Kitörhet-e az atomháború?

Az utóbbi időben Oroszország visszautasította a helyszíni felülvizsgálatokat, viszont az egyezmény szól konzultációkról is a felmerülő kérdésekről, például az átláthatóságról, és az orosz-amerikai atomprogram egyéb elemeiről. Oroszország nukleáris arzenáljának nagy részét még a Szovjetunió idején állították hadrendbe, ám ezek még mindig lehetnek ép támadóeszközök. Vajon mekkora lehet Oroszország valós atomfegyver-arzenálja?

Rakéták, drónok, drónelhárító- és aknamentesítő eszközök – Újabb, ezúttal mintegy kétmilliárd dollár értékű fegyverszállítmányt kap Ukrajna az Egyesült Államoktól. Ez a héten már a második csomag, a Kijevbe látogató Biden elnök hétfőn is ígért 500 milliót, és az igazán mellbevágó az éves mérleg. Ukrajna az elmúlt 12 hónapban mintegy 113 milliárd dollár értékű támogatást kapott Amerikától. A magyar éves GDP háromnegyedének megfelelő összeg azonban a háború menetének a megfordításához kevésnek bizonyult. A türelem viszont úgy tűnik fogyóban. A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában Petty-Jane Geller a Heritage Foundation vezető fegyverzet szakértője és Chris Farrel a Judicial Watch egyik igazgatója beszélt a kialakult helyzetről.

Néhány nappal ezelőtt a The Telegraph azt írta, hogy amerikai illetékesek négyszemközt arra figyelmeztették Kijev képviselőit, hogy elveszíthetik a nyugati segítséget, ha nem érnek el jelentős eredményeket a harcmezőn. A The Washington Post pedig arról cikkezett, hogy az Egyesült Államok is határt húzhat Ukrajna támogatásában, annak ellenére, hogy Biden elnök folyamatosan úgy fogalmaz, Amerika addig segít, amíg szükség van rá. Változóban a közhangulat is, a polgárok közel fele mondja azt, hogy Amerikának kisebb szerepet kellene vállalnia a konfliktusban. A Kongresszusban pedig határozati javaslatot nyújtottak be az ukrajnai fegyverszállítások leállítását követelve.

– Putyin elnök bejelentése a részvétel felfüggesztéséről az Új START nukleáris fegyverellenőrzési egyezményben meglepő, illetve nagy súllyal bíró bejelentés gyakorlati hatással és következménnyel, vagy inkább jelzés?

Petty-Jane Geller: Azt gondolom, hogy Putyin bejelentése a részvétel felfüggesztéséről egyáltalán nem meglepő. Beleilleszkedik egy sorba, ami Oroszország visszavonulását jelzi a fegyverzet korlátozó megállapodásokból, és most úgy tűnik, hogy az Új START-ot is felrúgja. Hogy miért teszi ezt? Nagyon úgy tűnik, hogy egy újabb kísérlet arra, hogy nukleáris kényszerhelyzetet teremtsen, hogy engedményeket csikarjon ki ezáltal az Egyesült Államokból az ukrajnai háborút illetően. Putyin azt állítja, hogy a gyakorlatban nem akar az Új START-ban meghatározott fegyverzetszám fölé menni, de szerintem ezt fenntartással kell fogadni, és készen kell állni arra, ha Oroszország mégis ezt választja. Ami a következményeket illeti:

az orosz részvétel felfüggesztése jelentős hatásokkal járhat, hiszen ezzel megtagadja a helyszíni ellenőrzéseket, az adatcserét és egyeztetéseket az Egyesült Államokkal. Megakadályozza az amerikai felet abban, hogy megbizonyosodjon arról, Oroszország hány telepített kilövő egységgel és atomtöltettel rendelkezik.

