Putyin megüzente, hogy nem veszítheti el a háborút

A The New York Times szerzője szerint Putyin a tavaly ősszel elrendelt orosz mozgósítással megüzente az Egyesült Államoknak és Joe Bidennek, hogy nem veszítheti el a háborút, és bármilyen árat megfizet azért, hogy legalább egy szeletet kihasítson Ukrajnából.

A cikk szerzője szerint mostanra már nemcsak az ellenzékben lévő amerikai republikánusok, hanem a demokraták is egyre gyakrabban felteszik maguknak a kérdést: Megéri-e kockáztatni a harmadik világháborút azért, hogy Oroszországot kiűzzék Kelet-Ukrajnából? Nem volt-e elég az eddigi támogatás ahhoz, hogy elvegyék Putyin kedvét egy hasonló próbálkozástól?

Ukrajna nagyszabású, szimbolikus orosz offenzívára számít a háború kitörésének évfordulója környékén – mondta az ország védelmi minisztere.

Olekszij Reznyikov szerint Ukrajnának megvannak a tartalékai ahhoz, hogy feltartóztassa Moszkva erőit, még akkor is, ha a legújabb nyugati katonai szállítmányok közül nem mindegyik érkezik meg időben az orosz támadásra.

Vegyi fegyver bevetésével vádolta meg az ukrán fegyveres erőket az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetője, az orosz katonai szóvivő pedig bejelentette, hogy „önkéntes rohamosztagok” elfoglalták Mihajlivka települést Donyeck város közelében.

Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság megbízott vezetője a Rosszija 24 hírtelevíziónak kijelentette, hogy az ukrán erők Szoledar és Artemivszk (Bahmut) környékén többször is vegyi fegyvert vetettek be az elmúlt három hét folyamán. Jan Gagin, Pusilin főtanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy a vegyi anyagot tartalmazó bombákat drónokról dobják le az orosz hadsereg állásaira.

Gagin szerint a támadás áldozatainál hányinger, hányás, erős szédülés és fájdalomérzés lép fel.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk irányában mintegy negyven katona és két jármű, Liman irányában több mint száz katona, egy gyalogsági harcjármű, két páncélozott harcjármű, egy Grad sorozatvető, egy Nona SZ önjáró löveg, és két D-20-as tarack, Donyeck környékén mintegy kilencven katona, két gyalogsági harcjármű, két páncélozott harcjármű, egy D-30-as tarack, valamint – Konsztantyinivka környékén – egy tüzérségi lőszerraktár és egy üzemanyagtároló, a donyecki régió déli részén és Zaporizzsja irányában több mint hetven katona, egy harckocsi, egy gyalogsági harcjármű, egy D-20-as és egy D-30-as tarack, Herszon irányában pedig egy Grad sorozatvető, egy Akacija és egy Gvozgyika önjáró löveg, egy D-30-as tarack, valamint – Ocsakiv közelében – egy lőszerraktár volt.

Az orosz rakéta- és tüzérségi erők az elmúlt nap folyamán a beszámoló értelmében 135 ukrán élőerő és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 98 tüzérségi lőállásara mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy SZ-300-as légvédelmi rakétarendszer radarállomását és egy AN/TPQ-36 ellentűzradart.

A légvédelem lelőtt négy ukrán drónt és 15 HIMARS-rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 382 repülőgépet, 206 helikoptert, 3027 drónt, 403 légvédelmi rakétarendszert, 7759 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 1009 sorozatvetőt, 4012 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8276 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más források nem erősítették meg.

A donyecki hatóságok hétfő reggel kiadott tájékoztatása szerint az ukrán tüzérség egy nap 25 alkalommal intézett támadást a régió ellen, és hat településre 126 lövedéket lőtt ki.

Oroszország eddig mintegy 660 darab iráni gyártású Shahíd önmegsemmisítő drónt használt az Ukrajna elleni háborúban, és hamarosan újabb drónszállítmányt kap – jelentette ki Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője hétfőn közleményben.

