Megszorongatták a választók a német kancellárt.

Meglepően vészterhes légkör fogadta Olaf Scholzot Marburgban, a nyolcvanezres kisvárosban. A német választópolgárok a háború eszkalációjának egyre nagyobb veszélye miatt voltak különösen feldúltak. A rendelkezésükre álló 90 percben jóformán csak ebben a témában faggatták a nehéz helyzetben levő kancellárt, aki próbálta állni a sarat - írta a hirado.hu.

Olaf Scholz azzal a céllal, hogy „közelebb hozza” politikát az emberekhez, minden szövetségi államban kancellári megbeszéléseket tart. Csütörtökön Marburg volt a sorozat ötödik állomása. A kancellári látogatást több százan használták fel arra, hogy tiltakozzanak a kormány milliárdos nagyságrendű katonai kiadásai ellen. A diákok azt követelték, hogy a pénzt inkább az oktatásra költsék. A „Nem a háborúra” szövetség az Oroszországgal folytatott béketárgyalások mellett demonstrált. A tüntetés békés maradt, ahogy több kisebb oroszbarát csoport tüntetése is. A szélsőbaloldali Die Linke szimpatizánsai a főpályaudvaron gyülekeztek, egyik transzparensükön stílszerűen az „osztályharc” felirat volt olvasható.

A kancellárnak 150 ember 90 perc alatt 20 kérdést tehetett fel.

A helyszínen a tudósítások szerint nagy volt a nyugtalanság, többen is kifejezték aggodalmukat a háborús veszély miatt.

„Attól tartok, hogy Oroszország megtámadja Németországot” – mondta például egy pedagógus.

Az emberek meglehetősen szkeptikusak voltak az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokkal kapcsolatban, amit „Moszkva provokációként értelmezhet”. Elmondásuk szerint, amióta Németország úgy döntött, hogy harckocsikat is szállít, egyre borúsabban látják a helyzetet.

Olaf Scholz német kancellár egy Leopard 2 típusú harckocsi lövege alatt halad el a német haderő, a Bundeswehr évenkénti szárazföldi hadgyakorlatának sajtónyilvános napján, 2022. október 17-én az észak-németországi Bergenben (Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel)

Egy idősebb úr megkérdezte a kancellárt, hogy mitől olyan biztos abban, hogy a tankszállítások nem vezetnének eszkalációhoz.

„Nem lenne jobb, ha párbeszédet keresnénk?”

– tette hozzá halkan.

Scholz erre így válaszolt: „Egy háború a NATO és Oroszország között szörnyű lenne.” Hozzátette: „Mindent meg kell tennünk, hogy megakadályozzuk az eszkalációt.” A további fegyverszállításokra vonatkozó kérdésre azt mondta: „Amikor egyesek azt harsogják, hogy »Menj előre«, én azt mondom: »Nem ez a helyes út«”.

Erre nagy tapsot kapott.

A Die Welt tudósítója igyekezett szemléltetni, hogy mennyire eluralta a háború témája a gyűlést. „A 150 polgárt nem érdekli az energiaárak emelkedése. Az sem, hogy lesz-e elegendő gáz, áram vagy megújuló forrásokból származó energia most vagy jövő télen. (…) Nem akarnak tudni semmit az inflációról, sem arról, meddig mehet még ilyen jól a gazdaságnak, és hogy biztos-e a munkahelyük.” Az életszínvonal helyett mostanság csak az érzésük szerint a létüket fenyegető dolgokra tudnak koncentrálni.

Olyannyira, hogy nem kérdezték a kancellárt a Kielből Hamburgba tartó vonaton nemrégiben elkövetett halálos késes támadás következményeiről, ahogy a Castrop-Rauxelben feltételezhetően meghiúsított mérgezéses támadásról sem. Egyre csak azt akarták megtudni Scholztól, mit tesz annak érdekében, hogy Németországban ne legyen háború.

Az egyik résztvevő az iránt érdeklődött, hogy a kancellár szerint a NATO keleti terjeszkedése nem jelent-e „elfogadhatatlan kényszert” Oroszország számára.

„Elmentem Kijevbe, utána pedig Moszkvába, mindkét városban elmondtam, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása most tényleg nincs napirenden, erre nem kerülhet sor az előttünk álló 30–40 évben”

– mondta.

„Minek kell történnie ahhoz, hogy a háború véget érjen?” – érdeklődött egy fiatal nő. A kancellár csak akkor lát lehetőséget az ukrajnai háború befejezéséről szóló tárgyalásokra, ha Oroszország kinyilvánítja, hogy hajlandó kivonni csapatait a megszállt területekről. Ez nyithatná meg a megegyezés lehetőségét. „De ehhez még dolgoznunk kell egy kicsit” – jegyezte meg Scholz.

