Rezsiszámlák: 50 milliárd eurót vettek ki az olaszok a bankokból

Bár a hivatalos adatok szerint Olaszországban ősz óta a felére csökkentek az energiaárak, ez a rezsiszámlákon nem mutatkozik meg.

Azok ugyanis továbbra is sokkal magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. Az olaszok megtakarításaikból próbálják fizetni az elmaradt számláikat, ősz óta már mintegy 50 milliárd eurót vettek ki a bankokból.

„Meglepetést okozott az olasz jegybank elnökének az a kijelentése is, hogy az energiaárak a következő hónapokban sem fognak jelentősen csökkeni, mivel Ignazio Visco úgy vélte, hogy ez egy úgynevezett európai uniós adó, amely az unió azért vezetett be, hogy a háborús költségeket fedezni tudja” – jelentette Rómából Sárközy Júlia a közmédia tudósítója.

Az európai országok energiaválságra fordított kiadásai már meghaladják a Covid–19 helyreállítási alapjának szintjét, ami 750 milliárd euró volt. Szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a tagállami szintű támogatások engedélyezése felboríthatja az unió belső piacát.

Közel 800 milliárd euróra nőtt az európai országok azon kiadása, amelyet a háztartások és a vállalatok energiaköltségeinek támogatására fordítottak. A Bruegel agytröszt elemzése szerint 2021 szeptembere óta az Európai Unió országai 681 milliárd eurót különítettek el az energiaválság kezelésére, míg Nagy-Britannia 103 milliárd eurót, Norvégia pedig 8,1 milliárd fordított erre. Összehasonlításképpen: tavaly novemberben 706 milliárd eurót tett ki a kontinens energiaköltsége, amely alapján kijelenthető, hogy az európai országok terhei a tél folyamán is növekedtek.

Az energiaválság kezelésére fordított összeg nagyságában Németország vezeti a listát, a szövetségi kormány csaknem 270 milliárd eurót különített el. Utána Nagy-Britannia, Olaszország és Franciaország következik, mindegyik ország 150 milliárd euró alatt költött a kompenzációra.

Közeli fotó egy gázóráról Wegbergben, Németországban, 2022. augusztus 30-án.  (Fotó: EPA/Sascha Steinbach)

Az elemzés arra is kitért, hogy az EU tagállamai hamarosan megvitatják a zöldtechnológiai projektek állami támogatását is, amellyel versenyezni kívánnak az Egyesült Államok és Kína iparosítási programjával.

Ugyanakkor Bruegel arra is felhívta a figyelmet, hogy a tagállami szintű támogatások engedélyezése felboríthatja az unió belső piacát. Mint írták, Németország energiasegélyéből jól látszik, hogy a lehetőségei messze felülmúlják minden más tagállamét.

A Bruegel elemzése szerint az európai országok energiaválságra fordított kiadásai már meghaladják a Covid–19 helyreállítási alapjának szintjét, ami 750 milliárd euró volt.

Különadót kell fizetniük idén a bankoknak Spanyolországban, amelyet az energiaválság által sújtott háztartások támogatására fordít az állam.

A spanyol bankok rekordnyereséggel zárták a tavalyi évet. Az elmúlt napokban nyilvánosságra hozott beszámolókból kiderült: a hat legnagyobb pénzintézet profitja meghaladta a 20 milliárd eurót. A bankoknak idén viszont különadót kell fizetniük, amelyet az energiaválság által sújtott háztartások támogatására fordít az állam.

„A pénzintézetek már a bankadó tervezésének a hírére felvetették, hogy bírósághoz fordulnak, amennyiben valóban kivetik rájuk ezt az extra adóterhet. Most, hogy ez megtörtént, még mindig nem lehet tudni, hogy valóban jogi útra terelik-e a kérdést. Mindenesetre a hivatalos nyilatkozataikban a bankok azt mondják, hogy továbbra is fontolgatják ennek a lehetőségét. Ugyanakkor azt is számításba kell venniük, hogyha ezt meglépik, akkor egy hosszadalmas, öt, akár tíz évig elhúzódó pereskedésnek néznek elébe. Mindenesetre itt Spanyolországban az emberek többsége támogatja a bankokra kivetett különadót” – mondta Fehér Krisztina, a közmédia madridi tudósítója.

Minden korábbinál nagyobb mértékben csökkentek a reálbérek Németországban 2022-ben a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) kedden közölt adatai szerint.

