Ismételt orosz légicsapások Ukrajnában

Az ország déli részén az ukránok nyolc rakétát lőttek le, amelyeket egy fekete-tengeri orosz hadihajóról indítottak.

Ukrajna északi, nyugati és középső részén több rakéta becsapódott. Lvivben kigyulladt egy ipari létesítmény, miután találat érte. Lviv megye kormányzója, Makszim Kozickij elmondta, hogy sikerült megfékezni a lángokat.

Az ostromlott Artemivszk (Bahmut) város bekerítése március-áprilisra várható, de az időpontra hatással lehet, hogy milyen ütemben kap Ukrajna nehézfegyvert – jelentette ki Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánszervezet alapítója újságíróknak szerdán az Ukrajnától elcsatolt Luhanszkban.

Korábban a Wagner csoport vezetője arról beszélt, hogy Artemivszk ostroma leköti az ukrán fegyveres erőket, sőt, jelentős átcsoportosításokra kényszeríti őket. Azt állította, hogy a várost 40-50 ezer ukrán katona tartja.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt mondta: az ukrán fegyveres erők a nap folyamán több mint 410 katonát veszítettek, köztük nyolc diverzáns- és felderítő csoport tagjait. A tábornok szerint a legtöbben, mintegy 190-en közülük a Donyeck város körzetében vívott harcokban estek el.

Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította a rendkívüli helyzetek minisztériumát, hogy a polgári védelem rendszerét az Ukrajnától elcsatolt donyecki és luhanszki régió tapasztalatait figyelembe vételével fejlessze tovább.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy az orosz főváros régiójában elfogta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egy 46 éves ügynökét, aki novemberben felgyújtotta a Moszkvai Vasutak irányító-, jelző- és automatikus fékrendszerének két kapcsolószekrényét. A férfi, aki a tájékoztatás szerint a lengyelországi Bydgoszczban szervezett be és Rigában képzett ki az SZBU, menekültként érkezett Oroszországba.

Az ország déli részén, Rosztov-na-Donu városban őrizetbe vették az Oroszországban terrorszervezetként nyilvánított ukrán Azov fegyveres alakulat egyik tagját, aki magát szintén menekültnek kiadva érkezett a városba, szintén Lettországból. A gyanúsított lakhelyén a hatóságok nacionalista propagandaanyagot foglaltak le.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter közölte, hogy Volodimir Zelenszkij elnök döntésével továbbra is a hivatalban marad. Erről a tárcavezető a The Guardian című brit lapnak nyilatkozott, kijelentését az Ukrajinszka Pravda hírportál ismertette szerdán.

Reznyikov arra a kérdésre, hogy a következő hónapokban is várhatóan ő marad-e a védelmi miniszter, azt válaszolta: „igen, ez az elnök döntése volt”.

Az Ukrajinszka Pravda arra emlékeztetett, hogy az ukrán hadseregnek túl magas áron vásárolt élelmiszerek miatt kirobbant botrány után személycseréket hajtottak végre a védelmi tárcánál. Vjacseszlav Sapalov miniszterhelyettes maga nyújtotta be lemondását. Menesztették még Bohdan Hmelnickijt is, a tárca beszerzési igazgatóját.

A napokban olyan információk láttak napvilágot, amelyek szerint leválthatják Reznyikovot a miniszteri posztról, neki viszont más fontos kormányzati tisztséget ajánlanának fel.

Az orosz erők minden bizonnyal komoly áttörést érhetnek el a napokban, ami érezhetően zavart okoz Kijevben. Az ukrán elnök azt kéri nyugati szövetségeseitől, hogy gyorsabban és hatékonyabban bonyolítsák le Ukrajna fegyverekkel való ellátását. Nagy kérdés, hogy a harckocsiszállítások körüli viták tapasztalataiból kiindulva vajon mindez lehetséges-e. A szándék mindenesetre a jelek szerint Washingtonban és Berlinben is megvan erre.

Ukrajna arra kéri nyugati szövetségeseit, hogy gyorsítsák fel a katonai segítségnyújtás ütemét, miközben az oroszok közölték, hogy csapataik áttörték az ukrán védelem két megerősített vonalát a keleti fronton.

Az orosz védelmi minisztérium úgy nyilatkozott, az ukránok visszavonultak az orosz támadásokkal szemben Luhanszk térségében, bár részleteket nem közölt erről. „Még az ellenség jobban megerősített második védelmi vonala sem tudta feltartóztatni az orosz hadsereg áttörését” – adta hírül a minisztérium hivatalos Telegram-csatornáján.

