Szijjártó Péter: Az Európai Uniótól újabb és újabb szankciók jönnek

A tárcavezető arról számolt be, hogy az európai uniós tagállamok már meg is kezdték az Oroszországgal szembeni újabb büntetőintézkedésekre vonatkozó javaslat tárgyalását szerdán. 

Az Európai Bizottság újabb, tizedik szankciós csomagjának bemutatásával ismét bebizonyosodott, hogy Brüsszel semmilyen segítséget nem nyújt az infláció elleni küzdelemben – közölte a tárca tájékoztatása szerint csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Hirdetés

A tárcavezető arról számolt be, hogy az európai uniós tagállamok már meg is kezdték az Oroszországgal szembeni újabb büntetőintézkedésekre vonatkozó javaslat tárgyalását szerdán. 

– fogalmazott.

„Kilencszer már megpróbálták, kilencszer nem sikerült. Azt hiszem, észszerűen azt a következtetést kellene levonni ebből, hogy akkor ezzel többet nem kellene próbálkozni, de sajnos Brüsszelben nem az észszerű megközelítés uralkodik” – tette hozzá. 

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy egyes tagországok képviselői az előző napi vitán több olyan javaslatot tettek, amelyek súlyosan veszélyeztetnék Magyarország energiaellátásának biztonságát. Erre példaként hozta fel, hogy voltak, akik a Barátság kőolajvezetéken való szállítás ellehetetlenítését, illetve az Oroszországgal folytatott nukleáris együttműködés szigorú korlátozását szorgalmazták. Aláhúzta: ezen lépésekkel „bizony ismételten a magyar emberekkel fizettetnék meg a háború árát”, és ezért a kormány mindent meg fog tenni ezek megakadályozása érdekében.

Elkészült az újabb, immár tizedik uniós szankciós csomag Oroszország ellen. Brüsszel szerint zsugorodik az orosz gazdaság, de a nyomást fenn kell tartani. Az új javaslatok már nemcsak az oroszok, hanem Irán ellen is irányulnak, mert drónokat adnak el Moszkvának. Brüsszel azt szeretné, ha a tagországok minél hamarabb jóváhagynák a tizedik szankciós csomagot.

Magyarország védelemre fordított kiadásai még idén elérhetik a GDP 2 százalékát, amivel a jól teljesítő NATO-országok közé tartozik – mondta a honvédelmi miniszter Brüsszelben, a NATO védelmi minisztereinek tanácskozása után. Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: a magyar haderő fejlődik és a védelmi ipar termelését is felpörgetik.

Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban Jens Stoltenberg ENSZ-főtitkár a találkozó után azt mondta: folytatni kell Ukrajna katonai támogatását, illetve üdvözölte, hogy több szövetséges ország nehézfegyverekret és katonai kiképzést ajánlott fel Kijevnek.

A főképviselő kijelentette: Oroszország nem fogja feladni, ezért a katonai támogatással párhuzamosan lépéseket kell tenni a béketárgyalások megkezdéséért is, amibe az ENSZ-t is be kell vonni. A szankciók eddig Josep Borrell szerint sem érték el a kívánt hatást.

Az orosz gazdaság nem omlott össze, és bár a növekedés nem teljesíti a várakozásokat, Oroszországnak mérhetetlen bevételei vannak a gáz- és a kőolajeladásokból – ismerte el a brüsszeli illetékes, bár ő abban bízik, hogy ez a helyzet változni fog, és a szankciók lassú méregként hatnak majd.

Az orosz gazdaság meggyengült, de fent kell tartani a nyomást, ezért egy tizedik szankciós csomagot állítunk össze – ezt már Ursula von der Leyen mondta. Az Európai Bizottság elnöke közölte: elsősorban olyan büntetőintézkedéseket javasolnak, amelyek kereskedelmi tilalmakat tartalmaznak.

„Ez a csomag 11 milliárd eurót ér, és korlátozásokat vezetünk be több tucat olyan elektronikai eszközre, amelyeket helikopterekben, drónokban és egyéb katonai eszközökben lehet felhasználni. Ezeken kívül, most először, Irán ellen is szankciókat javaslunk, mert drónokkal segíti Oroszországot” – mondta Ursula von der Leyen.

Közben szerdán életbe lépett a még decemberben elfogadott gázársapka. Brüsszel ezzel akarja megelőzni a tavaly augusztusihoz hasonló magas gázár kialakulását. Csakhogy az árplafon 180 euró/MWh-ban maximálja a gáz árát, ami hónapok óta ennek a töredékébe kerül a holland tőzsdén.