Az előzetes számítások szerint a reálbérek 4,1 százalékkal csökkentek tavaly az egy évvel korábbihoz képest. Ez nem csupán a legnagyobb mértékű visszaesés a rendszeres adatfelvételek kezdete óta, hanem sorban a harmadik a 2020-as 1,1 százalékos, és a 2021-ben regisztrált 0,1 százalékos reálbércsökkenés után.

A nominális bérek ugyan szintén rekordütemben, 3,4 százalékkal emelkedtek, de az infláció is új csúcsra, 7,9 százalékra ugrott.

A tartósan magas infláció így nem csupán a növekedést „falta fel”, hanem ismét csökkentette reálbéreket.

A szakértők szerint 2023 már jobb év lesz, a vezető gazdaságkutató intézetek mind az infláció csökkenésére számítanak. A müncheni ifo például 6,4 százalékot jósol, a kieli IfW előrejelzése szerint pedig az idén 5,4 százalékos, jövőre 2,2 százalékos infláció várható Németországban.

A szövetségi kormány egy sor intézkedéssel igyekszik csökkenteni a háztartások és a vállalkozások terheit. Támogatási programjainak összértéke nagyjából 300 milliárd euró.

A középpontban az energia áll, mert az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben éppen az energia drágul a leginkább.

Az intézkedések közé tartozik a földgáz áfájának csökkentése és a földgáz, a távhő és az áram árának korlátozása az úgynevezett árfék programokkal.

A napokban arról is döntöttek, hogy ismét kedvezményes havi bérletet vezetnek be a helyi és a térségi közösségi közlekedésben. A Németország-menetjegy (Deutschlandticket) elnevezésű bérletet a tervek szerint májusban vezetik be. Ára 49 euró lesz, ami komoly megtakarítást jelent, tekintve, hogy például Berlinben 86 euróba kerül a havi bérlet.

Több mint négy és fél százalékkal növekedett a magyar gazdaság tavaly. Ezzel bőven túlteljesítette az uniós átlagot. Varga Mihály pénzügyminiszter a GDP-adatokat értékelve azt mondta: történelmi siker, hogy Magyarország az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók ellenére is növelni tudta gazdasági teljesítményét. A kormány célja, hogy év végére egy számjegyű legyen az infláció. Ehhez a Gazdasági Versenyhivatallal (GVH) is együttműködnek. A GVH vizsgálni fogja az áruházláncok árképző gyakorlatát – hangzott el az M1 Híradójában.

Már állnak a BMW készülő debreceni gyárának falai. Gőzerővel folynak a munkák, hogy 2025-ben legördüljön a gyártósorról az első Magyarországon gyártott BMW, ami elektromos lesz.

Az ehhez hasonló nagy beruházások is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a válság közepette is kivételesen teljesített a magyar gazdaság 2022-ben. Így kommentálta keddi közleményében a gazdaságfejlesztési miniszter a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatsorát. A KSH ugyanis kedd reggel jelentette, hogy a tavalyi esztendőben 4,6 százalékkal nőtt a GDP vagyis a bruttó hazai össztermék.

Nagy Márton emlékeztetett: a háború és szankciók ellenére a rendszerváltozás utáni időszak 6. legmagasabb növekedését produkálta a magyar gazdaság. A tárcavezető hangsúlyozta: bebizonyosodott, hogy a magyar kormány jó úton jár, intézkedései eredményesek, meg tudták védeni a gazdaság teljesítményét.

Összehasonlításképp: a 4,6 százalékos magyar GDP adat a visegrádi országok között a második legnagyobb bővülést jelenti, szorosan Lengyelország mögött. Ez a növekedés az 3,6 százalékos uniós és az 3,5 százalékos eurózóna átlagot is felülmúlta. Ráadásul a zsinórmértéknek tekinthető 1,9 százalékos német gazdasági növekedésnél is két és félszer jobban nőtt a magyar gazdaság teljesítménye 2022-ben.

„A magyar gazdaság úgy tudott 4,6 százalékkal növekedni, hogy a nekünk jogosan járó uniós forrásokat még mindig nem kaptuk meg” – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

Magyarország az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók ellenére is növelni tudta gazdasági teljesítményét, sőt, az uniós növekedési rangsorban is előkelő helyen szerepel – erről beszélt Varga Mihály Brüsszrelben a KSH adataira reagálva.

