Sikerült-e elszigetelni Oroszországot?

Oroszország a nemzetközi közösség legtöbb tagállamával megerősítette az együttműködést, és meghiúsította a kollektív Nyugat azon terveit, amelyek az ország elszigetelését és feldarabolását célozták – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn egy szaktanácskozáson.

„Most dől el, milyen lesz a jövő világrendjének konfigurációja, amely meghatározza Oroszország helyét a demokratikus, igazságos és policentrikus rendszerben, amely most van kialakulóban, és amelynek nincs és nem is lehet alternatívája” – mondta Lavrov.

„Szeretném hangsúlyozni, nemcsak a kollektív Nyugat azon terveit sikerült meghiúsítanunk, amelyek Oroszország elszigetelésére, sőt feldarabolására irányulnak, hanem a nemzetközi közösség túlnyomó többségével való növekvő együttműködést is sikerült biztosítanunk. Ezt most már világtöbbségnek nevezzük” – tette hozzá.

A 2023-as év kritikus lesz abból a szempontból, hogy az Egyesült Államok minden eszközbeli és hírszerzési támogatást megadjon Ukrajna számára – jelentette ki a CIA igazgatója egy vasárnap megjelent interjúban.

William Burns az ABC televíziónak adott interjúban azt fejtegette, hogy az orosz fél jelenleg nem gondol komolyan tárgyalásra, és mint fogalmazott, ebbe az irányba csak a hadszíntéren keresztül vezet út. Hozzátette: az amerikai kormánynak azért kell megadnia minden segítséget Ukrajna számára, hogy erősebbek legyenek a harctéren és majd végső soron a tárgyalóasztalnál.

Az amerikai hírszerzés vezetője szerint minden jel arra mutat, hogy az orosz elnök ma még túlságosan magabiztos abban, hogy képes lehet Ukrajnát kifárasztással felőrölni, illetve játszik az európaiak politikai kifáradására, valamint arra, hogy idővel az Egyesült Államok figyelme is más ügyek felé fordul.

William Burns hangsúlyozta: az amerikai kormány bizonyos abban, hogy a kínai vezetés fontolgatja halált okozó felszerelések szállítását Oroszországnak, ugyanakkor az amerikai hírszerzés szerint erről végső döntés nem született, és ilyen szállítás eddig nem történt. Hozzáfűzte: az amerikai kormányzat nagyon odafigyel erre és fontosnak nevezte, hogy az Egyesült Államok tegye nagyon világossá, milyen következményei lennének az ilyen szállításoknak.

Megjegyezte, hogy a Nyugat Oroszországgal szembeni – szankciók formájában megnyilvánuló – határozott lépései, valamint a háború alakulása az elmúlt egy évben elbizonytalanítóan és „kijózanítóan” hatott Kínára.

A CIA-igazgató az iráni atomprogrammal kapcsolatban elmondta: nem látják jelét annak, hogy Irán legfelsőbb vezetője döntést hozott volna a nukleáris fegyverkezési program folytatásáról, viszont ennek másik elemét, az urándúsítást tekintve az elmúlt években nagyon sokat lépett előre. Közel vannak ahhoz, hogy csupán néhány hétre legyen szükségük a 90 százalékos dúsítottságú urán előállítására – közölte William Burns arra utalva, hogy atomfegyverek előállításához 90 százalék körüli szintre van szükség.

Kölcsönös megbocsátásra és tárgyalásra szólította fel az oroszokat és az ukránokat Ferenc pápa a görögkeleti megbocsátás vasárnapján – jelentette ki a Leonyid Szevasztyjanov, az orosz ortodox Óhitűek Világszövetségének a katolikus egyházfővel levelezésben álló elnöke vasárnap a RIA Novosztyi hírügynökségnek.

„A pápa azt javasolja az oroszoknak és az ukránoknak, hogy a megbocsátás vasárnapján bocsássanak meg egymásnak, bocsássanak meg minden sérelmet és üljenek le tárgyalni. Keresztény erény a kölcsönös megbocsátás és az emberi élet védelme. Nincs olyan cél, amelyért emberi életeket lenne szabad feláldozni” – mondta Szevasztyjanov.

Az orosz óhitű ortodoxok tisztségviselője bocsánatot kért mindazoktól, akiket megsérthetett Oroszországban. A vajhagyó vasárnap, vagy megbocsátás vasárnapja a nagyböjt előtti ünnep, amelyen a hívők kiengesztelhetik, akiket megbántottak, vagy megbocsáthatnak azoknak, akik megsértették őket.

Szevasztyjanov decemberben szerepet vállalt a felháborodás elcsitításában Oroszországban, miután a pápa az America című jezsuita magazinban megjelent interjúja szerint azt hangoztatta, hogy az ukrajnai háborúban a legnagyobb kegyetlenséget az „orosz hagyományokon kívül” nevelkedett katonák követték el. A pápa a burjátokat és a csecseneket hozta fel példaként.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő december 15-én közölte, hogy Pietro Parolin, a Vatikán államtitkára diplomáciai csatornákon keresztül hivatalos bocsánatkérést juttatott el Moszkvának a pápának a csecsenekre és a burjátokra tett megjegyzése miatt. A szóvivő szerint ezzel az incidens rendeződött.

Február 15-én Szevasztyjanov, ugyancsak a RIA Novosztyinak úgy nyilatkozott, hogy Ferenc pápa szeretné megvitatni Vlagyimir Putyin elnökkel az Oroszország és a Nyugat közötti európai konfrontáció békés rendezésére vonatkozó tervét. Mint mondta, a katolikus egyházfő e célból kész Moszkvába utazni.