Ki robbantotta fel az Északi Áramlatot?

A neves brit bulvárlap sorra vette az eddigi "verziókat". A cikket a hirado.hu szemlézte. Oroszország elsősorban Nagy-Britanniát vádolja a csővezetékek felrobbantásával. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok pedig Oroszországot hibáztatja. Egyesek még azt is állítják, hogy Ukrajna – amelynek haditengerészete csak egyetlen nagy hadihajóval rendelkezik – hajtotta végre a támadást.

Ez eddig mind semmi, Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai újságíró jelentése egyenesen a CIA-ra mutat.

Egy 5000 szavas jelentésben Hersh azt állítja, hogy az amerikai haditengerészet búvárai távirányítású robbanószerkezeteket helyeztek el a csővezetéken, egy tavaly nyáron a Balti-tengeren tartott NATO-hadgyakorlatot használva álcaként. A Fehér Ház természetesen az eseményeknek ezt a verzióját teljesen hamisnak és kitalációnak minősítette.

Hersh aligha az első, aki megpróbálja kideríteni, hogy ki volt a felelős az Északi Áramlat 1 és 2 vezeték tavaly szeptember végén történt felrobbantásáért, amely a dán Bornholm szigeténél és Svédország déli partjaihoz közel történt.

Ez a szenzációs forgatókönyv Hersh állítása szerint egészen az amerikai főparancsnokig – Joe Biden elnökig – vezethető vissza.

Nem meglepő módon a Fehér Ház tagadja, hogy bármi utalna arra, hogy Biden állna a támadás mögött. A bűnösség beismerése minden idők diplomáciai vitáját váltaná ki, vagy még talán annál is rosszabbat.

A 85 éves Hersh, magas szintű leleplezések sorát tudhatja magáénak. 1970-ben Pulitzer-díjat nyert a vietnami háború idején elkövetett My Lai-i mészárlás feltárásáért, amikor amerikai katonák a Vietkong-gerillák után kutatva lerohantak egy falut, és több mint háromszáz civilt, köztük gyerekeket is megöltek.

Állításai újabb aktualitást adnak egy összeesküvés-elméletnek, amely már korábban is keringett, és Biden elnöknek az ukrajnai háború kezdete előtt két héttel tett megjegyzésén alapult.

A demokrata elnök akkor ezt mondta:

„Ha Oroszország megszáll – ez azt jelenti, hogy tankok vagy csapatok ismét átlépik Ukrajna határát –, akkor nem lesz többé Északi Áramlat 2.”

Amikor újságírók kérték, hogy részletezze a kijelentését, csak annyit tett hozzá Biden: „Ígérem, képesek leszünk rá.”

Egyesek – többek között a Kremlben is – ezt úgy értelmezték, hogy az Egyesült Államok szabotálná a vezetéken történő gázszállításokat. Biden csapata később olyan felvételeket tett közzé, amelyek szerint a megjegyzések nem egy katonai akcióra vonatkoztak, hanem az orosz energiaexportra bevezetendő amerikai büntető szankciók megvitatása közben hangoztak el.

„Ez már az összeesküvés-elmélet határain belül van” – mondja Nick Childs, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének (IISS) munkatársa.

Második állítás: Putyin megszakítaná a kapcsolatot a Nyugattal

Azok, akik Moszkva kezét látják a bombázás mögött, rámutatnak, hogy Vlagyimir Putyin az ukrajnai konfliktus során már többször támadta az energetikai infrastruktúrát. Csak egy nap, tavaly decemberben az orosz erők 76 rakétát lőttek ki, és kilenc erőművet találtak el, és csaknem felére csökkentették Ukrajna energiatermelését.

Ezért – mondják egyesek – logikus, hogy Putyin kiterjesztené támadását a nyugati energetikai infrastruktúrára. Végül is a robbanások idején az Északi Áramlat 1-et az oroszok leállították karbantartás céljából. A Kreml a Nyugat gazdasági szankcióit okolta a csővezeték elhúzódó felújításáért.

Bármi is legyen az igazság, a termosztátot lejjebb kapcsoló német háztartások hűvös ízelítőt kaptak abból, milyen hideg lehet a tél, ha Oroszország végleg elzárja a gázt.

A 2011-ben elkészült Északi Áramlat 1 azonban mindkét ország számára létfontosságú, mivel az egyik irányba gázt pumpál, a másikba pedig értékes devizát küld. Putyin tehát teljesen elvágná az artériát?

„Fel kell tennünk a kérdést, hogy miért támadná Oroszország lényegében a saját vezetékét?” – veti fel Childs. Mi a logika?

„Ez olyan jelzést küld, amelynek szélesebb körű következményei vannak, mint ennek az egyetlen »energiaartériának« a sebezhetősége” – tette hozzá.

Egyfelől aláássa Oroszország potenciális befolyását, hogy a gázcsapot tetszése szerint gyorsan elzárhassa vagy megnyithassa. Másrészt azonban szélesebb körű üzenetet is küldhet, és tovább fokozhatja az európai energiaellátási problémákat.

A Kreml határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a dologhoz, az ötletet „abszurdnak” minősítve. A The Washington Post nemrégiben megjelent jelentése pedig kilenc ország 23 hírszerzési és diplomáciai forrását idézte, melyek mind azt állították, hogy nem láttak arra utaló bizonyítékot, hogy Oroszországnak köze lenne a robbanáshoz. Ennek ellenére a legtöbb nyugati elemző úgy gondolja, hogy Oroszország a hibás. Szerintük ez egy kísérlet volt arra, hogy emlékeztessék Európa nagy részét, mennyire függ az orosz olajtól és gáztól, és hogy pusztítást okozzanak a nemzetközi energiapiacokon.

