Szijjártó: Most az emberéletek megmentése a legfontosabb

Most a legfontosabb feladat az emberéletek megmentése, ehhez azonnali tűzszünetre van szükség, és meg kell kezdeni a béketárgyalásokat, ezek nélkül ugyanis nem lesz béke Ukrajnában – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Minszkben.A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a belarusz kollégájával, Szjarhej Alejnyikkel közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy folyamatosan növekszik a szomszédos országban dúló fegyveres konfliktus áldozatainak száma, egyre többen kényszerülnek menekülni, egyre több a szétszakított család.

„Tehát a legfontosabb feladat most nem más, mint emberéleteket menteni (..) Az emberek életét pedig csak úgy lehet megmenteni, ha ez a háború véget ér” – figyelmeztetett, kiemelve, hogy ehhez azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.

„Itt, a miniszter úrral folytatott minszki tárgyalásom során is többször aláhúztam, hogy mi, magyarok a béke pártján állunk” – jelentette ki.

„Erre kértem belarusz kollégámat is, miniszter urat, hogy Belarusz is tegyen meg mindent a béke érdekében, és tegyen meg mindent a háború elhúzódása és eszkalációja ellen” – közölte.

Szijjártó Péter leszögezte: nyilvánvalóan tudjuk, hogy milyen nemzetközi kontextusban vagyunk. Az is világos, hogy miután önök hírt adnak arról, hogy én ma itt voltam, és a béke fontosságáról tárgyaltam belarusz kollegámmal, ezért majd engem sokan fognak támadni.

Nyugati politikustársaim, a nemzetközi liberális média majd mind el fogja mondani, hogy milyen rossz, hogy én ma itt voltam és tárgyaltam a belarusz kollegámmal. Én erre egy dolgot szeretnék mondani. A magyar álláspont mindig világos volt: a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani – mondta.

Mert ha a kommunikációs csatornákat bezárjuk, akkor feladjuk a béke reményét. És mi nem hogy nem akarjuk feladni a béke reményét, mi békét akarunk – húzta alá.

A miniszter ezután sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyre erősebb a háborús retorika, és ezért ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy a háború elhúzódásának vagy eszkalációjának kockázatával járó döntések és nyilatkozatok helyett fókuszáljanak a béketeremtésre.

„Lehet, hogy néhány száz vagy ezer kilométerrel vagy egy óceánba odébb nem tűnik annyira súlyosnak a helyzet. De mi, magyarok a háború szomszédságában élve teljes mértékben tisztában vagyunk ennek a háborúnak a pusztító hatásával” – fogalmazott.

A magyarok már eddig is elég nagy árat fizettek a szomszédban zajló konfliktusért: több mint egymillió menekült távozott Magyarországon keresztül Ukrajnából, és mindenki a saját bőrén érzi a háborús infláció és az elhibázott európai uniós szankciós politika miatt égbeszökő energiaárak hatásait – sorolta.

Illetve rámutatott, hogy Magyarország és Belarusz is felajánlotta saját területét és kapacitásait a felek közötti béketárgyalások céljára. Szavai szerint ugyanakkor mindegy is, hogy ezekre hol kerül sor, csak kerüljön rájuk sor, ugyanis kommunikáció és diplomácia nélkül nem lesz vége a háborúnak.

Szijjártó Péter végül tudatta, hogy az együttműködés fejlesztéséről is tárgyaltak a szankciók által nem érintett területeken, például a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a gyógyszeriparban, amely ágazatokban már most is jelentős a magyar export.

Emellett a felek kicserélték a fuvarengedélyeket, ezzel elhárultak a jogi akadályok azelől, hogy a magyar és a belarusz vállalatok egymás országaiba szállítsanak – tájékoztatott.

Továbbá elmondta, hogy noha belpolitikai kérdéseket nem vitattak meg, kiemelte a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülésének, a vallásszabadság garantálásának fontosságát, valamint arról is megegyeztek, hogy a magyar kormány növelni fogja az Uszpenszkij-székesegyház felújításához adott forrásokat.

Újságírói kérdésre válaszolva a tárcavezető megerősítette: „Mi, magyarok azt gondoljuk, hogy a nemzetközi közösségnek olyan lépéseket szabad csak tennie, amely lépések lehetővé teszik, hogy a háborúnak vége legyen, és el kell kerülni minden olyan lépést, amely ennek a háborúnak kapcsán az eszkaláció veszélyével járna”.