Az ukránok nem ismerték el, hogy csapataik visszavonultak volna.

A Kreml az elmúlt hetekben fokozta a támadásokat Dél- és Kelet-Ukrajna egész területén, sokan pedig újabb nagyszabású offenzívára számítanak orosz részről. A támadások első számú célpontja továbbra is Bahmut.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország siet, hogy minél többet elérjen a legújabb hadjáratával, mielőtt Ukrajna és szövetségesei erőt gyűjtenének, ezért a gyorsaság a lényeg – jelentette ki.

Bahmut elfoglalása ugródeszkát jelentene Oroszország számára, hogy két nagyobb város, Kramatorszk és a donyecki Szlovjanszk felé haladjon, lendületet adva a február 24-i invázió első évfordulója előtt.

„A helyzet a frontvonalon, különösen Donyeck és Luhanszk térségében továbbra is nagyon nehéz. A harcok szó szerint minden egyes méter ukrán földterületért folynak”

– ismerte el Zelenszkij kedd esti beszédében.

Oleh Zsdanov ukrán katonai elemző szerint Ukrajna gyorsabban használja el a lövedékeket, mint ahogy a Nyugat képes gyártani őket. Felhívta a figyelmet arra, hogy hazájának vadászgépekre és nagy hatótávolságú rakétákra van szüksége az orosz offenzíva ellensúlyozásához és az elveszített területek visszafoglalásához.

Az orosz erők ostroma miatt az ukrán hatóságok a donyecki területen fekvő Bahmut kiürítésére szólították fel a lakosságot, ennek ellenére mintegy nyolcezren az otthonmaradást választották. A városban megszűnt a villany-, a gáz-, a vízszolgáltatás és a távfűtés (Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk)

A Reuters szerdai cikkében kiemeli, hogy az Egyesült Államok és a NATO ígéretet tett arra, hogy a nyugati támogatás a jövőben nem fog lankadni, Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter pedig nemrég azt mondta, hogy Ukrajna tavasszal várhatóan saját offenzívát indít.

Az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy csapatai áttörték az ukrán erők védelmét a keleti Luhanszki terület egy részén.

Azonban az nem világos, hogy a luhanszki terület melyik részén történt ez.

Moszkva célja a részben megszállt Luhanszki és Donyecki terület egészének elfoglalása.

Eközben Ukrajna egyre hevesebb orosz ágyúzásról számolt be a frontvonal mentén, a tisztviselők „nehéznek” nevezték a helyzetet.

Oroszország jelenleg Luhanszk csaknem egészét és Donyeck több mint felét tartja birtokában, beleértve a régió fővárosát is.

Lavrov: Moszkva a BT-ben fogja követelni a robbantások kivizsgálását

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülését készíti elő, amelyen követelni fogja az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának kivizsgálását – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz parlament alsóházában a kormányóra keretében tett szerdai felszólalásában.

Az ENSZ-hez fordultunk, ahol felvetettük ezt a kérdést. A Biztonsági Tanács rendkívüli ülését készítjük elő, követelni fogjuk, hogy valamilyen formában indítsanak vizsgálatot” – mondta az orosz diplomácia vezetője.

Hangsúlyozta, hogy Moszkva nem ért egyet Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője azon kijelentésével, miszerint az ENSZ-nek nincs felhatalmazása az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 vezetéken történt incidensek kivizsgálására. Emlékeztetett rá, hogy António Guterres ENSZ-főtitkár nemrégiben saját hatáskörben felállított, és a helyszínre küldött egy vizsgálócsoportot egy incidens kivizsgálására a szíriai Idlíb tartományban, és úgy vélekedett, hogy ettől ebben az esetben sem zárkózhat el.

Lavrov azt hangoztatta, hogy a nyugati politikusok ugyanúgy hazudnak Oroszországnak az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásáról, ahogy ezt korábban a minszki megállapodásokkal és a végrehajtásukkal kapcsolatban tették. Emlékeztetett rá, hogy Angela Merkel volt német kancellár és Francois Hollande francia exkormányfő cinikus beismerést tett, miszerint csak időnyerés végett volt szükség a BT által az ukrajnai rendezés alapjaként jóváhagyott minszki csomagra, hogy így lehetővé tegyék Kijev számára katonai képességeinek kiépítését.

Lavrov kitért Oroszország aktualizált külpolitikai koncepciójára, amely szerinte arról szól, hogy véget kell vetni a Nyugat dominanciájának a nemzetközi élet kereteinek alakításában. Ezeket, mint mondta, az érdekek igazságos, egyetemes egyensúlya alapján kell meghatározni, az ENSZ alapokmányának szellemében, az állam szuverén egyenlőségének elve alapján.

