Szijjártó: Magyarország és Franciaország is békét szeretne Ukrajnában

Magyarország és Franciaország is békét szeretne Ukrajnában, abban azonban különbözik a két ország megközelítése, hogy ezt hogyan, milyen taktikai lépéseken keresztül lehetne elérni – emelte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Párizsban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a francia kollégájával, Catherine Colonnával folytatott tárgyalását követően rámutatott, hogy Magyarország szomszédos államként nap mint nap szembesül az ukrajnai fegyveres konfliktus drámai hatásaival, ezért az azonnali tűzszünetben és béketárgyalásokban érdekelt.

„A francia álláspont ebben a megközelítésében különbözik a mienktől, ahogy szinte az összes más európai ország álláspontja is különbözik a mienktől, és egy kivárás van arra nézvést, hogy talán lesz majd ukrán szempontból jobb hadihelyzet, amikor majd jobban lehet tárgyalásokat folytatni” – mondta.

„Mi ebben nem hiszünk, mi azt gondoljuk, hogy az emberek szenvedésének most már véget kell vetni” – tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: ami ezen kívül van, és ami nem európai uniós kérdés, de stratégiai, abban szinte mind egyetértünk vagy azonos megközelítést alkalmazunk.

Erre a legjobb példaként a nukleáris energia kérdését hozta fel, kiemelve, hogy a két ország együttesen küzdött azért, méghozzá sikerrel, hogy az Európai Unió fenntarthatóként ismerje el az atomenergiát.

Emlékeztetett, hogy a szerződések értelmében egy német-francia konzorcium szállítja az irányítási rendszert az új paksi reaktorblokkokhoz, és míg Párizs már megadta a szükséges engedélyeket, Berlin még nem.

Sajnálatosnak nevezte, hogy a német kormány bizonyos miniszterei blokkolják a paksi beruházásban a Siemens Energy részvételét, s figyelmeztetett, hogy minden ország úgy állíthatja össze az energiamixét, ahogy azt a nemzeti érdekei dikálják.

„A németek most ezt a jogunkat megkérdőjelezik, és ezzel a döntéssel, ezzel a blokkolással veszélybe sodorják a hosszú távú energiellátási biztonságunkat, ami elfogadhatatlan” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy a francia Framatome vállalat vezetőivel különböző terveket dolgoznak ki annak érdekében, hogy ha a német kormány kitart ezen „jogtalan” álláspontja mellett, akkor se szenvedjen csúszást a projekt.

A miniszter kitért az afrikai biztonság kérdésére is, s leszögezte, hogy Budapest és Párizs egyaránt azon az állásponton van, hogy Európa biztonságának megteremtése igazából Afrikából kezdődik.

„Európa védelmét, a terrorizmussal szembeni fellépést, a migráció megelőzését Afrikában kell kezdeni. Mi készen állunk arra, hogy a franciákkal együtt, a franciákat támogatva, a franciákkal közös misszióban katonai szerepet is vállaljunk, mint ahogy vállaltunk eddig is Maliban” – jelentette ki.

Érintette az űripari együttműködést is, aláhúzva a jelentős francia részvételt a magyar űrprogramban.

Továbbá kiemelte, hogy a francia vállalatok mára az ötödik legnagyobb beruházói közösséget alkotják Magyarországon, a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke pedig tavaly meghaladta a tízmilliárd eurót és ezzel rekordot döntött.

„Tehát ami a praktikus együttműködést illeti, ott van egy stratégiai érdekazonosság, van egy kölcsönös tiszteleten alapuló és kölcsönös előnyökkel járó együttműködés a két ország között” – összegzett.

Az oroszok azért engedik le a vizet a kahovkai tározóból, hogy megfosszák a vízellátástól azokat az ukránokat, akik a Dnyeper (Dnyipro) folyóból kapják a vizet – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a keddi kormányülésen.

Oroszország az ukrajnai életkörülményeket kívánja elviselhetetlenné tenni. Tizennégy rakétatámadást hajtottak végre az ukrán energiaszektor ellen. A legutóbbi, február 10-i támadás több mint egy napig tartott. Rakétákkal és drónokkal hat energetikai létesítményt és hét nagyfeszültségű alállomást lőttek” – mutatott rá a kormányfő. Smihal szavai szerint az energetikai vállalatoknak már sikerült a fogyasztók áramellátását helyreállítaniuk, jelenleg már csak Odesszában és a környező területeken, valamint a herszoni és a harkivi régió egyes részein vannak érvényben kisebb hálózati korlátozások.