Majd Putyinnal kapcsolatban kijelentette, nem érdekli, hogy ki hogyan vélekedik erről, „én továbbra is beszélni fogok vele”.

Kilenc nappal azután, hogy a német kormány bejelentette, egy európai koalíció keretében egy század Leopard 2 harckocsit küld Kijevnek, kiderült, egy korábbi típusból is jelentős mennyiségű harckocsit ad át Berlin, amiket előbb még tetemes összegért meg kell javíttatnia.

A német kormány jóváhagyta, hogy a magánkézben levő Rheinmetall nevű fegyvergyártó régi Leopard 1-es harckocsikat szállítson Kijevbe – írja a Politico.

„Megerősíthetem, hogy a Leopard 1 harckocsikra kiadták az exportengedélyt” – mondta Steffen Hebestreit kormányszóvivő egy sajtótájékoztatón, anélkül, hogy konkrét számokat is megerősített volna.

A megállapodás értelmében, sajtóhírek szerint 88 régebbi Leopard harckocsi érkezhet Ukrajnába, de csak miután kijavították őket, összesen több mint százmillió euróért.

A brüsszeli lap megjegyzi, ez a lépés további fordulatot jelent Berlin ukrajnai tankokkal kapcsolatos politikájában, kilenc nappal azután, hogy a kancellária bejelentette, egy európai koalíció keretében egy század Leopard 2 harckocsit küld Kijevnek.

Egy Leopard 1A5 típusjelű harckocsi a 2015-ös katonai napon Uffenheimben. A Leopard 1A5 az 1986 októbere és 1992 szeptembere között átalakított 1339 Leopárd harci korszerűsítését jelenti (Forrás: Wikipédia)

Ez azonban azzal a kockázattal jár, hogy szűk ellátási keresztmetszetet okoz, mivel a Leopard 1-eseket már nem gyártják, és lövedékeik más kaliberűek, mint az újabb Leopard 2-eseké.

A német kormány azt is fontolgatja, hogy visszavásárol 15 Gepard páncélost, amelyet Katarnak adott el, ám ez is problémákat okozhat, mivel az ezekhez szükséges lőszert Svájcban gyártják, amely eddig elutasította az Ukrajnába történő újra kivitelt, arra hivatkozva, hogy az megsértené semlegességét. Néhány svájci törvényhozó azonban azt szorgalmazza, hogy az ország vizsgálja felül álláspontját.

Gepard 1A2 légvédelmi löveges harckocsi, amely radart, tűzvezető rendszert és két 35 mm-es löveget kombinál egy új, Leopard alvázra szerelt toronyban (Forrás: Wikipédia)

A partnerei által hetek óta gyakorolt intenzív nyomás után Németország a múlt héten bejelentette, hogy az európai országok koalíciójának részeként jóváhagyja mintegy 80 Leopard 2 harckocsi szállítását Ukrajnába. Mivel a harckocsik német gyártmányúak, más országoknak vagy magáncégeknek, amelyek Ukrajnába akarták küldeni őket, a német kormány jóváhagyására volt szükségük.

Németország történelmében példátlan mértékben és gyorsasággal csökken 2020 óta a bérek és fizetések reálértéke. A dolgozók fizetései és a nyugdíjak nominálisan emelkedtek ugyan, de messze nem olyan mértékben, hogy kiegyenlíthették volna az inflációt. Ugyanez vonatkozik a németek – európai mértékkel mérve – amúgy is alacsony megtakarításaira.

Gyors iramban csökkentek 2022-ben a reálbérek: az első negyedévben 1,8 százalékkal, a másodikban 4,4 százalékkal, a harmadikban pedig 5,7 százalékkal, miután már 2021 utolsó negyedében is 1,4 százalékkal lettek alacsonyabbak. Közben az infláció 2022-ben átlagosan 7,9 százalékot, az élelmiszereknél pedig 20 százalék fölötti szintet ért el, miközben a bérek és fizetések három és négy százalék közötti emelkedést mutatnak – olvasható a Neokohn.hun.

A cikk szerint a német nyugdíjasok helyzete különösen nehéz. A nyugdíjak 2022-ben a nyugati országrészben 5,35 százalékkal emelkedtek, keleten pedig – a nagyon alacsony nyugdíjak magas száma miatt – 6,12 százalékkal.

