Holnap életbe lép az újabb brüsszeli szankció

Az M1-nek nyilatkozó energiapolitikai szakértő, Hortay Olivér azt mondta: ha megszűnne az atomerőművek fűtőelem ellátása, az Európa-szerte számos létesítményt nagyon súlyos kihívás elé állítana, egy idő után ezeket le kellene állítani. Közben vasárnap életbe lép az a szabály is, amely megtiltja az orosz eredetű feldolgozott kőolajtermékek behozatalát is. Ez főleg Európa gázolajpiacára lehet drámai hatással.

Teljes kapacitással működik a százhalombattai finomító, ami azt is jelenti, hogy csővezetéken folyamatosan érkezik a kőolaj. Már csak hozzánk, valamint Szlovákiába és Csehországba, hiszen a tengeri szállításokat a hatodik szankciós csomag részeként Brüsszelben megtiltották.

„Teljes behozatali tilalom lesz minden tipusú olajra, ami Oroszországból érkezik” – ezt még tavaly nyáron jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A szankciós csomag első intézkedése december 5-én lépett életbe, de a magyar kormány kiharcolta, hogy a tiltás ne vonatkozzon a csővezetékes szállításra. Ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban nagyon fontos sikerként könyvelte el:

„Magyarország kőolajellátása csak akkor lehetséges fizikailag, hogyha Oroszországból tudunk kőolajat venni. Ez nem ízlés kérdése, ez nem egy politikai állásfoglalás, ez a fizikai valóság. És azt mi nem akarjuk, hogy Magyarország energiaellátása veszélybe kerüljön.”

Vasárnap egy újabb szankció lép életbe, ami már megtiltja az orosz kőolajból készített termékek, így például a gázolaj kereskedelmét is.

Ám a magyar kormány, több régiós kormánnyal együtt, itt is sikeresen érte el, hogy február 5-e után is tudjon kőolajtermékeket értékesíteni a százhalombattai Dunai Finomító és a pozsonyi Slovnaft finomító a térség országaiba, olyan arányban, amilyen arányban nem orosz eredetű kőolajat és finomítói alapanyagot tud bekeverni a két üzem a gyártáskor.

Mivel a pozsonyi létesítményben nagyjából 30 százalékig tudják felvinni a tengeri beszállítású, nem orosz kőolaj feldolgozási arányát – a százhalombattai finomítóban már jelenleg is nagyjából ez a bekeverési arány –, így körülbelül 30 százalékig kaphatnak majd felmentést a szlovákok és a magyarok is a régióba irányuló üzemanyagexportra. A Mol szakemberei szerint a Slovnaftot érintő könnyítés például a cseh, az osztrák és a lengyel ellátás biztonságát is növeli.

A 30 százalékos export lehetőség ugyanakkor arra ösztönzi a finomítókat, hogy minél több tengeren érkező, például Brent típusú olajat dolgozzanak fel, így csökkentve az urali nyersolaj részarányát.

Ezzel együtt pedig mérsékelni lehet az orosz nyersanyagtól a függőséget. A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára korábban arról beszélt a Híradónak, hogy a magyar kormány által elért újabb mentesség nemcsak ahhoz járul hozzá, hogy elegendő üzemanyag legyen Közép-Európában, hanem ahhoz is, hogy a drágulás fékeződjék.

„Az exportlehetőség nemcsak az ellátásbiztonság, hanem az árazás szempontjából is fontos lehet, és remélhetőleg február 5-e után, akár kedvezőbben is alakulhatnak az üzemanyagárak” – mondta Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Ha ez így lesz, akkor az infláció is kedvezőbben alakulhat.

Több elemző is úgy gondolja, hogy az üzemanyagárak csökkenése, illetve a forint erősödése oda vezet, hogy február végén, márciusban inflációs fordulat következhet be.

Vagyis lassul a drágulás, és év végén már egy számjegyű lehet az infláció, ahogy azt a kormány tervezi.

Az Oeconomus legfrissebb elemzése szerint a két hónapja bevezetett kőolajtilalom egyébként nem volt érdemi hatással Oroszországra.

Az orosz kőolajexport meglehetősen stabil maradt, az uniós helyett új, köztük kínai piacot talált. Közben Brüsszelben már a tizedik szankciós csomag van terítéken, amely teljes körű energiatilalmat vezetne be Oroszországgal szemben, ami az M1-nek nyilatkozó elemző szerint óriási károkat okozhat Európának.

