Sok halálos áldozata van a Herszont ért orosz rakétacsapásnak

Orosz rakétacsapás érte Herszon egy forgalmas utcáját kedden. A robbanás legalább hat ember halálát okozta, és tizenketten megsebesültek – közölték a helyi hatóságok.

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által közzétett fotókon utcán heverő holttestek láthatók. „Az orosz hadsereg erősen lövi Herszont. Ismét kegyetlenül gyilkolják a polgári lakosságot” – írta az elnök Telegram-üzenetében. Hozzáfűzte: „A világ egyetlen percre sem feledkezhet meg arról, hogy az orosz kegyetlenség és agresszió nem ismer határokat”.

A helyi hatóságok közleménye szerint Herszont Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkvában tartott beszéde alatt érte a rakétatámadás.

Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint az oroszok mintegy 20 rakétát lőttek ki a városra.

Moszkva tagadja, hogy kifejezetten polgári célpontokra lőne, de Ukrajna-szerte számos város szenvedett már súlyos károkat az orosz rakéta- és dróntámadások miatt, melyeknek sokezernyi polgári áldozatuk volt.

Ukrajna novemberben foglalta vissza Herszont, nyolc hónappal annak orosz megszállása után. Ám a Dnyeper-parti nagyvárost azóta is folyamatosan lövi az orosz hadsereg.

Az ukrán oktatási minisztérium február 22-24. között, az Ukrajna elleni orosz támadás megindításának évfordulóján, a rakétatámadások veszélye miatt távoktatást tanácsolt az ukrajnai iskoláknak.

A tárca közleményében kifejtette, hogy a megelőző intézkedést az oktatásban részt vevők életének és egészségének védelme érdekében javasolják.

A háború kezdete óta ukrán iskolák százai dőltek romba az orosz támadások nyomán. Az idei tanévben csak azokban az iskolákban lehet személyes jelenléttel oktatást tartani, amelyek megfelelő óvóhellyel rendelkeznek.

Már több mint 8000 civil halottja van a csaknem egy éve tartó ukrajnai háborúnak, a halálos áldozatok mintegy 90 százaléka robbanásokban vesztette életét – jelentette be kedden az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala.

A szervezet legutóbb február 12-én tette közzé a hivatalosan ismert halálos áldozatok számát, amely akkor 7199 volt.

A főbiztosi hivatal – amelynek több tucat megfigyelője tartózkodik Ukrajnában – leszögezte: a valódi számok vélhetően sokkal magasabbak, hozzátéve, hogy jelenleg is ellenőrzik a hozzájuk érkező újabb adatokat.

„Ez az adat csupán a jéghegy csúcsa” – szögezte le közleményben Volker Türk, a világszervezet emberi jogi főbiztosa.

Matilda Bogner, az hivatal ukrajnai misszióvezetője azt mondta, akár több ezerrel lehet magasabb a halottak valódi száma, hozzátéve, hogy sok halálos áldozatot, zömüket a dél-ukrajnai, jelenleg orosz megszállás alatt álló Mariupolban még nem vettek nyilvántartásba.

A mintegy 450 ezres várost a három hónapon át tartó orosz ostrom csaknem teljesen megsemmisítette. Oroszország tagadja, hogy szándékosan intézne támadást civilek ellen.

Nem elképzelhetetlen, hogy az ukrajnai konfliktus a NATO és Oroszország közötti európai háborúvá szélesedik ki – fejezte ki aggodalmát Karel Rehka cseh vezérkari főnök kedden Prágában.

Rehka megjegyezte: országa hivatásos hadereje nincs felkészülve, mert „az alapvető dolgok sincsenek rendben”.

A vezérkari főnök szerint

minden területen pótolni kellene a mulasztásokat, a csapatok tűzerejétől a tüzérség mozgékonyságán és a logisztikán át a parancsnoki struktúráig. Veszély esetén a mozgósítás elkerülhetetlen lenne

– tette hozzá Rehka.

Jana Cernochová cseh védelmi miniszter tétlenkedéssel vádolta az elmúlt harminc év kormányait. A tárcavezető a vezérkar előtt elmondott beszédében leszögezte: Csehországnak 21. századi hadseregre van szüksége.

Pozitívumként kiemelte a Németországgal való harckocsicserét, amelynek keretében Csehország tizennégy Leopard 2A4 harckocsival és egy páncélozott mentőjárművel gazdagodott.

A tárcavezető hozzátette: hosszú távon azt tervezik, hogy a legmodernebb harckocsikkal – például a Leopard 2A7-es változatával – bővítik a hadsereget.