„Magyarország erősödni tudott a tavalyi esztendőben is, hiszen 4,6%-kal nőtt az év egészét tekintve a bruttó hazai össztermék teljesítménye. Az elhúzódó háborúk és a brüsszeli szankciók ellenére is növekedési fázisban maradt tehát a magyar gazdaság, jó hír az is, hogy összességében a 4. negyedévnek az előző évhez viszonyított növekedése az 0,4 százalék lett, tehát nulla fölött maradt a növekedési lendület, ha csökkent is ez a lendület az év egészében, azért az EU-s átlag fölött tudott összességében maradni” – mondta a tárcavezető.

A pénzügyi kormányzat korábban világossá tette: úgy kell megvédeni a családokat, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjasokat és a rezsicsökkentést, hogy a magyar gazdaság továbbra is elkerülje a recessziót.

A kormány kitűzött célja, hogy 2023-ban 1,5 százalékos növekedést érjen el a gazdaság és az év végére egyszámjegyűre csökkenjen az infláció.

Csaknem egy éve tört ki az orosz–ukrán háború. Az európai unió vezetői azonnal reagáltak, de mára bebizonyosodott, hogy rosszul. A háborúra adott válasz, a szanckiók nemhogy nem hozták meg a hozzá fűzött reményeket, de gyakorlatilag az egész kontinenst szanckiós inflációba sodorták.

Így Magyarországon is minden áru vagy szolgáltatás jelentős mértékben drágult, azonban ezek közül egy, az élelmiszer még annál is inkább. Egyre több szakértő és a kormány is úgy látja: ennek okait nem feltétlenül a magyar gazdaságban kell keresni. A Gazdasági Versenyhivatal ezentúl gyorsított eljárásban vizsgálja majd, például a kiskereskedelmi szektort. A cél, hogy a kereskedelmi láncok ne tudják manipulálni, megemelni az árakat indokolatlanul.

„Mi nem állítunk előre semmit. Azt sem hogy kartelleztek, összebeszéltek, lehetséges hogy csak kifigyelték egymást, az is lehet. Viszont arra igenis kíváncsiak vagyunk hogy időben érvényesítették-e azokat a versenyalapelveket, amelyek ahhoz vezettek volna, hogy megkezdődhessen az az árcsökkenés, ami napjainkban már megkezdődött” – mondta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, a kormány célja világos: ez év végére egy számjegyűre kell csökkenteni az inflációt. Ehhez pedig elengedhetetlen partner a GVH és a gazdasági szereplők.

A GVH vizsgálata 60–90 napot vesz igénybe, így várhatóan április második felére zárul le.

A háború, a káros brüsszeli szankciók és a történelmi aszálykár ellenére is kivételesen teljesített 2022-ben a magyar gazdaság, a GDP 4,6 százalékkal nőtt – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Facebook-oldalán közzétett videójában kedden.

Hozzátette: ezzel a legjobban teljesítő harmadba tartozik az ország az EU-ban, a volt szocialista országok között pedig a lengyelek és szlovénok után a legjobb teljesítményt érte el.

A magyar növekedés két és félszeresét érte el Németország, Lettország, Finnország és Szlovákia növekedési ütemének, és közel kétszeresét a svéd, cseh, litván, és francia gazdasági bővülésnek.

A kimagasló eredmény hátterében a nemzetközi bizalom, a magas beruházási szint, a teljes foglalkoztatottság, az alacsony munkanélküliség, a bérnövekedés és a célzott kormányzati intézkedések álltak.

Nagy Márton kiemelte, hogy 2022-ben az ipar Európa egyik legerősebb növekedését produkálta, közel 6 százalékkal bővült. Erre a húzóágazatra továbbra is számítani lehet, amelyet újabb iparstratégiával, a beruházások növelésével tovább kell erősíteni – mondta.

A kormány minden igyekezete ellenére 2022 második felében a háborús szankciók és így a gyenge külső kereslet miatt már a lassulás jelei látszanak. Ezért is fontosnak nevezte a gazdasági védvonalat. A háború és a szankciók okozta negatív gazdasági hatások enyhítése érdekében a kormány kiterjesztette a kamatstopot a kkv-kra, támogatást indított az energiaintenzív vállalatok számára, elindította a Gyármentő programot, illetve 700 milliárd forintos kerettel elindult a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram – sorolta.

Nagy Márton hozzátette: a kormány szándéka továbbra is világos, úgy kell megvédeni a családokat, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjasokat és a rezsicsökkentést, hogy elkerüljük a recessziót. „Ehhez az kell, hogy év végére egyszámjegyűre szorítsuk le az inflációt, 2023-ban pedig 1,5 százalékkal növekedjen a gazdaság” – fogalmazott. Így 2024-ben újra kilőhet a gazdasági növekedés – mondta.