„Az azonnali és teljes körű energiaembargónak nagyon súlyos következményei lennének. Hogyha megszűnne a nukleáris erőmű, az atomerőművek fűtőelemellátása, az Európa-szerte számos létesítményt nagyon súlyos kihívás elé állítaná, egy idő után ezeket le kellene állítani”

– jelentette ki Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője.

„A gáz esetében az előrejelzések úgy is gázhiányt valószínűsítenek, hogy több mint 30 milliárd köbméternyi vezetékes orosz gázbeszerzéssel számolnak a következő időszakban, és ehhez jönnek még hozzá a cseppfolyósítottföldgáz-beszerzések, úgyhogy ha ezek kiesnének, akkor a gázpiacon is súlyos problémák lennének” – tette hozzá.

Az elemző szerint az ötödikétől érvényes újabb tilalmi intézkedések pedig teljes zűrzavart okoznak majd az európai piacon, ami a gazdasági növekedés helyett a recessziót erősíti.

Teljes embargó az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra és az urán uniós importjára – ezeket is tartalmazza az Oroszországgal szembeni tizedik szankciós csomag, amelynek elfogadását sürgeti csütörtöki állásfoglalása szerint az Európai Parlament. A Fidesz EP-képviselői a leghatározottabban elutasítják az azonnali és teljes körű energiaszankciókat Oroszországgal szemben, az ugyanis gazdasági katasztrófához vezetne Európában.

Újabb, immár a tizedik szankciós csomag elfogadását sürgeti az Európai Parlament azzal az állásfoglalással, amelyet csütörtöki plenáris ülésén hagyott jóvá. Eszerint többek közt teljes embargót vezetnének be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra és az urán uniós importjára.

Korlátoznák továbbá a Lukoil olajvállalathoz, illetve a Roszatom atomenergetikai konszenhez hasonló orosz vállalatokat.

A Balti-tengeren pedig az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezeték használatát is teljesen felfüggesztenék.

Brüsszel eltökélten hisz a szankciókban, noha azok eddig sem vezettek eredményre. Azt ígérték, hogy a büntetőintézkedések térdre kényszerítik Oroszországot, és eljön a béke, de a háború még mindig tart, sőt brutálisabb, mint valaha. Annak pedig még a jele sem látszik, hogy a felek rövid időn belül tárgyalóasztalhoz ülnének. Ellenben egész Európát energiaválság és szankciós infláció sújtja.

Energiakatasztrófához vezetne a tizedik csomag

Teljes energiaszankciókat szeretne az Európai Parlament elfogadtatni a tagállamokkal – fogalmazott a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője.

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője elfogadhatatlannak nevezte, hogy a tervezetekben egy szó sem esik a nemzeti kisebbségek védelméről, és hangsúlyozta: a leghatározottabban elutasítják az azonnali és teljes körű energiaszankciókat Oroszországgal szemben.

„Ez nem kevesebbet jelentene, minthogy azonnali gazdasági összeomlás söpör végig az EU szinte valamennyi tagországán, ez nem kevesebbet jelent, mintsem hogy nem egyszerűen energiaválság, hanem energiakatasztrófa köszöntene be sok milliónyi EU-s család, háztartás életében”

– érvelt Deutsch Tamás.

A fideszes politikus hozzátette, az EU szankciós politikája többet árt Európának, mint Oroszországnak.

Nem Oroszország a szankciók kárvallottja, hanem Európa. Ez derül ki a Nézőpont Intézet felméréséből, amely rávilágít: az Eurobarometer őszi felmérése torzít, nem vesz figyelembe minden körülményt, ráadásul a Transparency International és az Átlátszó is erre a kutatásra hivatkozik. Összességében tízből nyolc magyar szerint Európa kárvallottja az unió szankciós politikájának.

A Nézőpont Intézet felmérése szerint a magyarok több mint fele úgy gondolja, hogy inkább Európának ártanak a szankciók, mint Oroszországnak.