„Az Oroszországi Föderációnak valóban problémái vannak az arzenállal, beleértve a drónokat is. Eddig körülbelül 660 Shahíd drónt használtak fel. Az (Iránnal megkötött) szerződés 1750 darab (leszállítását) írja elő. A szállításuk és az előkészítésük azonban időbe telik” – fejtette ki a tisztségviselő, hozzátéve, hogy hamarosan újabb iráni drónok érkeznek Oroszországba, azt azonban még nem tudják, hány darabot tartalmaz majd a szállítmány.

Megjegyezte, hogy ezt megelőzően az oroszok 250-300 darabos tételekben importáltak. Hozzátette, hogy hatalmas drónrajra van szükség ahhoz, hogy áttörjék az ukrán légvédelmi rendszert. Olekszij Reznyikov védelmi miniszter az Ukrajinszka Prada hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy

a mozgósítás Ukrajnában az előre meghatározott terv szerint zajlik.

„Semmi rendkívüli nem történik. Hazánkban a hadiállapot kihirdetéséről szóló törvény parlamenti elfogadásakor hirdették meg a mozgósítást. Vannak ott számszerűen feltüntetett normák, ezeket ismeri a vezérkar, és ennek megfelelően dolgozunk. Szisztematikusan és tervszerűen zajlik az utánpótlás, a veszteségek pótlása” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy normális-e az a helyzet, amikor az ország egész területén a toborzóközpontok képviselői a rendőrséggel együtt idézéseket osztanak ki bevásárlóközpontokban, a városok utcáin, kávézókban, megállítják az autókat, Reznyikov azt válaszolta, hogy sokan elköltöztek, és anélkül változtatták meg lakóhelyüket, hogy ezt a katonai nyilvántartásban regisztráltatták volna.

A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy a problémák oka olykor a kommunikáció hiánya vagy a rossz minőségű kommunikáció a kormányzat részéről. Hozzátette, hogy a beidézés a toborzóirodába nem jelenti azt, hogy már holnap mozgósítják is az érintettet, hanem azt, hogy be kell mutatnia a dokumentumait.

Emlékeztetett továbbá arra, hogy Ukrajna alkotmánya alapján az állampolgárnak kötelessége megvédeni a hazáját. A miniszter kitért arra, hogy szerinte a februárban várható újabb offenzíva során az oroszok nem egyszerre támadnak majd egész Ukrajnára, mint tavaly a ”teljes körű invázió„ kezdetén, hanem koncentrált harci cselekményeket kezdenek meghatározott irányokban.

Szerhij Hajdaj, a kelet-ukrajnai Luhanszk megye kormányzója egy tévéműsorban úgy vélekedett, hogy február 15-e után bármelyik napon újabb nagyszabású orosz offenzívára lehet számítani a régióban.

Hozzátette, hogy az oroszok egyre nagyobb erőket vonnak össze ebben a térségben.

Az ukrán védelmi minisztérium által létrehozott Nemzeti Ellenállási Központ arról számolt be, hogy az orosz erők által megszállt ukrajnai területeken elkoboznak és elégetnek minden ukrán nyelvű könyvet.

A Luhanszk megyei Rovenyki teleülésen regisztráltak ilyen esetet. A központ szerint az oroszok a „náci irodalom” lefoglalásával magyarázzák ezt a tettüket, valójában viszont a listájukon minden ukrán könyv szerepel. Helyi kormányzók beszámolói szerint hétfő reggel az orosz hadsereg erőteljesen ágyúzta Donyeck megyében Avgyijivkát, Bahmutnál pedig változatlanul heves harcok dúlnak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök javasolta, hogy három hónappal hosszabbítsák meg a hadiállapotot és az általános mozgósítást az országban – derült ki a parlament honlapján hétfőn közzétett törvénytervezetekből.

A dokumentum szerint Ukrajnában a hadiállapotot, valamint az általános mozgósítás időtartamát február 19-től 90 napos időtartamra meghosszabbítanák.

