Soros György pénzéből állítaná meg a brüsszeli korrupciót Cseh Katalin

Balliberális EP-képviselők egy kis csoportja - köztük momentumos Cseh Katalin, valamint a Magyarországot módszeresen támadó Daniel Freund - a napokban elindította a Soros György anyagi támogatásával létrehozott LobbyLeaks brüsszeli "korrupcióellenes" weboldalt - írja a The European Conservative hírportál. Szakértői vélemények szerint a kezdeményezés azt a látszatot kívánja kelteni, hogy a brüsszeli baloldal nem elköveti, hanem üldözi a korrupciót. Ezzel pedig az a burkolt célja, hogy visszaállítsa a tavaly decemberben kirobban uniós korrupciós botrány miatt lényegében hitetlenné vált szocialisták "jó hírnevét".

Nagyon leegyszerűsítve LobbyLeaks egy titkosított weblap, melyen bárki névtelenül tehet bejelentést, ha gyanús lobbitevékenységet észlel az uniós intézményekben. Közleménye szerint az oldal elsősorban a nagy technológiai vállalatok (Big Tech) lopakodó lobbitevékenységét igyekszik lebuktatni, amely gyakran átláthatatlan, tisztességtelen és félrevezető.

Ennél azonban sokkal érdekesebb a kezdeményezés anyagi háttere. A LobbyLeaks ugyanis magukat korrupcióellenesnek nevező civil szervezetek – a Corporate Europe Observatory és a LobbyControl – pénzügyi hozzájárulásával jött létre. Ezek közül a Corporate Europe Observatory a jelentősebb támogató, amely egy Hollandiában bejegyzett "jótékonysági" NGO, a tevékenysége pedig annyiban merül ki, hogy jelentéseket készít és vizsgálatokat folytat az EU-n belüli vállalati lobbitevékenységről. 

A Corporate Europe Observatory legfrissebb pénzügyi jelentése szerint a szervezet 2014 óta több, mint 800 ezer euró támogatást kapott a Soros György közvetlen irányítása alatt álló Nyílt Társadalom Alapítványoktól (Open Society Foundations), mellyel Soros a szervezet legjelentősebb adományozója. Mellette a szervezet támogatói között találjuk még a szintén baloldali Sigrid Rausing Trust, a Rockefeller Brothers, valamint a Isvara alapítványokat. 

A LobbyLeaks-t eddig négy EP-képviselő támogatja: a momentumos Cseh Katalin, a holland szociáldemokrata Paul Tang, a francia liberális Manon Aubry és a német Zöldek képviselője, Daniel Freund, aki korábban a szintén Soros Györgyhöz köthető Transparency International kampánystábjának volt a tagja. 

A kezdeményezéssel kapcsolatban Paul Tang azt nyilatkozta, hogy "a gyanús lobbitevékenység általi manipuláció nemcsak a megfelelő törvényhozást, hanem egész demokráciát fenyegeti". A Magyarország elleni támadásaival ismertté vált Daniel Freund pedig azt mondta, hogy a weboldalra azért van szükség, mert "kell egy eszköz, amely a törvénytelen lobbitevékenység észlelőrendszerként működik."

A The European Conservative felkereste a Corporate Europe Observatory és LobbyLeaks vezetőit is a finanszírozásukkal kapcsolatban, de a szervezetek közül egyik sem válaszolt a lap kérdéseire.

A Breitbart amerikai hírportál beszámolója szerint a LobbyLeaks nem más mint "az európai baloldal legújabb kísérlete arra, hogy visszaállítsa hitelességét Brüsszelben." Mint ismert, a tavaly decemberben kirobban brüsszeli korrupciós botrány miatt számos szocialista EP-képviselő, köztük Eva Kaili, került előzetes letartóztatásba, miután kiderült, hogy politikai befolyásolásért cserébe kenőpénzeket fogadtak el unión kívüli országoktól. Az érintettek otthonaiban tartott házkutatások során a belga hatóságok összesen több, mint 600 ezer euró készpénzt foglaltak le.

Az Európai Parlament (EP) elnöke által megfogalmazott javaslatcsomag egy lépés a jó irányba, de nem fog elég messzire jutni – vélekedett az uniós korrupcióellenes szervezet, a Transparency International EU-igazgatóhelyettese, Nicholas Aiossa. Azok után, hogy fény derült az Európai Unió egyik legsúlyosabb korrupciós botrányára, Roberta Metsola, az EP elnöke 14 pontos javaslattal állt elő az uniós törvényhozó testület megreformálása érdekében.

Ezek alapján az EP képviselői nem hozhatnának létre baráti tagozatokat az Európai Unión kívüli országokkal való együttműködésre – az EP-nek több tucatnyi olyan baráti tagozata és munkacsoportja van, amelyeknek tevékenységét lobbisták finanszírozzák. Illetve arra köteleznék a politikusokat, hogy hozzanak nyilvánosságra minden olyan, lobbistával folytatott találkozót, amely az EP jelentéseivel vagy határozataival van összefüggésben, és minden külföldi utat is jelentsenek le – írta meg lapunk is.

Nicholas Aiossa ugyanakkor rámutatott, a tervezett intézkedések nem védik meg az EP tisztségviselőit, amennyiben ők a visszaélést feltáró személyek.

 – jelentette ki, hozzáfűzve: a védelem hiánya járulhatott hozzá, hogy a szocialista képviselőket érintő korrupciós botrány sem került a felszínre hosszú ideig.

A korrupcióellenes szervezet igazgatóhelyettese arról is beszélt, hogy a parlament a lehető leggyengébb szankciókat alkalmazza, így nem csoda, hogy a képviselők nem veszik komolyan a szabályok betartását.

Ez ráadásul a vezető tisztségviselők magatartására is igaz, ahogyan lapunk is megírta, Roberta Metsola nemrég több mint 140 ajándékról nyilatkozott visszamenőlegesen, amelyeket korábban nem közölt az átláthatósági szabályoknak megfelelően.

A Politico brüsszeli hírportál pedig rámutatott, hogy Manfred Weber, a legnagyobb pártcsalád, az Európai Néppárt (EPP) elnöke és frakcióvezetője is „elfelejthette” időben bevallani a jövedelmét, amely havonta akár bruttó húszezer euró (mintegy 7,7 millió forint) is lehet. Webert 2022 májusában választották meg az EPP elnökévé, amely vélhetően busásabb fizetést is hozott neki – a jövedelemre vonatkozó változásokat pedig az EP szabályai szerint legkésőbb egy hónapon belül be kell jelenteni. A néppárti politikus ugyanakkor csak tavaly decemberben adta le az erről szóló nyilatkozatot. Egy névtelen uniós tisztviselő azzal magyarázta a helyzetet a brüsszeli hírportálnak, hogy Weber csak novemberben vette fel az elnöki fizetését, amikor is egy közgyűlésen jóváhagyták azt.

– Az elmúlt évtizedben kialakult büntetlenség kultúrája uralja a testületet – fogalmazott.

A szakértő elmondta, a parlament elnökét és a tizennégy alelnököt magába foglaló döntéshozó testületen, az elnökségen áll, hogy gyors és szigorú szabályokat fogadjanak el az átláthatóság javítása érdekében, ám az elmúlt évtizedben ezt elmulasztották megtenni.

 – Az EP-képviselőkkel szembeni szankciók kiszabásának lehetősége és joga közvetlenül a parlament elnökét illeti meg, és számos különböző oka van annak, beleértve a politikai megfontolásokat is, hogy miért nem terjesztették elő eddig ezeket a reformokat – hangsúlyozta.