Az előrejelzések szerint 2023-ban még rosszabb lesz a helyzet, a nyár folyamán a nyugdíjak 3,5 illetve 4,2 százalékkal fognak emelkedni, vagyis a továbbra is száguldó inflációnak még a nyomába sem kerülnek.

A Neokohn.hu cikke szerint a nyugdíjak inflációs csökkentése tudatos politika, mivel a kormány megítélése szerint az államháztartás nem bírja a nyugdíjasokat a szokott szinten ellátni. Hogy ezzel szemben mi minden másra van pénz – például a 4–5 millió migráns magas színvonalú ellátására, arról több ízben tudósítottunk.

A helyzet a bérből és fizetésekből élők számára sem javul. Az infláció mértéke alig fog csökkenni, hivatalos kijelentések szerint előreláthatólag hat százalék körül fog mozogni, miközben egyetlen gazdasági ágazatban sem számíthatnak a dolgozók hasonló nagyságú béremelésre.

Egy Sbahn helyi vonat érkezik a berlini Suedkreuz pályaudvarra Berlinben, Németországban, 2022. november 04-én. A német szövetségi és tartományi vezetők a fogyasztókra nehezedő pénzügyi nyomás enyhítésének egyik intézkedéseként jóváhagyták a regionális tömegközlekedés havi 49 utazási jegyét. EPA/FILIP SINGER

Hasonló a helyzet a megtakarításokat illetően is. Bár a folyószámlákon és bankbetétekben 2022-ben körülbelül ugyanakkora összegek voltak, mint az előző évben, ezek reális értéke azonban kilenc százalékkal volt alacsonyabb, mint 2021-ben.

Miután az elmúlt hónapokban az ingatlanok ára süllyedni kezdett, a németek vagyonának értéke is csökkenőben van.

A rendszermédia az elszegényedést vagy egyszerűen, mint sorscsapást, tudomásul veszi, vagy a gaz kapitalizmust okolja. Mélyen hallgat azonban arról a tényről, hogy az elszegényedés a kormány tudatos politikájának a következménye.

A német gazdaságnak 175 milliárd euró kárt okoz Oroszország Ukrajna elleni háborúja az idén az ország egyik legtekintélyesebb gazdaságkutató intézete, a kölni IW  számításai szerint.

A munkaadói érdekképviseletekhez közel álló intézet (Institut der deutschen Wirtschaft Köln) közleménye szerint Oroszország Ukrajna elleni támadása és a háborúval összefüggő gazdasági kockázatok csak az idén a hazai össztermék (GDP) 4,5 százalékának megfelelő 175 milliárd euró veszteséget okoznak Németországnak.

Ez azt jelenti, hogy a háború lakosonként 2000 euró jóléti veszteséggel jár Németországban 2023-ban – írták.

Hozzátették, hogy a számításokhoz a háborús helyzetet egy elméleti helyzettel vetették össze, amelyben Oroszország nem ront rá Ukrajnára, és így magas energiaárak vagy termelési nehézségek, szűk ellátási keresztmetszetek sincsenek.

Kiemelték, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdaságában az utóbbi három évben is jelentős kiesést okozott a két nagy külső eredetű válság, a koronavírus-világjárvány és az ukrajnai háború. A járvány első évében, 2020-ban 175 milliárd euró „hozzáadottérték-veszteség” keletkezett a lezárások és a járvány miatti általános bizonytalanság miatt, 2021-ben pedig további 125 milliárd euró. Tavaly az előzetes számítások szerint nagyjából 120 milliárd euró lehetett a válságok miatti kiesés. A 2023-ra jelzett 175 milliárd euróval együtt így 595 milliárd euró lehet a veszteség.

Az IW szakértői hozzátették, hogy a német gazdaság továbbra is „válságüzemmódban” működik. Ennek a működésmódnak három fő jellemzőjét lehet azonosítani. Először is magasak a költségek, és nemcsak az energia drága, hanem az alapanyagok, nyersanyagok is, ami veszélyezteti a versenyképességet. A második fontos tényező, hogy a vállalatok nem tudják a költségnövekedést teljes egészében áthárítani a vásárlókra, vagyis szűkül a mozgásterük, ami visszavetheti a beruházásokat. A harmadik jellemző, hogy a válságos helyzet a vásárlókat is igen megterheli, így a háztartások kevesebbet költenek és elhalasztják a nagyobb beszerzéseket, például nem vásárolnak új autót, ha nem feltétlenül szükséges.

Mindennek hatására a német gazdaság helyzete továbbra is nagyon törékeny – idézték a közleményben Michael Grömlinget, az IW kutatóját.