„Az ellenség azonban nem áll meg. Most az oroszok megpróbálják megfosztani az ukránokat a vízellátástól. Miután az orosz erők részlegesen megsemmisítették és szándékosan felnyitották a kahovkai vízerőmű zsilipjeit, naponta több ezer köbméter vizet veszítünk. Emiatt a Dnyeperből vízhez jutó települések 70 százaléka ivóvíz nélkül maradhat” – figyelmeztetett a miniszterelnök. Hozzátette, hogy ezen felül a nukleáris veszély is nagyobb, mivel a tározó vízszintjének csökkenése a zaporizzsjai atomerőmű hűtőrendszereinek nem megfelelő működését okozhatja.

Az ukrán vezérkar kedd esti harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán erők megsemmisítettek három orosz lőszerraktárt, az oroszok pedig a donyecki régióban egy drónról aeroszolgránátokat dobtak az ukrán védők állásaira. Az orosz erők két rakétatámadást indítottak Donyeck megyében Kosztyantinyivka és Kramatorszk polgári infrastruktúrája ellen, aminek következtében helyiek sebesültek meg. A legsúlyosabb harcok a régióban Bahmut térségében dúltak: az orosz erők húsz településre nyitottak tüzet aknavetőkkel és más tüzérségi fegyverekkel, Bahmut, valamint Ivanyivszkij és Kurdjumivka települések környékét pedig ellenséges légicsapások érték.

Heves harcok folynak az Artemivszktől (Bahmuttól) északra fekvő Paraszkovjivka község birtoklásásért, amelynek elfoglalása elvágná a városba Csasziv Jar felől vezető utolsó utánpótlási útvonalat – közölte Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetője kedden a Pervij Kanal orosz tévécsatornán.

Pusilin szerint nincs jele annak, hogy az ukrán erők harc nélkül szándékoznának feladni az állásaikat Artemivszkben, az orosz erőknek mégis sikerül előre nyomulniuk.

Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” sajtótisztje a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy Artemivszk környékén ukrán alegységek több esetben pánikszerűen hagyták el állásaikat.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport alapítója Concord nevű cége sajtószolgálatának közvetítésével arról számolt be, hogy Artemivszk északi részén súlyos, házról házra vívott harcok zajlanak, és értetlenségének adott hangot amiatt, hogy ukrán alegységek bekerítéséről jelentek meg hírek.

Prigozsin szerint naponta 300-500 újabb ukrán harcos érkezik a városhoz, „amely nem holnap lesz bevéve” és a tüzérségi tűz is napról napra erősebb.

„Erős ellenállás és felőrlés zajlik, megy a húsdaráló. Ahhoz, hogy a húsdaráló megfelelően működjön, nem lehet hirtelen ünneplésbe fogni” – hangoztatta. „Nem lesz ünnep a közeljövőben” – tette hozzá.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán mintegy 270 katonát, valamint egyebek között egy MiG-29-es repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert, egy harckocsit és több hadianyag- és lőszerraktárt veszítettek el.

A donyecki régió hatóságainak reggel kiadott összesítése szerint az ukrán tüzérség az előző nap leforgása alatt 81 alkalommal vette tűz alá a területet, 419 lövedéket kilőve rá. A csapások következtében, amelyek kilenc települést értek, öt civil sebesült meg. Herszon megyének a Dnyeper bal partján fekvő területe 41 találatot kapott ugyanebben az időben.

Az ukrán tüzérségi csapások a nap folyamán folytatódtak.

Viktorija Szergyukova, az Ukrajnától elcsatolt luhanszki régió emberi jogi biztosa a RIA Novosztyi hírügynökségnek az mondta, hogy a február 4-én lebonyolított 10. és 11. orosz-ukrán hadifogolycsere alkalmából először szabadultak ki ukrán fogságból olyan luhanszkiak, akiket nem ért fizikai bántalmazás. Az akkor elengedett 63 orosz közül kilencen kedden tértek haza a „Luhanszki Népköztársaságba”.

Alekszandr Bortnyikov, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke egy keddi moszkvai tanácskozáson azt mondta, hogy a „különleges hadművelet” során jelentősen megnőtt az ukrán különleges szolgálatok és a Nyugat által támogatott „nacionalista formációk” által az Oroszország „közlekedési, üzemanyag- és energiakomplexumai, kormányzati szervei és katonai infrastruktúrája ellen elkövetett terrortámadások száma”.

