlyozták – a megtámadott országnak nemcsak meg kell tudnia védeni magát, hanem vissza kell szereznie teljes ellenőrzését a nemzetközileg elismert területének egésze felett.

Az állásfoglalás felszólította az európai uniós tagállamokat, hogy február végéig fogadják el az Oroszországgal és szövetségeseivel szemben bevezetni tervezett tizedik szankciócsomagot. Sürgette továbbá az EU-t, a tagállamokat és a szövetségeseiket, hogy tegyék hatékonyabbá a már érvényes megszorító intézkedések végrehajtását. Az EP-képviselők szerint továbbá mihamarabb be kell vezetni azt a jogi rendszert, amely lehetővé teszi majd az EU által befagyasztott orosz vagyoni eszközök felhasználását Ukrajna újjáépítésére és a háború áldozatainak kártalanítására.

Az EP megismételte, hogy támogatja az Európai Tanács azon tavalyi döntését, amellyel uniós tagjelölti státuszt adott Ukrajnának. Ezzel összefüggésben felszólították Kijevet, az Európai Bizottságot és az Európai Unió Tanácsát, hogy törekedjenek a csatlakozási tárgyalások megkezdésére még ez év vége előtt. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az uniós csatlakozás továbbra is érdemeken alapuló folyamat, melynek tiszteletben kell tartania a vonatkozó eljárásokat és a feltételek teljesítését.

A megkérdezett európai uniós állampolgárok többsége, 61 százaléka Ukrajna győzelmét jósolja az Oroszországgal vívott háborúban – közölte csütörtökön legfrissebb közvélemény-kutatásának adatait ismertetve a német Bertelsmann Alapítvány.

A reprezentatív, 13 300 uniós állampolgár megkérdezésével végzett kutatást decemberben készítették. Elsőként arra az állításra kellett reagálniuk a megkérdezetteknek, hogy Ukrajna fogja megnyerni ezt a háborút – írta beszámolójában az alapítvány.

Az adatokból kiderült, hogy a német lakosságon belül az átlagos 61 százaléknál valamivel kevesebb, 55 százalék azok aránya, akik ukrán győzelemre számítanak a háborúban.

Arra az állításra, hogy az Ukrajnát ért orosz agresszió egész Európa megtámadásával egyenlő, a megkérdezettek 68 százaléka értett egyet. Az egyetértők közül kiemelkedtek a lengyelnek és a spanyolok, ahol 79, illetve 78 százalék válaszolt igenlően az állításra.

A közvélemény-kutatás résztvevői jóval szkeptikusabbnak bizonyultak az Oroszországra kirótt pénzügyi és gazdasági szankciók hatékonyságával kapcsolatban: az összes megkérdezettnek 40 százaléka ítélte hatékonynak a szankciókat, a német megkérdezetteken belül pedig csak 35 százalék.

Arra a kérdésre, hogy „kit terhel elsődleges felelősség a háborúért?”, 66 százalék Oroszországot, 11 százalék pedig az Egyesült Államokat nevezte meg. 5 százalék viszont úgy vélte, hogy Ukrajna vagy a NATO felelős elsősorban a háborúért, a fennmaradó 18 százalék pedig azt mondta, nem tudja megítélni ezt a kérdést.

Oroszországot Lengyelországban nevezték meg a legtöbben a háború elsődleges felelőseként, ahol ez az arány elérte 88 százalékot. A másik szélső értéknek ebben a kérdésben az olaszországi eredmény bizonyult, mely szerint az olaszoknak csak 54 százaléka tartja Oroszországot a háború elsődleges felelősének, míg 23 százalék az Egyesült Államokat vagy a NATO-t.

Csökkent az amerikai lakosság kiállása Ukrajna fegyveres és pénzügyi támogatása mellett, de a többség még mindig szükségesnek látja a katonai segítségnyújtást – derül ki az AP hírügynökség és a National Opinion Research Center (NORC) január végén készült közös közvélemény-kutatásából.

A háború kitörésének első évfordulója közeledtével megjelent felmérés szerint az amerikai lakosság 48 százaléka látja szükségesnek Ukrajna ellátását fegyverekkel, 29 százalék ellenzi, míg 22 százalék nem nyilvánított véleményt. Ukrajna amerikai költségvetési forrásokból való pénzügyi támogatását tekintve élesen megosztott az amerikai társadalom, 38 százalék ellenzi, 37 százalék támogatja, miközben 23 százalék bizonytalan ebben a kérdésben.

A fegyverszállítások mellett tavaly májusban, három hónappal a háború kitörése után, még az emberek 60 százaléka állt ki.

A megkérdezettek 63 százaléka változatlanul az Oroszország elleni gazdasági szankciók mögött van, ugyanakkor ez az arány tavaly májusban még 71 százalék volt. Az amerikaiak 59 százaléka mostanra már úgy nyilatkozik, hogy a szankciók miatt az amerikai gazdaságot ért károk mérséklése fontosabb, még akkor is, ha azok a büntetőintézkedések hatékonyságát csökkentik. 2022 márciusában, a háború első hónapjában, még 55 százalék az amerikai gazdaságra gyakorolt negatív hatások ellenére is a hatékony szankciók pártján állt Oroszországgal szemben.

A közvéleménykutatásból az is kiderül, hogy idén januárban az amerikaiak mintegy negyede mondta azt, hogy az Egyesült Államoknak hangsúlyos szerepet kell játszania az ukrajnai helyzet kezelésében, ami jelentős csökkenés 2022 márciusához képest, amikor még 40 százalék nyilatkozott így. Az emberek 49 százaléka szerint országának kisebb szerepet kellene vállalnia, míg 24 százalékuk szerint Amerikának egyáltalán nem kellene részt vennie a konfliktusban.

Az amerikaiak 43 százaléka ma már nem bízik abban, hogy Joe Biden elnök képes kezelni az ukrajnai helyzetet. 19 százaléknak van komoly bizalma az elnök iránt, míg 37 százalék azt mondta, hogy bizonyos mértékű bizalmat helyez az elnök képességébe ezen a téren. A demokraták 40 százaléka nagyon bízik az elnökben, és csupán 9 százaléknak nincs meg a bizalma, míg a republikánusok 76 százaléka megvonja bizalmát Joe Bidentől a háború kezelését illetően.

Az AP hírügynökség által megrendelt közvéleménykutatást január 26-30. között készítette a NORC társadalomkutató az amerikai lakosságra nézve reprezentatív 1068 ember megkérdezésével.