Már Gyurcsányék beindították az LMBTQ-gépezetet

A Gyurcsány–Bajnai-korszak alatt minden korábbinál több lehetőséghez és pénzhez jutottak a genderpropagandát az iskolákba becsempészni kívánó szervezetek.

Már az első Orbán-kormány oktatási aparátusának szembesülnie kellett a jelenséggel, hogy a homoszexuálisok szervezetei az iskolákat veszik célba, ám ezt a tevékenységet Gyurcsány Ferenc kormányra kerülésével immár nem gátolta a magyar állam. Az LMBTQ-közösséget képviselő szervezetek kezdeményei már az 1990-es években léteztek Magyarországon, ám az egyesületi szervezeti formát a legtöbben az ezredforduló környékén vették fel.

A magyarországi LMBTQ-közösségek lazább szerveződések formájában már a 1990-es évek első felében is aktívak voltak, ám a hivatalos szervezetté válásuk az ezredforduló környékén következett be. A Meseország mindenkié című, genderpropagandát tartalmazó mesekönyv kiadója, a Labrisz Leszbikus Egyesület 1999 novemberében alakult, alapítói feministaegyesületek aktivistáiból állt. A szintén az LMBTQ-közösség megszervezését céljának tekintő Szimpozion Egyesület 2003-ban alakult. Ennek a két szervezetnek azért van külön jelentősége, mert ők voltak az elsők, amelyek Magyarországon a genderpropagandát közvetlenül az iskolákban kívánták terjeszteni. 

Melegség és megismerés 

Az első, kifejezetten köznevelési intézményeket célzó érzékenyítő programok a Labrisz nevéhez fűződik. A szervezet az EU Demokrácia mikroprojektje támogatásával fogott bele „Melegség és megismerés” című programjának megvalósításába. A dotáció magában foglalta két feminista-műhelybeszélgetés, valamint a pedagógusoknak és a nagyközönségnek rendezett három beszélgetés és az órák tartásának költségét. 

2002 áprilisában jelent meg Már nem tabu – kézikönyv tanároknak a leszbikusokról, melegekről, biszexuálisokról és transzneműekről című összefoglaló munkájuk, amelyek felvilágosító anyagokat, óraterveket és személyes írásokat tartalmazott. A Labrisz a 2000/2001-es tanév őszi félévében például hét iskolában tartott előadásokat.

A magyarországi baloldal, összhangban az uniós intézményekkel, a kezdetektől támadta a gyermekvédelmi törvényt, majd a 2022. április parlamenti választásokkal egy időben rendezett népszavazáson is az elutasítására, vagy bojkottálására buzdították híveiket.

Nem volt meglepő az álláspontjuk, hiszen a baloldali pártok elkötelezettek az LMBTQ-propaganda, a homoszexualitás és a genderideológia támogatása mellett. Ez a kiállásuk nem új keletű, két évtizedre, az MSZP-SZDSZ kormányok időszakára nyúlik vissza. A kezdetekben még ugyan nem volt szó iskolai „érzékenyítésről”, csak az eltérő szexuális orientációjukat, a „másságukat” nyíltan vállalók mellett kardoskodtak a hazai baloldal politikusai. Talán a legemlékezetesebb és a magyar közéletben első „coming out” a Gyurcsány-kormány személyügyi államtitkárának a bejelentése volt, 2007 júliusában. Szetey Gábor a 12. Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transznemű Film- és Kulturális Fesztivál megnyitó beszédében tárta a nyilvánosság elé, hogy homoszexuális.

Az azonos neműek házasságkötését már 2007-ben legalizálták volna

Az államtitkár kisebb performansza nem volt előzmények nélküli, hiszen a Gyurcsány-kormány világnézetét és társadalompolitikáját meghatározó liberálisok már az év elejétől újult erővel kezdtek kommunikációs hadjáratba a homoszexuálisok jogainak a család intézményét is érintő kiszélesítéséért. Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter 2007 januárjában társadalmi vitát javasolt az azonos neműek házassága kapcsán. Nem sokkal később,márciusban Magyar Bálint és Sándor Klára az SZDSZ számára készített cselekvési tervben az azonos nemű párok házasságkötésének lehetővé tételét javasolták. Ennek eredményeként fél évvel később, szeptemberben be is nyújtottak az akkor kormányzó szabad demokraták a parlamentnek egy törvényjavaslatot „az azonos neműek
házasságkötéséhez szükséges jogi feltételek megteremtéséről.” A házasság intézményének ilyen mértékű kiforgatása annyira extrémnek bizonyult, hogy még az SZDSZ sorain belül sem értett vele egyet mindenki: a tisztújításon a pártelnöki posztért éppen akkor versengő Fodor Gábor és Kóka János egyaránt csak a regisztrált élettársi kapcsolatot támogatta programjában. Végül az Országgyűlés is ezt a jogi formulát szavazta meg 2009-ben.

Dobrev Klára a gendertudatos gondolkodás élharcosa

A genderideológia hazai terjesztésében főszerepet vállalt Gyurcsány Ferenc felesége is. Dobrev Klára kezdeményezésére jött létre az UNIFEM-ért Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület még a 2010-es kormányváltást megelőzően. A szervezet legfőbb célja a szemléletformálás, ezzel segítve a hazai, úgynevezett gendertudatos gondolkodást. Szintén 2009-ben, már Bajnai Gordon miniszterelnöksége idején módosították az óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló kormányrendeletet. A változtatás egyik lényeges része volt, hogy tudatosan kerülni kell a „nemi sztereotípiák erősítését”, és elő kell segíteni a „nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását." A baloldal tehát már a legfiatalabb korosztályban, az óvodások körében megkezdte volna az átnevelést a szivárványos lobbi természetellenes szemlélete alapján, éppen azért, mert ebben a korban tanulják meg a gyerekek a nemüknek megfelelő fiú, illetve lány szerepeket, ami nélkülözhetetlen folyamat az identitásuk tudatosulásában. A gender őrületnek aztán a 2010-es kormányváltás gyorsan véget vetett, a második Orbán-kormány azonnal hatályon kívül helyezte az idézett módosításokat.