Az intézet felmérése megcáfolja az Eurobarometer őszi kutatási eredményeit, amelyet a Átlátszó és a Transparency International is átvett.  Eszerint az adatfelvétel őszi eredménye elavult, mert

„nem veszi figyelembe az azóta megnövekedett energiaszámlákat, a hivatkozott kérdést rosszul tették fel, mivel összemossa a humanitárius, a pénzügyi és a katonai segítséget, valamint a szankciókat. Rossz kérdésből rossz következtetés született: az Ukrajna-politika támogatása nem egyenlő a szankciók pártolásával. Az Átlátszó ráadásul a megkérdőjelezhető számokat sem vette át helyesen, de még a hibásan átvett számokat sem adta jól össze.”

A Nézőpont Intézet felméréséből kiderül, hogy tízből nyolc magyar szerint Európa a kárvallottja az unió szankciós politikájának.

Vasárnap lép életbe az újabb brüsszeli szankció, amelynek értelmében orosz eredetű feldolgozott kőolajtermékek (például benzin, dízel) behozatala és reexportja a jövőben nem engedélyezett a kontinensen. Magyarországon a kormány által kiharcolt mentességen túl is több forrás erősíti az ellátás biztonságát – közölte az Energiaügyi Minisztérium szombaton az MTI-vel.

A közlemény szerint az újabb szankció európai piacon várható következményei azonban hosszabb távon Magyarországra is hathatnak.

Kiemelték, változatlanul azon az állásponton vannak, hogy a brüsszeli szankciók károsak, nem vetettek véget a háborúnak, és nagy kárt okoznak Európának. Brüsszelnek nem újabb szankciók életbe léptetésével kellene foglalkoznia, hanem inkább a béketeremtésen kellene dolgoznia.

A kormány továbbra is a magyar emberek érdekét és véleményét képviseli: a magyarok 97 százaléka nemet mond a szankciókra, itt az ideje, hogy ezt Brüsszelben is meghallják – olvasható a tárca közleményében.

Az Európai Unió 2022 nyarán, a hatodik szankciós csomagban döntött az orosz kőolaj importjának korlátozásáról, amely két ütemben lép életbe. A nyersolaj esetében december elején lépett hatályba a behozatali tilalom, ezt követi február 5-én a feldolgozott kőolajtermékek importját és a tagállamok közötti reexportot tiltó rendelkezés.

Mint ismert, a kormány Magyarország számára átmeneti mentességet vívott ki a csővezetéken érkező olajszállításokra, így továbbra is lesz mód az orosz eredetű termékek feldolgozására és belföldi forgalmazására, ám a más országokkal való kereskedelem csak nem-orosz eredetű termékekkel lehetséges. A szigorúbb szankció élesítésével részleges korlátozás alá esnek például a pozsonyi finomítóban feldolgozott kőolajtermékek. A létesítmény döntő részben a környező országokba – így Magyarországra – szállít, ezt a jövőben csak nem-orosz eredetű termékekkel teheti meg. Magyarország ellátásbiztonságát a Barátság-vezeték mellett a hazai kitermelés, az egyéb import és a horvátországi Adria-vezeték is szavatolja.

A most életbe lépő újabb szankciós korlátozás következményei azonban hosszabb távon Magyarországra is hathatnak. A fenntartható magyar üzemanyag-ellátásához ugyanis szükség van importra, ezért a szankció miatt emelkedő európai üzemanyagárak Magyarországra is begyűrűzhetnek. Európában akár dízelhiány és az olajtermékek drágulása is várható, hiszen az unió gázolajszükségletének a felét eddig orosz források biztosították. A szankciók következtében Európa most más, távolabbi régiók forrásaira – például indiai, közel-keleti és kínai termékek behozatalára – kényszerül, vagyis jóval messzebbről és drágábban tudja beszerezni az olajtermékeket, ami ellátási bizonytalanságot okozhat.

Uniós szinten időközben a teljes körű energiaszankció is napirendre kerül, többek között az atomenergia és a gázbehozatal szankciója is. A magyar kormány határozottan ellenzi az energiahordozókra kivetett szankciók további bővítését. A tilalmak távolról sem vetettek véget a háborúnak, miközben az európai fogyasztók drasztikus áremelkedéssel, energiaválsággal és ellátási zavarokkal szembesültek. A kudarcos szankciós politika Európát válságba taszítja, nehezen kigazdálkodható többlet terheket ró az országokra, a vállalkozásokra és az európai családokra – olvasható a minisztérium közleményében.