tóth gabi
Az orosz védelmi minisztérium bejelentése.
Az orosz védelmi minisztérium szombaton bejelentette, hogy blokkolták a vasúti útvonalakat, amelyeken a nyugati fegyverek, lőszerek, valamint az utánpótlás eljuthat Ukrajnába.
A védelmi tárca arról nem közölt részleteket, hogy pontosan hol akadályozták meg a vasúti szállítást.
Pénteken Oroszország ismét nagyszabású rakétaoffenzívát indított a ukrajnai infrastrukturális létesítmények ellen. Igor Konasenkov, a moszkvai védelmi minisztérium szóvivőjének szombati tájékoztatása szerint „minden megcélzott objektumot eltaláltak”. Hozzátette: a hadiipart és Ukrajna közlekedési rendszerét ellátó energetikai infrastruktúrát semmisítették meg.
Az ukrán hatóságok pénteken arról számoltak be, hogy az energetikai létesítmények elleni tömeges rakéta- és dróntámadások miatt sok helyen nem volt áram.
Az orosz rakétatámadások legutóbbi hulláma ismét érzékenyen érintett az ukrán energiahálózatot. Több hő- és vízerőmű megsérült – mondta az Ukrenergo energiaszolgáltató vezetője, Volodimir Kudrickij, aki sürgős hibaelhárításokat is említett. Harkiv régió áramellátása különösen károsodott – számolt be a német N-Tv hírportálja
A villamosenergia-hálózat instabilitása miatt le kellett állítani a Hmelnickij atomerőmű reaktorblokkját, a rivnei és dél-ukrajnai atomerőművekben pedig leállították a termelést.
Az ukrán híradások szerint azonban a rakéták és drónok többségét az ukrán légvédelem lelőtte.
A három hete megígért harckocsik és az elmúlt héten beszerzett vadászrepülők után Ukrajna lőszerek és tüzérségi eszközök „azonnali” szállítását követeli a szövetségesektől – számolt be a Financial Times című amerikai lap.
Olha Sztefanisina miniszterelnök-helyettes arra figyelmeztetett, hogy fogyóban vannak a lőszerkészletek, amelyeket fel kell tölteni „az újabb orosz offenzíva elleni védekezéshez”.
„Sürgősen lőszerekre és tüzérségi eszközökre van szükségünk, hogy a kapott új katonai felszereléseket használni tudjuk. Nincs annyi lőszerünk, amennyire szükségünk lenne” – mondta Sztefanisina a lapnak adott interjúban.
Az orosz hadsereg elfoglalta a Harkiv megyei Dvoricsna községet – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.
A tábornok szerint az orosz erők műveleti területen megsemmisítettek egyebek között egy Mi-8-as helikoptert, három harckocsit, két sorozatvetőt, négy amerikai gyártmányú M777-es tarackot és az ukrán hadsereg több lőszerraktárát. Mint mondta az ukrán emberveszteség az elmúlt nap folyamán meghaladta a négyszáz főt, a legtöbb katona, mintegy 125, Donyeck körzetében esett el.
Konasenkov közölte, hogy az ukrán erők Herszon megyében két sikertelen partraszállási kísérletet tettek a Dnyeper bal partján.
Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetője a Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva közölte, hogy az orosz erők megvetették a lábukat az ostromlott Vuhledar déli részén. Mint mondta, megkezdődött a városban maradt polgári lakosok – mintegy ezer ember – evakuálása a biztonságosabb Volnovahába.
Kifogásolta, hogy az elmúlt héten gyakoribbá váltak az ukrán tüzérségnek a hátországi települések polgári létesítményekre mért csapásai.
Az orosz fegyveres erők második nyugati körzeti katonai bírósága pénteken hét évre növelte Alekszandr Leskov mozgósított katona fegyházbüntetését, aki a kubinkai Patriot parkban tavaly novemberben megütötte Gyenyisz Mazanov alezredest, kifogásolva a mobilizáltaknak biztosított kiképzést és felszerelést. Az országos visszhangot kiváltó ügyben Leskov – akit önkéntesként vonult be – eredetileg öt és fél évet kapott, ám az ügyészség súlyosbításért folyamodott.
Szevasztopolban a helyőrség katonai bírósága fejenként több mint háromévi szabadságvesztésre ítélt két katonát, akik harci bevetés során tavaly szeptemberben megtagadták a parancsot.
