Idén is kell extraprofitadót fizetni

Az energiaszektor, a bankok, a kereskedelmi multinacionális cégek és a gyógyszeripari cégek a magas energiaárak nyertesei, ezért nekik továbbra is lényegesen nagyobb mértékben kell hozzájárulni a költségvetéshez, így az extraprofitadót nekik az idén még meg kell fizetni - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Budapesten, a Kormányinfón.

     A tárcavezető kifejtette: a kormány készen áll arra, hogy tárgyaljon az érintett nagy cégekkel a befizetés módjáról, de a tavaly befizetett adó mértékének megfelelő összeget továbbra is a költségvetésnek be kell hajtania.

    Kitért rá: a legfrissebb foglalkoztatási adatok szerint ma Magyarországon 46 ezerrel többen dolgoznak, mint egy évvel ezelőtt. A magyar gazdaság erejét mutatja, hogy miközben energiaáremelkedés volt az elmúlt évben - ami a gazdaság működésében is nehézségeket okozott -, 46 ezerrel többen dolgoznak, mint egy éve - mondta Gulyás Gergely.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban egy véleménycikkben fejtette ki álláspontját az extraprofitadóról. Elemzését úgy kezdte a Magyar Nemzet hasábjain:

A miniszter véleménye szerint a korábbi baloldali kormányok a 2008-as, korábbi döntéseik által súlyosbított válság után még inkább a magyar dolgozó családokkal és az egyre nehezebb helyzetbe kerülő magyar vállalkozásokkal igyekeztek megfizettetni elhibázott gazdaságpolitikájuk árát. Emlékeztetett arra, hogy ezzel párhuzamosan pedig több, gazdaságstratégiai szempontból meghatározó magyar vállalatot adtak külföldi többségi tulajdonba.

Így egy egyre erősebben koncentrált szektorban zajlott az extraprofit folyamatos külföldre szivattyúzása

– fogalmazott a gazdaságfejlesztési miniszter, aki szerint két évvel a globális pénzügyi válság után a világ sokkhatás alatt és tudati válságban állt. Szerinte Magyarország már akkor tisztában volt azzal, hogy „az IMF és az Európai Bizottság által erőltetett megszorítások azonnali kegyelemdöfést jelentenének hazánknak”.

A miniszter szerint a 2010 utáni kormány helyesen felismerte: az erőforrásoknak – különösen a tőkének – igenis van nemzetisége, és nem légüres térben, megváltoztathatatlan fizikai törvények alapján áramlanak – szemben a neoklasszikus közgazdaságtannal.

A MINISZTER ÚGY FOGALMAZ, HOGY „AMI EZUTÁN KÖVETKEZETT, AZT JÓL ISMERJÜK: SPEKULÁCIÓ ÉS JÁRADÉKVADÁSZAT HELYETT MUNKA-, TUDÁS- ÉS TELJESÍTMÉNYALAPÚ GAZDASÁGI MODELLT HOZTUNK LÉTRE”.

Az Orbán-kormány gazdasági modellje szerinte arra az egyszerű gondolatra épült, hogy akkor lehet fejleszteni a hazai gazdaságot, ha ehhez egyre több hazai erőforrás áll rendelkezésre.

Az energiaválság és az extraprofitadó

Nagy Márton egyértelműen kifejti a véleményét az aktuális kérdésekről. Szerinte a háborúval sújtott, szankciós és energiagazdasági válság egyik jellemzője, hogy az extrainfláció extraprofitokkal jár. 

A miniszter hozzátette: a pragmatikus magyar gazdaságpolitika távolságot tart a technokraták „elméleti okoskodásától”. „Mi nem hisszük el, hogy talált profit (windfall tax) nem létezik, vagy hogy az csak időzítési probléma, amit a piac majd megold” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy a 2022 első felében bevezetett extraprofitadó többletteher negyven százalékban a költségvetést, hatvan százalékban pedig a vállalkozásokat terheli.

A kormány Nagy Márton álláspontja szerint azért vezette be az extraprofitadókat, hogy lépést tegyen az egyensúly visszaállítása felé, amit az energiaválság okozott, és „megőrizzük társadalompolitikai eredményeinket”.

A különadókkal és az adócsökkentésekkel elindított munkaalapú modell ugyanis lehetővé tette, hogy az alsó négy jövedelmi tizedbe tartozó magyarok is végre előrelépjenek. Az eredmények a kormányt igazolják: az OECD novemberben publikált adata szerint a 31 vizsgált tagország között a harmadik legnagyobb a társadalmi mobilitás Magyarországon

– emelte ki Nagy Márton, aki szerint a magyarok köré­ben volt a legkisebb esélye annak is az összes ország között, hogy a gazdagok gazdagok maradhassanak, hiszen szerinte egy munkaalapú társadalomban nincsenek bebetonozott előjogok. Kiemeli, hogy az OECD összevetése szerint Magyarország volt az egyetlen olyan ország, ahol nőttek a reál­bérek. Szerinte ezt részben a különadók eszközével alakult ki, amelynek elengedhetetlen része az extraprofitadók rendszere.

NAGY MÁRTON SZERINT MAGYARORSZÁG ÖSSZESEN, MINDEN ÉRINTETT SZEKTORRAL EGYÜTT NYOLCSZÁZMILLIÁRD FORINTOS EXTRABEVÉTELRE SZÁMÍT IDÉN.

A gazdaságfejlesztési miniszter úgy véli, hogy az idő mára igazolta a kormány gazdaságpolitikáját: „nekünk lett igazunk – mintaadók lettünk”, és már nemcsak a bizottság szorgalmazza egyre erősebben a keletkezett extraprofitok megadóztatását, de az uniós országok többsége is.

Bár a felméréseket nem nevezi meg a miniszter, szerinte ezek azt mutatják, hogy a társadalom többsége nemcsak 2011-ben, de ma is egyetért az extraprofitadóval. Nagy Márton véleménycikke végén kifejti, hogy az extraprofitadók addig maradnak velünk, amíg a magas energiaárak, „hiszen a rezsivédelem, pontosabban a családok megvédése mindennél fontosabb a jelenlegi kormány számára”.