„Például mi, magyarok nem szállítunk fegyvereket ebbe a háborúba, ugyanakkor az ország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtjuk végre annak érdekében, hogy segítsünk a nehéz helyzetben lévő embereken” – tette hozzá.

Hétfőn heves tüzérségi támadás érte a kelet-ukrajnai Bahmut városát, amelyet hónapok óta védenek az ukrán erők. Mint arról a sajtó beszámolt, az ukrán csapatok megerősítették a védelmi állásokat, és már csak katonai személyeket engednek belépni a városba. Azokat a civileket, akik távozni akarnak a városból, ugyanakkor arra figyelmeztetik, hogy az orosz tüzérségi támadások áldozatává válhatnak.

Szintén hétfőn tartott sajtótájékoztatót Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, ahol többek közt arról beszélt, hogy Ukrajna szövetségesei kezdenek kifogyni a lőszerből.

Mint elmondta, jelenleg Ukrajna harctéri lőszerhasználata sokszorosan meghaladja a szövetségesek gyártási tempóját. Példaként említette a nagy kaliberű lövedékeket, amelyek gyártási ideje 12 hónapról 28 hónapra emelkedett.

„A ma leadott rendelések csak két és fél év múlva lennének kiszállítva” – magyarázta Stoltenberg. A szövetségesek lőszerkészleteinek drasztikus fogyatkozásáról beszélt egy másik európai diplomata is a Reutersnek, és úgy fogalmazott:

„Ha Európa harcolni akarna Oroszország ellen, néhány ország napokon belül kifogyna a lőszerből.”

A bahmuti harcok azonban minden jel szerint fokozódni fognak. Volodimir Nazarenko, az ukrán Szvoboda zászlóalj parancsnokhelyettese arról számolt be, hogy az egész várost „őrült és kaotikus bombázás” alatt tartják az orosz erők. Bár azt is kiemelte, hogy az ukrán csapatok Bahmut minden utcáját védik, Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó is arról beszélt, hogy az orosz offenzíva előkészületei már folyamatban vannak.

Emelkedett a légi csapások és a gyalogsági támadások száma, és arra számítanak, hogy hamarosan éjjel-nappal támadás alá helyezik őket az orosz erők.

A háború évfordulójához közeledve az orosz kormány üzenetet küldött a Nyugatnak arról, hogy hajlandók lennének a tárgyalásra. A Zvezda tévécsatornán Szergej Versinyin orosz külügyminiszter-helyettes beszélt arról, hogy „ahogyan azt korábban is mondtuk, készen állunk az ilyen megbeszélésre, de csak akkor, ha a tárgyalás nem előfeltételekkel kezdődik és figyelembe veszi a jelen helyzet realitását”.

Joe Biden demokrata párti amerikai elnök évértékelő beszédet mond a kongresszus két házának ülésén a törvényhozás washingtoni épületében, a Capitoliumban 2023. február 7-én. Mögötte Kamala Harris amerikai alelnök és Kevin McCarthy, a képviselõház republikánus elnöke.

 MTI/EPA/Will Oliver

Versinyin azt is hangsúlyozta, hogy a háborút lezáró tárgyalásokban nem Kijev dönt, hanem Washington és Brüsszel.

A helyzetet értékelve Szung Csung-ping (Song Zhongping), kínai katonai szakértő és tévékommentátor, arról beszélt, hogy „az elmúlt évben az orosz–ukrán tárgyalások eredménytelensége bizonyította, hogy még ha Moszkva és Kijev megállapodásra jutna, Washington azonnal belekeveredne és tönkretenné az egész folyamatot”. Csung-ping szerint a konfliktus megoldásában tehát az a fontos kérdés vetődik fel, hogy Washington és Moszkva megállapodásra juthat-e az eszkaláció elkerülése érdekében.

A Global Times cikke szerint az Egyesült Államok jelenleg nem áll készen és nem hajlandó az Oroszországgal folytatott tárgyalásokra. Mint írták:

a Biden-adminisztráció akadályozza, hogy a konfliktus véget érjen, mert azt arra használja, hogy aláássa Oroszországot és az EU-t, és Ukrajna az az ár, amelyet Washington hajlandó megfizetni ezért.

Csung-ping úgy véli, amennyiben Amerika figyelmen kívül hagyja Oroszország üzenetét, Moszkva még inkább erőből fogja megoldani a helyzetet. Hangsúlyozta, a következő hetekben vagy akár a következő napokban is fokozatot emelhet az orosz hadsereg, mert még az előtt kell új offenzívát indítania, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai segítség megérkezne.