Nyizsnyevartovszkban, a Hanti-Manysi Autonóm Terület – Jugra székvárosában kedden első ízben nyújtottak be fellebbezést olyan ítélet ellen, amely terrorcselekménynek minősítette egy katonai nyilvántartási és sorozási iroda felgyújtásának kísérletét. A május 4-én elkövetett – tüzet egy négyzetméteren okozó, személyi sérüléssel nem járó – támadásért két férfit vontak felelősségre, egyiküket 12 évi fegyházbüntetésre ítélték. Ő utóbb visszavonta beismerő vallomását. Ügyét katonai fellebbviteli bíróság fogja tárgyalni.

A kiutazási tilalom életbe lépése óta csaknem harminc ukrán köztisztviselőt tartóztattak fel a határon – mondta el Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője kedden az Ukrajinszka Pravdának.

A hírportál emlékeztetett arra, hogy a kormány január 27-én fogadta el azt a határozatot, amely megtiltja a köztisztviselőknek, hogy a háború idején alapos indok nélkül külföldre utazzanak. A tilalom hatálya alá eső személyek kizárólag hivatalos utazás céljából hagyhatják el az országot.

Az észak-atlanti szövetség napról napra megerősíti az Oroszországgal szembeni ellenségességét, és mindent megtesz annak érdekében, hogy minél egyértelműbbé tegye az ukrán konfliktusban való részességét – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

„A NATO egy velünk szemben ellenséges szervezet” – hangoztatta.

Peszkov szerint a szövetség minden nap „megerősíti ellenséges mivoltát”, és „minden erejével” próbálja „a lehető legvilágosabban” jelezni részességét az Ukrajna körüli konfliktusban. Mint mondta, ez bizonyos óvintézkedéseket követel meg.

Azokkal a hírekkel kapcsolatban, amelyek szerint az orosz katonák gyakran „hallanak idegen beszédet” az ukrajnai harctéren, megjegyezte, hogy „ez nem titok”. Hozzátette, hogy külföldiek harcba küldése Ukrajna oldalán nem lesz képes megváltoztatni az események menetét, csak elnyújtani őket.

A Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni az Egyesült Államok egén megjelent léggömbök történetét.

„Hagyjuk, hogy az amerikaiak maguk oldják ezt meg” – mondta.

Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási programját leleplező, Oroszországba menekült amerikai informatikus egyébként a Twitteren azt írta, szerinte az Egyesült Államok és Kanada fölött lelőtt repülőszerkezetek lehetséges földönkívüli eredetével kapcsolatos „pánikkeltés” célja az volt, hogy elterelje a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó riporterek figyelmét az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának vagy a költségvetéssel kapcsolatos kérdéseknek a vizsgálatáról.

Snowden arra utalt, hogy Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró múlt szerdán megjelent blogbejegyzésében azt állította, hogy az Oroszországot Németországgal a Balti-tengeren keresztül összekötő gázvezetékek tavaly szeptemberi felrobbantását Joe Biden amerikai elnök rendelte el. Hersh szerint a csöveket az amerikai és a norvég haditengerészet, valamint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) semmisítette meg. Forrását az újságíró nem nevezte meg, állításait a fősodorhoz tartozó amerikai médiában mérsékelt, Moszkvában azonban élénk érdeklődéssel fogadták.

A Fehér Ház szóvivője egyébként elvetette a lelőtt repülő eszközök földönkívüli eredetét, az illetékes amerikai kormányszervek pedig alaptalannak minősítették a Hersh publikációjában foglaltakat.

Demcsenko hangsúlyozta, hogy a tilalom alól kivételt képeznek azok a köztisztviselők is, akik gyermekeiket látogatnák meg külföldön, illetve kiskorúakat kísérnek.

Jurij Szobolevszkij, a Herszon megyei tanács elnökhelyettese közben a Telegramon arról adott hírt, hogy hétfőn a dél-ukrajnai régióban két civil vesztette életét és öt sérült meg az orosz erők támadásai következtében.

Az ukrán Nemzeti Gárda kedden bejelentette, hogy előző nap a Donyeck megyei Bahmut városánál lelőttek egy Szu-24-es orosz vadászbombázó repülőgépet. Az ukrán vezérkar kedd reggeli harctéri jelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap folyamán az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett két orosz repülőgépet és három harckocsit. A hadijelentés szerint mintegy 740 orosz katona halt meg. Velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége Ukrajnában meghaladta a 139 ezer főt.