Hogy Oroszország hogyan hajthatott végre támadást saját vezetékei ellen, talán könnyebb megválaszolni, mint azt, hogy miért.

Annak ellenére, hogy az egyik robbanás dán, a másik pedig svéd vizeken történt, az orosz haditengerészet búvárai álcázott vagy jelöletlen hajóról lemerülve helyezhették el a robbanóanyagot. Alternatív megoldásként egy ilyen hajó legénysége egy távirányítású víz alatti drónt irányíthatott a helyszínre, vagy egy orosz tengeralattjáró közvetlenül ledobhatta a robbanótölteteket.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadójának úgy tűnt, hogy nincsenek kétségei, amikor egy nappal az elkövetés után „orosz terrorizmusnak” nevezte a támadást. A The Timesnak adott interjúban hozzátette: „Ne keressünk semmilyen racionális logikát Oroszország tetteiben. Oroszország másképp működik. Olyan akciókra támaszkodik, amelyek logikátlanok, de úgy gondolja, hogy félelmet okoznak.”

Érdekes módon a The New York Times nemrég arról számolt be, hogy Moszkva a csövek javítását mintegy 500 millió dollárra – közel 179 milliárd forintra – becsülte.

Miért szabotálná a csővezetékeket, hogy aztán hónapokkal később hatalmas költségen megjavítsa őket?

Mégis, ez a szám aprópénz az Északi Áramlat orosz többségi részvényese, a Gazprom számára, melynek utolsó éves nyeresége az ukrajnai háború előtt 24 milliárd font – több mint tízezermilliárd forint – volt, míg a nyugati szövetség felbomlása megfizethetetlen lenne a Kreml számára.

Harmadik állítás: Brit „terrorcselekmény” volt

Egy hónappal a csővezeték felrobbantása után Oroszország azt állította, hogy a brit királyi haditengerészet volt a felelős.

„Bizonyítékok vannak arra, hogy Nagy-Britannia részt vesz szabotázsban, a létfontosságú energetikai infrastruktúra elleni terrorcselekményben” – állította Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

A „bizonyíték” azokhoz az állításokhoz kapcsolódott, amelyek szerint Liz Truss telefonját az oroszok feltörték, amikor még külügyminiszter volt.

Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Twitteren idézett egy összeesküvés-elméletet, amely szerint

Truss egy olyan szöveges üzenetet küldött Antony Blinken amerikai külügyminiszternek, amelyben az állt: „Megtörtént”.

Az üzenetre vonatkozó bizonyítékot soha nem mutatták be – és később kiderült, hogy Truss nyáron, a robbanások előtt tudta meg, hogy a telefonját feltörték. Az állításokat figyelemelterelésnek nevezte, amely az orosz sakkjátszma része, míg a brit védelmi minisztérium szerint Oroszország „gigantikus méretű hamis állításokkal házal”.

Bár lehet azzal érvelni, hogy az Egyesült Királyság úgy gondolja, az Oroszország és Németország közötti energiakapcsolat tönkretétele okos módja annak, hogy Berlin figyelmét arra irányítsa, hogy elszakadjon beszállítójától, ez valószínűtlennek tűnik.

„Az Egyesült Királyság rendelkezik víz alatti felszereléssel és készségekkel egy ilyen művelet koordinálásához, de a politikai kockázat túl nagy” – állította Childs. Hozzátette: „Mindezek mögött az Egyesült Királyság törekvése áll, hogy fenntartsa a nyugati szolidaritást. Úgy tűnik, ez nem illeszkedik ebbe a képbe.”

Negyedik állítás: Ukrajna trükközhetett

Bár felmerült az ukrán részvétel, a legtöbb elemző nem veszi komolyan ezt az elképzelést. Az Európa más részeibe irányuló orosz gázvezetékek ukrán területen haladnak át, és bevételi forrást jelentenek, így az Északi Áramlat „egy Ukrajnát elkerülő alternatíva” – tönkretétele lehet az indíték.

Sokan kételkednek abban, hogy Ukrajnának meglenne a szükséges eszköze ahhoz, hogy összehangolja az egyidejű és nehézkes támadásokat a 70 méter mély vízben fekvő csövek ellen.

Az ukránok már többször megmutatták, hogy mennyire találékonyak tudnak lenni, amint azt az orosz zászlóshajó tavaly áprilisi elsüllyesztésével és a Krími híd elleni októberi támadással bizonyították.

Valószínűleg joggal mondhatjuk, hogy az ukrán kormány számára valószínűleg túl nagy kockázatot jelentene Németország megsértése és a háborús erőfeszítések támogatására irányuló elszántságának aláásása.

Összegzés

Egyelőre bármi is legyen az igazság Seymour Hersh és mások állításaiból, a rejtély továbbra is frusztrálóan megoldatlan maradt.

Kritika érte, hogy a vezető nyomozók, a svédek, furcsán titkolóznak a megállapításaikkal kapcsolatban. Daniel Stenling, Svédország legmagasabb rangú kémelhárító tisztje azonban azt mondta, hogy országa hallgatásában nincs semmi gyanús.

„Nincs konkrét bizonyítékunk” – magyarázkodott. Hozzátette: „De remélhetőleg lesz. Az egész nyomozás szokatlan.”