Jelenleg az egyezmény alapján az Egyesült Államok és Oroszország is 1550-1550 robbanótöltettel rendelkezhet. Szerintem válaszként az amerikai stratégia nem korlátozódhat arra, hogy megpróbálja rávenni Oroszországot, térjen vissza az Új START hatálya alá. Az Egyesült Államoknak arra kell fókuszálnia, hogy megerősítse nukleáris elrettentő erejét. Ki kell dolgoznia a következő lépést, hogy mivel erősítheti ezt az elrettentő testtartást.

– Bizonyos tekintetben és sajnálatosan ez kiválthat egy láncreakciót is……

– Láncreakció lehetséges, de szerintem az Egyesült Államoknak nem kellene aggódnia amiatt, hogy fegyverkezési versenyt indít el, ugyanis Oroszország és Kína ezt már korábban megkezdte. Az Egyesült Államok pedig nem engedheti meg, hogy lemaradjon. Amerika még mindig rendelkezik a hidegháborúból örökölt atomfegyverzet-rendszerekkel, ezeket modernizálnia kell, miközben fel kell készülnie arra, hogy további nukleáris eszközökkel egészítse ki arzenálját, hogy lépést tarthasson Oroszországgal és Kínával.

– Következményként említette, hogy az orosz felfüggesztéssel megszakad a párbeszéd a két ország nukleáris fegyverzetéről. Akkor ez azt is jelenti, hogy az előző évben, az ukrajnai háború ellenére is, a gyakorlati szinten ilyen egyeztetések zajlottak? Tehát az egyezmény működött?

Az utóbbi időben Oroszország visszautasította a helyszíni felülvizsgálatokat, viszont az egyezmény szól konzultációkról is a felmerülő kérdésekről, például az átláthatóságról, és az orosz-amerikai atomprogram egyéb elemeiről. Most úgy tűnik, hogy ezek szakadhatnak meg, amikor Oroszország nem hajlandó egyeztetni a nukleáris erejével összefüggésben. És azt hozzátenném még, hogy

most sokkal halványabbak a jövőbeli hasonló egyezmények esélyei is, az érvényben lévő Új START újratárgyalása.

– És vajon a megfogalmazásra, miszerint Oroszország felfüggeszti a részvételét – ami ugyebár nem végleges, nem azt jelenti, hogy beszünteti –, erre oda kell figyelni? Hiszen a felfüggesztés, nem kilépés.

– Ez így van, a felfüggesztés, nem kilépés. És az orosz bejelentés arról is szól, hogy csak az egyeztetéseket és kölcsönös ellenőrzéseket függesztik fel, de a töltetek számának korlátozását nem mondják fel. Ugyanakkor ennek ellenére a lépés elfogadhatatlan az Egyesült Államok szemszögéből, mert egy megállapodásnak vannak szabályai és azokat mindkét félnek követnie kell. Szerintem az lenne a bölcs, ha az Egyesült Államok ezt a szerződés megszegésének minősítené, mert az egyik részes fél nem válogathatja ki, hogy mely elemet tartja magára nézve érvényesnek és melyeket nem.

– Vajon ez a lépés jár olyan kockázattal, illetve növeli annak esélyét, hogy Ukrajnában taktikai eszközöket használjon fel Oroszország? Közelebb vihet ehhez, amire volt több utalás is az elmúlt hónapokban, tavaly.

– Na, ez egy igazán jó kérdés, hiszen az Új START szerződés csak a stratégiai atomfegyvereket korlátozza, azokat a nagy hatótávolságú eszközöket, amelyek képesek elérni a másik ország területét. Nem vonatkozik ugyanakkor Oroszország jelentős taktikai atomfegyver-készletére, amire utalt. Ezek kisebb hatótávolságú és mérsékelt hatásfokú eszközök.

Amikor arról beszéltünk, hogy esetleg az orosz erők bevethetnek nukleáris eszközt Ukrajnában, akkor ezekről volt szó. Ilyen eszközöket tekintve Oroszország jóval erősebb az Egyesült Államoknál és a NATO-nál is; fölénye minimum 10 az 1-hez.

