Nocsak! Az EU meg fogja erősíteni a külső határokat

Az Európai Unió meg fogja erősíteni külső határait, és lépéseket fog tenni, hogy megelőzze az illegális migrációs beáramlást – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az EU-tagországok vezetőinek egynapos csúcsértékezetét követően, péntek hajnalban.

Ursula von der Leyen sajtótájékoztatóján kijelentette: a migráció európai kihívás, amely európai válaszokat igényel.

A migráció korábbi hullámaiból tanulva az uniós tagországoknak közösen kell cselekedniük. Ha az EU és a tagországok így tesznek, nincs kihívás, amelyen Európa ne tudna úrrá lenni – hangoztatta.

A brüsszeli testület elnöke azt mondta: a tagállami vezetők több azonnali, konkrét és gyakorlati lépés megmegtételében egyeztek meg, köztük határvédelmi eszközök, például gépjárművek, őrtornyok és a felügyeleti technológia uniós finanszírozásának növelésében. Hangsúlyozták továbbá, hogy az uniós migrációs és menekültügyi csomag befejezésére van szükség – közölte.

Csütörtökön kétnapos EU-csúcs kezdődött Brüsszelben. Az állam- és kormányfők találkozójának egyik fő témája ismét az illegális bevándorlás, ugyanis tavaly, csaknem annyi migráns érkezett az unió területére, mint a rekordnak számító 2015-2016-ban. Közben változás tapasztalható a brüsszeli vezetők hozzáállásában, mert már ők is a határvédelem fontosságát hangsúlyozzák. Orbán Viktor miniszterelnök ismét felszólította Brüsszelt, hogy szálljon be a határvédelem finanszírozásába.

A magyar kormány hatalmas nemzetközi ellenszélben kezdett hozzá a határkerítés megépítéséhez és ezáltal az EU külső határainak megvédéséhez.

Úgy tűnik azonban, hogy az egykor a magyar kormányt 2015-ben élesen támadó nyugati-európai hangok 

mintha 180 fokos fordulatra készülnének.

A Frontex legfrissebb adataival kezdte múlt szerdai beszédét Ursula von der Leyen Brüsszelben.

Az uniós határvédelmi ügynökségre hivatkozva azt mondta: 2016 óta nem látott csúcsot döntött az Európába érkező illegális bevándorlók száma.

„Majdnem tíz évbe telt számunkra, amíg tudomást vettünk arról, hogy ez a valóság”

– mondta Ursula von der Leyen.

A Kossuth Rádióban és a közösségi oldalán is reagált Orbán Viktor a bizottsági elnök szavaira. Bejegyzésében a kormányfő úgy fogalmazott:

„Ursula von der Leyen és Manfred Weber megerősítenék az EU határvédelmét. Na ugye! A magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz”.

A csütörtökön kezdődő uniós csúcs egyik fő témája is az illegális migráció megfékezése lesz. A találkozót előkészítő brüsszeli tanácskozáson az eddig tabunak számító határkerítések finanszírozása is előkerült.

Ulva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa ugyanakkor a múlt héten, brüsszeli újságíróknak még azt nyilatkozta: a falak építése az Európai Unió körül nem jó megoldás.

„Az EU költségvetésében nincs erre pénz. Tehát ha háborúkra és kerítésekre kellene pénzt költenünk, akkor másra nem marad pénz”

– mondta Ulva Johanson aki később már úgy fogalmazott: „nem zárja ki, hogy a külső határok ellenőrzéséhez szükséges infrastruktúrát uniós költségvetésből finanszírozzák” – mondta Ylva.

Szerbia, Ausztria és Magyarország vezetői tavaly novemberben írták alá azt a megállapodást, amelynek értelmében közösen lépnek fel az illegális migráció megfékezése érdekében a balkáni útvonal mentén. A cél az, hogy már Szerbia déli határán megállítsák az illegális bevándorlókat.

Az együttműködés keretében szerdán a második magyar rendőri kontingens indult el a szerb-észak-macedón határra. A kontingens búcsúztatóján a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte, tavaly csaknem 270 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg a hatóságok Magyarország déli határán.

