Nem megy már kőolaj a lengyelekhez a Barátság vezetéken

Oroszország az utolsó, érvényes szerződés értelmében leszállított tétellel végleg leállította a kőolajexportot Lengyelországba a Barátság vezetéken - közölte szombaton a PKN Orlen lengyel kőolajipari nagyvállalat.

Az AFP francia hírügynökséghez eljuttatott közlemény szerint a "PKN Orlen nem kap (több) Oroszországból származó kőolajat".

Daniel Obajtek, a PKN Orlen vezérigazgatója a Twitteren közölte, hogy felkészültek a leállásra. "A nyersolaj mindössze 10 százaléka érkezik Oroszországból, és más forrásokból származó olajjal fogjuk pótolni" - írta.

Illusztráció

FORRÁS: MTI/KOMKA PÉTER

A PKN Orlen egy éve állította le a tengeri úton érkező orosz kőolaj fogadását.

A lengyel nagyvállalat arról biztosította lengyel vásárlóit, hogy a leállás nem lesz hatással ellátásukra, és az összes szállítás, más beszállítók révén, immár tengeri úton történik.

A tengeri kikötőkkel rendelkező Lengyelország évekkel korábban tért át a különböző forrásokból történő beszerzésekre. Az Északi-tengerről, Nyugat-Afrikából, a Földközi-tenger medencéjéből, a Perzsa-öbölből és a Mexikói-öbölből importál kőolajat tengeri úton. A PKN Orlen tavaly a szaúdi Aramco céggel írt alá stratégiai kőolajszállítási szerződést.

Vasárnap lép életbe az újabb brüsszeli szankció, amelynek értelmében orosz eredetű feldolgozott kőolajtermékek (például benzin, dízel) behozatala és reexportja a jövőben nem engedélyezett a kontinensen. Magyarországon a kormány által kiharcolt mentességen túl is több forrás erősíti az ellátás biztonságát – közölte az Energiaügyi Minisztérium szombaton az MTI-vel.

A közlemény szerint az újabb szankció európai piacon várható következményei azonban hosszabb távon Magyarországra is hathatnak.

Kiemelték, változatlanul azon az állásponton vannak, hogy a brüsszeli szankciók károsak, nem vetettek véget a háborúnak, és nagy kárt okoznak Európának. Brüsszelnek nem újabb szankciók életbe léptetésével kellene foglalkoznia, hanem inkább a béketeremtésen kellene dolgoznia.

A kormány továbbra is a magyar emberek érdekét és véleményét képviseli: a magyarok 97 százaléka nemet mond a szankciókra, itt az ideje, hogy ezt Brüsszelben is meghallják – olvasható a tárca közleményében.

Az Európai Unió 2022 nyarán, a hatodik szankciós csomagban döntött az orosz kőolaj importjának korlátozásáról, amely két ütemben lép életbe. A nyersolaj esetében december elején lépett hatályba a behozatali tilalom, ezt követi február 5-én a feldolgozott kőolajtermékek importját és a tagállamok közötti reexportot tiltó rendelkezés.

Mint ismert, a kormány Magyarország számára átmeneti mentességet vívott ki a csővezetéken érkező olajszállításokra, így továbbra is lesz mód az orosz eredetű termékek feldolgozására és belföldi forgalmazására, ám a más országokkal való kereskedelem csak nem-orosz eredetű termékekkel lehetséges. A szigorúbb szankció élesítésével részleges korlátozás alá esnek például a pozsonyi finomítóban feldolgozott kőolajtermékek. A létesítmény döntő részben a környező országokba – így Magyarországra – szállít, ezt a jövőben csak nem-orosz eredetű termékekkel teheti meg. Magyarország ellátásbiztonságát a Barátság-vezeték mellett a hazai kitermelés, az egyéb import és a horvátországi Adria-vezeték is szavatolja.

A most életbe lépő újabb szankciós korlátozás következményei azonban hosszabb távon Magyarországra is hathatnak. A fenntartható magyar üzemanyag-ellátásához ugyanis szükség van importra, ezért a szankció miatt emelkedő európai üzemanyagárak Magyarországra is begyűrűzhetnek. Európában akár dízelhiány és az olajtermékek drágulása is várható, hiszen az unió gázolajszükségletének a felét eddig orosz források biztosították. A szankciók következtében Európa most más, távolabbi régiók forrásaira – például indiai, közel-keleti és kínai termékek behozatalára – kényszerül, vagyis jóval messzebbről és drágábban tudja beszerezni az olajtermékeket, ami ellátási bizonytalanságot okozhat.

Uniós szinten időközben a teljes körű energiaszankció is napirendre kerül, többek között az atomenergia és a gázbehozatal szankciója is. A magyar kormány határozottan ellenzi az energiahordozókra kivetett szankciók további bővítését. A tilalmak távolról sem vetettek véget a háborúnak, miközben az európai fogyasztók drasztikus áremelkedéssel, energiaválsággal és ellátási zavarokkal szembesültek. A kudarcos szankciós politika Európát válságba taszítja, nehezen kigazdálkodható többlet terheket ró az országokra, a vállalkozásokra és az európai családokra – olvasható a minisztérium közleményében.