Elemzők szerint ez az intézkedés is könnyen visszafelé sülhet el és áremelkedést hozhat, ugyanis azt üzeni a kereskedőknek, hogy a tagállamok akár 180 eurót is hajlandók fizetni a gázért. Magyarország a többi energiaszankcióhoz hasonlóan a gázársapka bevezetését sem támogatta.

– szögezte le. A miniszter úgy vélekedett, hogy „háborús lépések és szankciók helyett végre arra lenne szükség, hogy az Európai Unió is a béketeremtésre koncentráljon”, hiszen csak ekként lehet emberéleteket menteni, ezért tűzszünetet kell elrendelni és béketárgyalásokat kell indítani minél előbb.

„A szankciók eddig nem váltak be, nem működnek, a szankciók nem jelentenek segítséget az európai gazdaságnak, nem jelentenek segítséget a béke elérése szempontjából, mégis most Brüsszelből újabb szankciós csomagot kapunk ahelyett, hogy Brüsszel abban segítene, hogy le tudjuk gyűrni az inflációs kihívást, amely most talán a legsúlyosabb kihívás az európai gazdaság előtt” – mondta.

A helyzet fokozódik...

Bizonyos szaniterek esetében tilos lesz a kereskedelem Oroszországgal: vécécsészék, bidék és mosdótálak is felkerültek a legújabb brüsszeli listára.

Az Oroszország elleni szankciós listára bizonyos szaniteráruk is felkerültek. Eszerint bidéket, vécécsészéket, mosdótálakat és öblítőtartályokat tilos lesz eladni Moszkvának.

A 146 oldalas listán szereplő „vécéembargó” február 24 -én léphet életbe.

A 11 milliárd eurós embargós listán főként távközlési eszközök, szoftverek, repülőgép-alkatrészek, lézerek és ritkaföldfémek szerepelnek – írta a Portfolio.hu.

Oroszországban az otthonok 20 százalékában nincsenek vécék, vagyis a lakások majdnem egy negyede nem összkomfortos. Kérdés, a jelenlegi európai szankció azon része, amely bizonyos szaniterekre vonatkozik, mennyire hozza nehéz helyzetbe az orosz gazdaságot, amely Indián, Kínán és Törökországon keresztül gyakorlatilag bármilyen terméket beszerzett.

Az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók céljai nem teljesültek, a megszorító intézkedések tönkre teszik Európát – jelentette ki Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője Brüsszelben, magyar újságíróknak nyilatkozva.

Deutsch Tamás kijelentette: tévedtek azok a brüsszeli bürokraták, akik azt mondták, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók a háború gyors befejezéséhez fognak vezetni.

Az eddig  már elfogadott kilenc szankciós csomag ellenére nincs kilátásban a háború befejezése, ezt a célt nem sikerült elérni.

Ezzel szemben inflációt okozott, gazdasági és energiaválság fenyeget

– közölte.

A szankciós politikának véget kell vetni, vissza kell térni a józan ész talajára, és fel kell hagyni az önsorsrontó politikával – húzta alá Deutsch Tamás, majd hozzátette: annak érdekében kell erőfeszítéseket tenni, hogy minél előbb béke legyen. Ehhez fegyvernyugvásra van szükség és a béketárgyalások megkezdésére – közölte.

A politikus arról tájékoztatott, hogy az Európai Parlament olyan határozatot tervez elfogadni csütörtökön, amelyben azonnali és teljeskörű Oroszországgal szembeni energiaszankciót követel.

Figyelmeztetett: elfogadása esetén azonnali gazdasági összeomlás következne be az Európai Unió valamennyi tagországában. Közölte:

ezért a Fidesz európai parlamenti képviselői elutasítják ezt az álláspontot, és részt sem vesznek ezen a szavazáson.

Deutsch Tamás elfogadhatatlannak nevezte továbbá, hogy az uniós parlamenti szövegben még említés sincsen arról, hogy Ukrajna olyan új jogszabályt fogadott el, amely jogfosztó az országban élő minden kisebbség számára.

„Elfogadhatatlan, hogy miközben az unió a demokráciára, az alapvető jogok tiszteltben tartására épülő együttműködés, akkor egy tagságra készülő ország a területén élő kisebbségek számára jogfosztó törvényt hoz” – fogalmazott.

A fideszes EP-képviselő végezetül reményét fejezte ki, hogy az EU–Ukrajna csúcsértekezleten az EU képviselői fel fogják hívni Kijev figyelmét az alapjogok kötelező betartásának fontosságára.