„Ez egy óriási szám, hiszen több mint kétszerese az azt megelőző évinek, és azt megelőző évi is két és félszerese volt az egyel korábbi évinek. Láthatóan ez a szám emelkedett, és az első bő egy hónap adataiból azt látjuk, hogy nem csökkent az intenzitás tavalyhoz képest a magyar határon”

– mondta Rétvári Bence a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Újabb magyar rendőri egység indul Észak-Macedóniába határvédelmi céllal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata a police.hu oldalon kedden.

Azt írták, a magyar rendőrség elkötelezett, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók bejutását Magyarország, illetve az Európai Unió területére. Ezért a Magyarország területén végzett feladatai mellett felajánlotta a támogatását a nyugat-balkáni országoknak.

Az Észak-Macedóniába induló magyar rendőri kontingens tagjait kedden Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában Balázs László ezredes, az ORFK határrendészeti főosztályának vezetője búcsúztatta.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése érdekében,

valamint közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek majd szolgálatot, hanem a mélységi területeken található utakon is.

A kontingens terepjáró szolgálati gépkocsikkal, kézi éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal, valamint mobil hőkamerával támogatja a határszakasz védelmét.

A 30 fős északmacedón kontingensben szolgálatot teljesítő magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják – olvasható a közleményben.

Az EU menekültügyi rendszere összeomlott – jelentette ki Karl Nehammer osztrák kancellár a német Die Weltnek adott interjúban. A kancellár kifejtette: sokkal határozottabb lépéseket és konkrét összegeket akar látni az unió külső határainak védelmére, különben nem írja alá a csütörtökön és pénteken tartandó migrációs EU-csúcstalálkozó zárónyilatkozatát.

Az üres szavak most már nem elegendőek” – idézte Karl Nehammert a Die Welt című német lap szerdai száma. Az osztrák kancellár a kifejtette:

amennyiben Brüsszel nem tesz „konkrét lépéseket” az Európába érkező migránsáradat megfékezésére és a külső védelmi vonalak megerősítésére, Ausztria „nem tudja támogatni” a soron következő migrációs csúcstalálkozó zárónyilatkozatát.

Ausztria és hét másik uniós tagállam közös levélben kért több és hatékonyabb, az unió által finanszírozott intézkedést a külső határok megerősítésére. A levélben kitértek az adott országban jogtalanul tartózkodó személyek kitoloncolásának felgyorsítására és új befogadói megállapodások megkötésére harmadik – főként észak-afrikai és közel-keleti – országokkal.

Továbbra is megoldatlan a védőkerítések finanszírozása

A Die Welt cikkében kitérnek arra, hogy a már megépített határvédelmi kerítések vonatkozásában Ausztria – Magyarországhoz hasonlóan – Brüsszeltől várja az elvégzett munkák utólagos finanszírozását.

Ezt az elképzelést támogatja például Dánia, Észtország, Lettország és Litvánia, ezzel szemben Németország, Hollandia és Franciaország ellenzi.

Az EU Bizottság nemrég elutasította a kerítés utófinanszírozására vonatkozó osztrák–magyar–horvát–szlovén kérést, helyette újabb határvédelmi intézkedések – például térfigyelő kamerák telepítése – finanszírozását ajánlották fel.

Cipruson és Görögországban az összeomlás szélén a bevándorlási rendszer

Az Európai Bizottság adatai szerint 2022-ben az előző évhez képest közel 50 százalékkal, 924 ezerre nőtt a benyújtott menedékkérelmek száma. A legtöbb kérelmet Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Ausztriában nyújtották be a bevándorlók.

A lakosság számához viszonyítva Cipruson, Ausztriában és Görögországban különösen nagy terhet kell elviselnie a menedékkérelmi rendszernek.

Ezek tehermentesítése érdekében gyorsabban és határozottabban kell végrehajtani a tartózkodási joggal nem rendelkező személyek hazájukba történő visszatoloncolását.

A Brüsszel által kialakított rendszer a harmadik országokkal való együttműködés terén is súlyos hiányosságokat szenved. Az osztrák javaslat szerint a vízumok kiadásának szigorításával nyomást lehetne gyakorolni azokra az országokra, amelyek nem akarják visszafogadni állampolgáraikat.