Az oroszok által lerombolt házak az orosz hadseregtõl a közelmúltban visszafoglalt kelet-ukrajnai Bogorodicsne településen 2023. január 13-án. MTI/AP/Jevhen Maloletka

A szakértő szerint ha Oroszország megvalósítja a teljes ellenőrzést Ukrajna keleti régiójában, Moszkva kijelenthetné a katonai beavatkozás leállítását, és új alapot teremthetne a tárgyalásokhoz.

A CNN pénteki értesülései szerint Joe Biden a háború évfordulóján Lengyelországba látogat. A Global Times cikke szerint az amerikai elnök útjának fő célja, hogy lendületet adjon a jövő évi elnökválasztáshoz, valamint elnyomja a béke pragmatikus hangjait Európában. A lap szerint Biden további nyomást akar gyakorolni az európai vezetőkre, hogy közösen vegyék célba Oroszországot, ez azonban a konfliktus elmélyülését eredményezheti.

Oroszország a legfőbb biztonsági fenyegetés Európa egésze számára, és az is marad még hosszú időn át – közölte hétfőn Björn Arild Gram norvég védelmi miniszter.

„Oroszország mára a legnagyobb fenyegetést jelenti a norvég, illetve az európai biztonság számára, és hosszú életű lesz ez a szembenállás a Nyugattal” – húzta alá a norvég tárcavezető.

A miniszter annak nyomán nyilatkozott, hogy a kormány átvette a skandináv ország három hírszerzési szolgálatának – a belföldi és a külföldi szakszolgálatok, valamint a Norvég Országos Biztonsági Hatóság (NSM) – éves elemzését a biztonsági fenyegetésekről.

Lars Nordrum, a norvég külföldi hírszerzés helyettes vezetője arra figyelmeztetett, hogy a skandináv ország olaj- és gázlétesítményei orosz szabotázsakciók veszélyének lehetnek kitéve. Sofie Nyström, az NSM vezetője ennek kapcsán megjegyezte, hogy „Európa egésze megszenvedné”, ha a norvég létesítményeket támadás érné.

„Norvégia mostanra Európa legfontosabb energiaellátója, miután Oroszország véget vetett a nyugati gázexportoknak” – hangsúlyozta Nordrum. Mindazonáltal a PST értékelése szerint valószínűtlen, hogy Oroszország szabotázsakciót hajtson végre az idén norvég területen.

További biztonsági fenyegetésként említették a muszlimok szent könyvének, a Koránnak az elégetését a skandináv térségben zajlott tüntetések alkalmával, ami fokozhatja a terrorcselekmények kockázatát az észak-európai országban.

„A Korán elégetésére sértésként, vagy provokációként tekinthetnek, és arra számítunk, hogy ilyen cselekmények 2023-ban is lesznek” – ismertette Beate Gangas, a belbiztonsági szolgálat (PST) vezetője. „Ha ilyesmi történne Norvégiában, az növelné a radikalizáció és végtére a terrorcselekmények tervezésének valószínűségét Norvégiával szemben” – tette hozzá. Mindennek ellenére a terrorkészültségi fokozatot változatlanul „közepes” szinten hagyták.

Az oslói rendőrség február 2-án elejét vette egy tüntetésnek a török nagykövetség előtt, aminek során a megmozdulás résztvevői a Korán egy példányának elégetését tervezték. Hasonló akciók azonban voltak Stockholmban és Koppenhágában is. Ankara a történtek miatt hevesen tiltakozott, január végén Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig arra figyelmeztetett, hogy Svédország, amelyet Törökország már korábban is azzal vádolt, hogy kurd „terroristáknak” ad menedéket, nem számíthat támogatására tervezett NATO-csatlakozása ügyében.

A múlt héten a svéd titkosszolgálat (SÄPO) figyelmeztetett, hogy „a Svédország és svéd érdekeltségek ellen irányuló fenyegetésekkel kapcsolatos közelmúltbeli fejlemények súlyosak, és befolyásolják Svédország biztonságát”. „A fejlemények azt jelentik, hogy Svédország a korábbiaknál nagyobb mértékben kerülhet az erőszakos iszlám szélsőségesek figyelmének középpontjába világszerte” – tette hozzá a SÄPO.