Szóval az Új START felfüggesztése, ha közvetlenül nincs is hatással a taktikai fegyverekre, amelyeket Oroszország bevethet Ukrajnában, ugyanakkor úgy vélem, hogy a felfüggesztésről szóló döntés összhangban van a Moszkva által alkalmazott nukleáris fenyegetéssel, nyomásgyakorlással. Hogy a Nyugatot rákényszerítse a kimaradásra a konfliktusból. Hogy bevet-e atomfegyvert? Nem lehetetlen, de nem tartom nagyon valószínűnek sem, inkább azt a képletet látjuk megvalósulni, amikor a nukleáris fenyegetés célja az előny kicsikarása.

– A háború egy éves évfordulóján a békéről sokan beszéltek, béketervet terjesztett elő Kína, amit a Nyugat fogadott minimum kétkedéssel, a Nyugat által megfogalmazott ENSZ békehatározatot Kína és mellette India, valamint Afrika jórésze fogadta tartózkodással. A szuverenitás alapvető érték, de miként lehet ennek békefolyamat keretében érvényt szerezni Ukrajnában?

Chris Farrell: Ukrajna szuverenitása nagyon fontos. Az, hogy az ukrán emberek saját maguk döntsenek sorsukról. Ugyanakkor ennek a kérdésnek a másik oldala az, hogy a végére marad-e valami Ukrajnából. Csak meg kell nézni a csecsenföldi háborúk képeit az 1990-es évekből. A főváros Groznij egy holdbéli tájjá vált, miután az orosz csapatok nem vonultak ki, folytatták a harcot. Azzal végződött, hogy szinte az egész csecsen területet felszántották. Ha valaki ilyen kimenetelben gondolkodik Ukrajnát tekintve, akkor, az nem látszik valami okos dolognak. Az ukránok, de az európaiak érdekében is úgy tűnik, hogy egy fegyverszünet, mégpedig azonnali fegyverszünet, és béketárgyalás lenne a legemberségesebb és legigazságosabb út előre. Az Egyesült Államok ebben részt vehetne, egyfajta garanciaként, segítőfélként. Ugyanakkor még több háború, halál és pusztítás nem látszik a siker receptjének.

– Sokan, akik békéről beszélnek – és a béke itt a kulcsszó. Az ENSZ-ben csütörtökön megszavaztak egy határozatot, ami igazságos és tartós békéről szólt. A kérdés csak az, hogy mi a meghatározás, például a béketárgyalásra. Mik a feltételei? Van-e egyfajta kiút Oroszország számára, vagy a cél végső győzelmet aratni felette. Vagy egyeztetéseket kezdeni, és akkor ebben kik a fő partnerek. Igen, ön említette az Egyesült Államok szerepét a folyamatban, hogy közvetítenie kellene. De inkább aktív partnerként lép be az egész képbe. Illetve van itt még egy kérdés, mégpedig jogot illetően. Egy törvényszék felállítása az emberiesség ellen elkövetett bűnök vizsgálatára. De van semleges bíró, aki ezekről döntene? Szóval kérdések egész sora merül itt fel, amikor arra keressük a választ, hogy miként juthatunk el egy békéig, vagy békésebb helyzetig.

– Egyetértek, és nincs is átfogó válaszom, de amit tudok az az, hogy minél gyorsabban fegyverszünet lesz, és minél gyorsabban megkezdődnek legalább valamilyen béketárgyalások, annál hamarabb tudunk visszatérni egy rendezettebb helyzetig, és nemcsak Ukrajna, valamint Európa, de az Egyesült Államok és a világ egésze számára. És minél tovább tart, hogy elérjük ezt, annál veszélyesebbé és az életet fenyegetőbbé válik a világunk közben.

Hogy pontosan mi a képlet a megoldásra, abban nem vagyok biztos, de semmit nem tenni, csak engedni, hogy a háború folytatódjon, a halálos áldozatok száma tovább növekedjen, az biztos nem a válasz.