A tárcavezető szerint a Nyugat “rögeszmésen” törekszik az egypólusú világrend fenntartására, és szemérmetlenül semmibe veszi az országok szuverén egyenlőségének elvét. Hangsúlyozta, hogy Moszkva kész erősíteni kapcsolatait minden baráti állammal, és egy igazságosabb, többpólusú világ felé haladni.

Szolidárisnak nevezte Moszkvát azzal a követeléssel, hogy a gyarmati rendszer felszámolásának folyamatát tisztességesen zárják le, és hogy kötelezzék például Franciaországot a megszállt Mayotte visszaadására a Comore-szigeteknek, Nagy-Britanniát pedig a Chagos-szigetek Mauritiusnak való visszaszolgáltatására. Klinikai jellegű esetnek nevezte, hogy Párizs még mindig nyíltan a hátsó udvarának tekinti Afrikát.

Lavrov szerint az Oroszország elszigetelésére tett kísérletek kudarcot vallottak, noha a Nyugat régóta erre törekszik a NATO-nak az orosz határok felé történő terjeszkedésével, a testvéri Ukrajnát Oroszország-ellenessé, oroszgyűlölő katonai hídfőállásává változtatva, valamint azon igyekezve, hogy Oroszországot egészségügyi kordonnal vegyék körül, és páriává tegyék.

Mint mondta, az ezt célzó nyugati politika elérte azt a pontot, ahonnan már nincs visszatérés, bár az EU és a NATO struktúráin belül a konszenzust szerinte nyomásgyakorlással sikerült elérni. Lavrov úgy véli, ezért törvényszerű, hogy a világ országainak háromnegyede kiegyensúlyozottan viszonyul az ukrajnai helyzethez.

A kialakuló többközpontú architektúra alapjait Lavrov szerint a Moszkva és Peking közötti külpolitikai kötődés betonozza be, a felek ennek megerősítésén dolgoznak, és a közeljövőben magas szintű kapcsolatfelvételek várhatók. Indiával is különösen privilegizált stratégiai partnerségi kapcsolatok alakulnak. Az Oroszországgal szemben barátságos országok között Brazíliát, Iránt, az Egyesült Arab Emírségeket, Egyiptomot, Törökországot, Szaúd-Arábiát és Dél-Afrikát nevezte meg.

Lavrov a tulajdonjog sérthetetlenségének, az ártatlanság vélelmének, és a tisztességes verseny törvényeinek megsértése az orosz kintlévőségek elkobzására irányuló nyugati igyekezet. Elmondta, hogy Oroszország radikálisan felülvizsgálja az azokkal a nemzetközi szervezetekkel kötött szerződéseit, amelyek nyíltan diszkriminatív hozzáállást tanúsítanak, és amelyek megsértik az egyenlőség és a konszenzus elvét, valamint saját szabályaikat és eljárásaikat is.

Moldováról szólva Lavrov aláhúzta, hogy Moszkva jó kapcsolatokat építene Chisinauval, de arra figyelmeztetett, hogy ez étirányú utca. A Maia Sandu elnök vezette hatóságok oroszellenes retorikáját azzal a szándékkal magyarázta, hogy eltereljék a figyelmet a belpolitikai kudarcokról.

Lavrov szerint a Nyugat és Ukrajna célja az orosz pozíciók aláásása a dnyesztermenti rendezési mechanizmusban, továbbá Moszkva Gagauziához fűződő kapcsolatainak gyengítése, valamint az egykori szovjet lőszerraktárakat a dnyesztermenti régióban őrző orosz erők kivonása.

Az orosz diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy humanitárius téren az orosz befolyást a világban természetesen fenn kell tartani, például ápolni kell a kapcsolatokat Nyugaton azokkal, akik érdekeltek az együttműködésben. Elmondta, hogy az általa felügyelt tárcánál nemrégiben külön osztályt állítottak fel az orosz nyelv és az orosz kultúra pozíciójának megerősítésére.

Leszögezte: Moszkva komoly figyelmet fordít a történelemhamisítás és a náci ideológia minden formája elleni küzdelemre. Felhívta a figyelmet arra, hogy Németország, Olaszország és Japán idén az ENSZ Közgyűlésében először szavazott a nácizmus dicsőítésének elfogadhatatlanságáról szóló állásfoglalás ellen. Ez szerinte megkérdőjelezte a második világháborúban, az emberiség ellen elkövetett tömeges bűnökért való megbánásuk őszinteségét”.