Csehország 1999 óta a NATO tagja. Az országban 2004-ben eltörölték az általános hadkötelezettséget, így a hadsereg jelenleg 27 ezer hivatásos katonából áll. Prága Ukrajna egyik legelkötelezettebb támogatója.

A cseh kormány több mint kétszázmillió euró értékben bocsátott védelmi eszközöket Kijev rendelkezésére, miközben védelmi vállalatok legalább kétmilliárd euró értékben szállítottak eszközöket és felszereléseket Ukrajnába.

Kína „mélységesen aggódik” az ukrajnai háború eszkalációja miatt, és attól tart, a helyzet kicsúszhat az ellenőrzés alól, ezért a párbeszédet szorgalmazza – mondta Csin Kang kínai külügyminiszter kedden egy pekingi biztonsági konferencia résztvevőinek.

Az Egyesült Államok a hétvégén következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Kína katonai támogatást nyújtana Oroszországnak, amit Peking tagad.

„Felszólítunk bizonyos országokat, hogy azonnal hagyjanak fel azzal, hogy olajat öntenek a tűzre”

– fogalmazott a kínai diplomácia vezetője, majd hozzátette, hogy ezen országoknak „fel kell hagynia azzal is, hogy azt sulykolják: Ma Ukrajna, holnap Tajvan!”.

„Határozottan kiállunk mindenfajta hegemonikus törekvéssel és a kínai belügyekbe való mindenfajta külföldi beavatkozás kísérlettel szemben”

– szögezte le a kínai külügyi tárca vezetője.

Ugyancsak kedden a kínai külügyminisztérium kiadott egy hosszú közleményt Hszi Csin-ping kínai elnök kiemelten fontos biztonsági javaslatáról, a Global Security Initiative (GSI) nevű globális biztonsági kezdeményezésről, amelynek célja a nemzetközi „oszthatatlan biztonság” elvének fenntartása.

Peking eddig tartózkodott attól, hogy elítélje a Moszkva szerint az orosz biztonsági érdekek védelmét célzó ukrajnai „különleges hadműveletet”, és attól is, hogy „megszállásnak” nevezze Oroszország támadását Ukrajna ellen.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter azonban szombaton arra figyelmeztetett, hogy „nagyon aggódik” amiatt, hogy Kína azt fontolgatja, hogy „halálos jellegű támogatást” nyújtana Oroszország részére. Az amerikai diplomácia vezetője kínai partnere értésére adta: ennek „súlyos következményei lennének a kétoldalú kapcsolatrendszerünkre nézve”.

Kína nem kért bocsánatot az Egyesült Államok felett lelőtt kínai megfigyelőléggömbbel kapcsolatban kialakult vitában – mondta az amerikai külügyminiszter egy vasárnapi interjújában.

Antony Blinken az ABC televíziónak Münchenből adott, és vasárnap sugárzott interjúban nagyon közvetlennek és nagyon világosnak nevezte Vang Ji kínai államtanácsossal, a Kínai Kommunista Párt központi külügyi bizottsága igazgatójával folytatott megbeszélését az ügyben. Mint mondta, Vang Ji értésére adta, hogy a légi eszköz légtérsértése elfogadhatatlan volt és soha nem szabad ismét megtörténnie.

Kérdésre válaszolva beszámolt arról is, hogy a megbeszélésen kínai tárgyalópartnere nem kért elnézést a történtekért.

Az amerikai diplomácia irányítója közölte, hogy a megbeszélésen szóba került a kínai-orosz viszony, amivel kapcsolatban úgy fogalmazott, nagyon súlyos következményei lennének a kétoldalú kapcsolatokra, ha Kína élet kioltására alkalmas eszközöket szállítana Oroszország számára az Ukrajnában vívott háborújához.

Antony Blinken az interjúban ugyanakkor fontosnak mondta a kommunikációs csatornák nyitva tartását és a közvetlen diplomácia folytatását az Egyesült Államok és Kína között. Felelősségünk van abban, hogy ezt a viszonyt felelősségteljesen kezeljük – fogalmazott az amerikai külügyminiszter.

Antony Blinken a Müncheni Biztonságpolitikai Fórum idején tartott kétoldalú megbeszélést a kínai külügyminiszterrel.

A két diplomata február elejére Pekingbe tervezett találkozóját a megfigyelőléggömb miatt megnövekedett amerikai-kínai feszültség miatt mondták le közvetlenül az utazás előtt. Ugyanakkor az Egyesült Államok kormányzatának különböző tisztségviselői – köztük Joe Biden elnök – az elmúlt hetekben többször megismételték, hogy az Egyesült Államok a versenyt és nem konfliktust keresi Kínával