A hadiállapotot tavaly február 24-én rendelték, majd pedig a parlament többször meghosszabbította.

A legutóbbi meghosszabbítás is 90 napra szólt. Tavaly február 25-én, egy nappal az orosz támadás után Zelenszkij aláírta az általános mozgósításról szóló rendeletet. Később a törvényhozás többször meghosszabbította azt is a hadiállapottal együtt.

A legfrissebb orosz kereskedelmi adatok azt mutatják, hogy kínai vállalatok katonai felszereléseket szállítanak Oroszországnak, ezzel figyelmen kívül hagyják az Egyesült Államok és szövetségesei által elvárt szankciókat.

Az orosz–ukrán háború kitörése óta Oroszországnak számos gazdasági szankcióval kell szembenéznie, melyet az Európai Unió és az Egyesült Államok szorgalmazott az ország megtörése érdekében.

Hónapok óta folytatnak kemény küzdelmet az ukrán erők az ország keleti és déli régióiban, azonban Oroszország továbbra is kulcsfontosságú városokat támad. Amerikai tisztviselők mindemellett arra hívták fel a figyelmet, hogy az időjárás enyhülésével az orosz hadsereg egy lehetséges tavaszi offenzívát indíthat, melynek következtében az USA Abrams típusú harckocsik átadása mellett döntött, míg Németország pedig Leopard tankok küldését jelentette be.

Joe Biden amerikai elnök mindeközben aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy kínai vállalatok katonai felszereléseket szállítanak Oroszországnak,

miután a Fehér Ház tisztviselői a Bloomberg értesülései szerint bizonyítékot találtak, mely arra utal, hogy Peking támogatja Oroszország katonai erőfeszítéseit.

Hszi Csin-ping kínai, Vlagyimir Putyin orosz és Uhnágin Hürelszüh mongol elnök a háromoldalú megbeszélésük kezdetén a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján Szamarkandban 2022. szeptember 15-én (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszandr Demjancsuk)

Kína katonai segéllyel támogatja Oroszországot, és nem érdeklik a Nyugat szankciói

A Forbes magazin kiemelte, Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly szeptemberben folytatott megbeszélést a kínai elnökkel, Hszi Csin-pinggel Üzbegisztánban, és a találkozón elismerte, hogy Kínának „kérdései és aggodalmai” vannak a háborúval kapcsolatban. A lap ebből arra a következtetésre jutott, hogy Putyin ezáltal beismerte, hogy a két ország vezetője vélhetően nem ért egyet a háború kérdésében.

Az orosz vámadatok azonban azt mutatják, hogy a kínai állami tulajdonú védelmi vállalatok navigációs berendezéseket, vadászrepülőgépek alkatrészeit, valamint egyéb haditechnikai eszközöket is szállítottak orosz védelmi vállalatok számára.

A Korszerű Védelmi Tanulmányok Központja (C4ADS) által szolgáltatott adatok pedig abba adnak betekintést, hogy Kína több tízezer áruszállítmánnyal támogatta az orosz hadsereget. A Reuters továbbá arról számolt be, hogy a kereskedelmi adatokról szóló jelentés azután került nyilvánosságra, hogy kínai tisztviselők kijelentették, a kölcsönös politikai bizalom megerősödött Oroszországgal, miután a kínai külügyminiszter-helyettes, Ma Csao-hszü és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter találkozott.

További érdekesség, hogy a beszámolót Antony Blinken amerikai külügyminiszter pekingi utazásának hirtelen lemondása is megelőzte, miután amerikai tisztviselők egy Montana felett lebegő kínai kémlelő léggömbről számoltak be – mutatott rá a Forbes.

Öt év óta ez lett volna az első alkalom, hogy egy magas rangú fehér házi tisztségviselő Kínába látogat, azonban az amerikai légtérben tartózkodó kínai léggömb tovább mélyítette a diplomáciai feszültséget a két ország között.