Ukrajnának további támogatásra, fegyverekre és még több harckocsikra, sugárhajtású repülőgépekre és nagy hatótávolságú védelmi rendszerekre van szüksége, ez segíthet a méltóságteljes, szabad, igazságos béke eléréséhez – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke csütörtökön az EU-csúcson tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján.
A testület elnöke emlékeztetett arra, hogy az Ukrajnáért folytatott harc, „nem csupán a területért folyik, hanem a közös európai értékek védelméért is”.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának az Európai Unión belül van a helye és az ország már figyelemre méltó előrelépést tett a csatlakozáshoz szükséges reformok tekintetében, továbbá reményét fejezte ki, hogy nemsokára megkezdődhetnek a Kijevvel folytatandó csatlakozási tárgyalások.
A migrációval kapcsolatban Roberta Metsola elmondta: még ebben az uniós parlamenti ciklusban meg kell állapodni a menekült- és migrációügyi csomagról. Mint mondta, meg kell erősíteni a külső határok védelmét, fokozni kell az illegális migránsok biztonságos visszatérítését.
„Az egységes piac megerősítette helyünket a világban. Továbbra is globális normákat szabunk meg, a nyitott társadalmakra és a nyitott piacokra épülő módszerünk működik. Erre lehet építeni, fel kell gyorsítani az európai beruházásokat, hogy gazdaságunk ismét stabil növekedési pályára álljon és még versenyképesebbé váljon” – hangoztatta.
Véleménye szerint az EU-nak úgy kell megpróbálnia globális versenyelőnyre szert tennie, hogy ragaszkodik demokratikus értékeihez, elutasítja a protekcionista versenyt és szabályozási keretrendszerrel követi az uniós éghajlat-politikai menetrendet.
„A legfrissebb előrejelzések szerint az Európai Unió a következő öt évben több megújuló energiát tud majd felhasználni, mint az elmúlt 20 évben. Ezért a zöld átállás szükségessége nem fenyegető, mivel lehetőségek rejlenek benne” – tette hozzá az Európai Parlament elnöke.
Matt Gaetz republikánus képviselő csütörtökön állásfoglalást terjesztett be a képviselőházban, amely felszólítja a Biden-kormányt, hogy állítsa le az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi támogatásokat, és egyben sürgeti az érintetteket, hogy a közel egy éve tartó háború után kössenek békemegállapodást.
Az állásfoglalás, melyet Gaetz tíz támogatóval együtt nyújtott be, megjegyzi, hogy mióta Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, az Egyesült Államok az ukrán háborús erőfeszítések legfőbb támogatója, több mint 110 milliárd dollár pénzügyi, katonai és humanitárius segélyt nyújtott szövetségesének. Januárban az Egyesült Államok további segítségnyújtást jelentett be, beleértve, a Biden elnök által jóváhagyott 31 Abrams M1 harckocsi küldését.
Amerikai Abrams M1A2 típusú tank egy hadgyakorlaton (MTI/EPA/Filip Singer)
Ezenfelül a hírek szerint további kétmilliárd dollárnyi támogatásról szólnak.
Az állásfoglalás felsorolja azt a hatalmas mennyiségű felszerelést, amelyet az Egyesült Államok a konfliktus kezdete óta az országnak biztosított. Idézi a Pentagon tisztviselőit is, akik szerint a küldeményekkel
A dokumentumban az is olvasható, hogy a segítségnyújtás az Egyesült Államok szándéka ellenére is közvetetten civil áldozatokat követel. Amerikai becslés szerint a konfliktusnak eddig negyvenezer civil áldozata van.
Az állásfoglalásukban a képviselők arra szólítják fel a kormányt, hogy
A konfliktus elhúzódása miatt a republikánusok egy részének körében nőtt az aggodalom a háború további amerikai finanszírozásával kapcsolatban, a törvényhozók pedig olyan hazai problémákat emeltek ki, amelyek további finanszírozást igényelnének – többek között azt, hogy szerintük nem sikerült megvédeni az amerikai határt a történelmi migránsválsággal szemben – írta Fox News.
Az amerikai televíziós csatorna online hírportálja szerint a republikánus vezetés továbbra is a háborús erőfeszítések finanszírozása mellett áll.