A DK a gyermekek örökbefogadását is engedné a homoszexuális pároknak

A dollárbaloldal viszont 2010 után ellenzékben is egyre magasabb fokozatba kapcsolva folytatta a szivárványos propagandát. Gyurcsány Ferenc 2011-ben ellátogatott az LMBTQ-érzékenyítéssel foglalkozó Szimpozion Egyesülethez és kedélyesen elbeszélgettek. A Demokratikus Koalíció egy évvel később már kezdeményezte is az azonos neműek házasságának engedélyezését. Sőt, Gyurcsányék azt javasolták: a törvényhozás tegye lehetővé, hogy az ilyen párokat ugyanolyan jogok illessék meg, mint a heteroszexuális családokat, így például gyermeket fogadhassanak örökbe.

Transzneműeket is beengedne az iskolákba a Momentum

A Momentum a 2017-es színre lépése után gyorsan felzárkózott az LMBTQ-lobbi élharcosai közé. Fekete-Győr András az ellenzéki előválasztási kampányban egy interjúban kérdésre válaszolva azt mondta, transzszexuálisoknak is engedné, hogy szexuális felvilágosító órákat tartsanak az óvodákban és az iskolákban.

A párt LMBTQ+ szakpolitikai javaslatai között a következő olvasható: „Biztosítani kell a megfelelő szexuális felvilágosítást az iskolában. A szexuális élet nem lehet tabu − különböző korosztályoknál más-más módon és mértékben, de természetesen kell kezelni a témát. A szexuális orientációról és nemi identitásról ítélkezés nélküli, nyílt párbeszéd folytatása szükséges az oktatási intézményekben. Ezekben meg kell jelennie a különböző párkapcsolati mintáknak és családmodelleknek. A pedagógusok tájékozottsága és elfogadó attitűdje e témában a képzésük során megalapozandó.”

Egy 2009-es tanulmány hosszan sorolja, hogyan érdemes becsempészni a homoszexualitás tematikáját a tananyagba.

Ezek után nem meglepő, hogy aMagyar LMBT Szövetség 2018-ban azzal dicsekedett, hogy a javaslataik közvetlenül beépültek a DK és a Momentum választási programjába.Az éves beszámolójukban ez olvasható: „Konzultáció politikai pártokkal. A 2018. áprilisi országgyűlési választásokhoz közeledve több politikai párt élt megkereséssel irányunkban programalkotásukhoz kapcsolódva. Javaslataink közvetlenül beépültek a Demokratikus Koalíció, a Momentum és az Együtt választási programjába. A programokról részletes elemzést készítettünk: több éves munkánk eredményeként a 2018-as választás során valamennyi baloldali és liberális párt választási programja tartalmazott LMBTQI emberekre vonatkozó ígéreteket.”

A kiskorúak „nemváltását” is támogatnák

A Magyar LMBT Szövetség már 2012-ben követelte, hogy a szexuális irányultság és a nemi identitás témaköre jelenjen meg a tantárgyak tanterveiben. A szervezet 2012-es beszámolójában a NAT alapján készített kerettanterveket véleményezte és kifogásolta, hogy „a tervezet nem ejtett egy szót sem a szexuális irányultság és nemi identitás témáiról.” Külön felhívták a figyelmet, hogy „rendkívül problémás a hagyományos nemi szerepek példaként állítása és a nemi szerepek biológiai funkciójának hangsúlyozása.” Majd azon sopánkodtak, hogy a véleményüket a minisztérium figyelmen kívül hagyta.

A Labrisz Leszbikus Egyesület 2015-ös beszámolójából kiderült, hogy különböző javaslatokkal, kommentárokkal illették az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága által készített országjelentést. Azt javasolták például, hogy a transznemű fiatalok számára a társadalombiztosítási finanszírozás mellett kellene biztosítani a pubertásblokkoló hormonok hozzáférését. Szülői beleegyezés esetén ez az egyesület azt szorgalmazta, hogy a kiskorú transznemű személyek is megváltoztathassák a nemüket. Ez azért is figyelemre méltó, mert a baloldali pártok és a különböző szivárványos civil szervezetek, valamint liberális véleményvezérek gyakran hivatkoznak arra, hogy a gyerekek nemváltásáról szóló veszély csupán a kormánypárti politikusok képzeletében létezik, és semmi más, mint propaganda.

A leszbikus egyesület a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával korábban „Melegség és megismerés foglalkozásokat (MM órákat) tartott, amelyről a következőképpen számolt be a honlapján: Folytattuk az MM órák tartását középiskolákban, felsőoktatási intézményekben és a civil szférában. 2013 októberétől 2014 végéig összesen 19 intézményben 44 foglalkozást tartottunk, amellyel több mint 1000 fiatalt értünk el.” Az MM órákról az RTL Klub 2021. júliusában is beszámolt.

Megállapítható tehát, hogy a gyermekvédelmi törvény 2021-es megalkotása és hatályba léptetése a szivárványos lobbi, a genderideológia nemzetközi és hazai képviselőinek hosszú éveken át tartó és egyre agresszívabb előretörésére adott indokolt válasz volt. Az iskolákban megjelenő LMBTQ-propaganda ellen csak jogszabályi korlátozással lehet védelmet nyújtani a diákoknak és azoknak a szülőknek, akik nem szeretnék, ha a gyerekeik szexuális orientációját mások formálnák, befolyásolnák.