kulcsár edina
Létrehozva: 2023.02.21.
Hidegháborúról beszélt Biden Varsóban
Szerinte Oroszország sosem nyerheti meg a háborút.
Az elnök szerint a NATO erősebb, mint valaha, ám szerinte a Nyugat most olyan döntések előtt áll, amelyek évtizedekre határozzák meg a globális helyzetet.
– Kijev még mindig büszkén és szabadon áll – kezdte Joe Biden amerikai elnök Varsóban elmondott beszédét. Az amerikai elnök a tegnapi meglepetésszerű kijevi látogatását követően érkezett a lengyel fővárosba, ahol Andrzej Duda lengyel elnökkel folytatott megbeszélést, míg holnap részt vesz a kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő csoport, a bukaresti kilencek csúcstalálkozóján is.
Az amerikai elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök az egész világot, a NATO-t és „minden demokráciát” kihívás elé állított, amikor tavaly megtámadta Ukrajnát. Hozzátette: Putyin hiába hitte azt, hogy a tankjaival majd letarolja Ukrajnát, a „demokrácia túl erősnek bizonyult” – fogadta vastaps kijelentéseit.
A NATO sziklaszilárd
Biden kijelentette: a NATO egységesebb, mint valaha, Ukrajna támogatását pedig addig folytatják, amíg szükséges. Ám szerinte a háború már holnap véget érhet, ha Putyin visszavonja a csapatait.
Oroszországot újra emberiesség elleni és háborús bűncselekményekkel vádolta meg – utalt gyermekek elrablására és abúzusra is –, amelynek kapcsán, mint mondta, „igazságot fogunk szolgáltatni”. Hozzátette: a jövő héten újabb szankciókat vetnek ki Oroszországra.
– Az autokráciák csak a nemet értik meg, ezért újra elmondom: Oroszország sosem győzhet Ukrajnában! – mondta Biden. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy „továbbra is nehéz és keserű napok várnak” Ukrajnára. Míg szerinte a most meghozott döntések évtizedekre határozzák meg a globális helyzetet.
– Az Egyesült Államok és Európa nemzetei nem akarják elfoglalni Oroszországot – idézte az MTI is az elnököt. Biden felidézte a tavaly októberben elfogadott, Ukrajna területeinek orosz megszállását elítélő ENSZ-határozatot.
Ma még egyszer az oroszokhoz fordulok. Az Egyesült Államoknak és Európa nemzeteinek nem áll szándékában Oroszország elfoglalása
– jelentette ki, hozzáfűzve: Washington szövetségesei nem Moszkva ellenségei. Kijelentette: ha Oroszország abbahagyná az Ukrajnával szembeni támadásokat, a háború véget érne. – Ukrajna végét jelentené viszont, ha megszűnne védekezni, ezért közösen meg kell bizonyosodnunk arról, hogy Ukrajna képes a védekezésre –mondta az amerikai elnök.
Biden reagált Putyinra
A Nyugat sosem akarta megtámadni Oroszországot, háborúra nem volt szükség, mindez egy tragédia
– fordult az orosz néphez Biden elnök, ezzel reagálva Vlagyimir Putyinnak a Kreml előtt elmondott beszédére, amelyben az orosz elnök a Nyugatot hibáztatta az orosz–ukrán háború kirobbanásáért, valamint a nyugati „képmutatásra” és az „alapvető megállapodásokból” való kilépésre panaszkodott.
Az amerikai elnök beszédében megemlékezett az elesett ukrán katonákról, családjaiknak együttérzését fejezte ki, míg külön megköszönte Lengyelországnak a háború kezdete óta nyújtott támogatását és a befogadott mintegy 1,6 millió menekültet.
Duda katonai támogatásra szólított fel
Felszólítok minden európai államot, NATO-tagállamot, hogy mutassanak szolidaritást és nyújtsanak katonai támogatást Ukrajnának, hogy legyen mivel harcolniuk
– mondta Duda felszólalásában.
– Ne féljetek megadni ezt a támogatást – nyomatékosított.
A lengyel elnök szerint Ukrajna végül győzni fog és az oroszoknak „el kell tűnniük a megszállt területekről”, amelyhez szükséges a nemzetközi összefogás.
Joe Biden amerikai elnök megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO 5. cikke iránt, szerinte a szervezet erősebb, mint valaha. Andrzej Duda lengyel elnöknek megköszönte Ukrajna támogatását. A lengyel elnök a „biztonságuk megerősítésének” tekinti Biden lengyelországi látogatását.
– Az Egyesült Államoknak éppen annyira szüksége van Lengyelországra és a NATO-ra, mint a NATO-nak az Egyesült Államokra, mert így egy kiterjedt biztonsági védelmünk lehet. Éppen ezért ez a történelem egyik legfontosabb szövetsége – mondta Joe Biden amerikai elnök Varsóban Andrzej Duda lengyel elnökkel folytatott megbeszélése során a varsói királyi várban.
Az amerikai elnök egy nappal a Kijevben tett meglepetésszerű látogatása után érkezett Lengyelországba, ahol holnap részt vesz a kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő csoport, a bukaresti kilencek csúcstalálkozóján is.
AJÁNLÓ
Joe Biden megérkezett Varsóba
Fehér Ház: Biden elnök világossá fogja tenni, hogy az Egyesült Államok továbbra is kiáll Ukrajna mellett.
Washington kiáll az 5. cikkely mellett
Az amerikai elnök megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO 5. cikkelye mellett – amelyben a felek elfogadják, hogy az egyikük vagy többük ellen intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintik. Szerinte a NATO erősebb, mint valaha.
Biden bejelentette, hogy az amerikai haderő új európai parancsnoki központját Lengyelországba helyezik. Mint mondta, Lengyelország kulcsfontosságú szövetségese az Egyesült Államoknak.
Hozzátette, egy új lengyel nukleáris erőmű építésébe is belekezdenek.
Az elnök megköszönte Lengyelországnak Ukrajna elkötelezett támogatását, amit Varsó „már a háború legelejétől kezdve fenntart”. Aláhúzta, hogy Varsó több mint 1,6 millió ukrán menekültet fogadott be. Emlékeztetett arra, hogy már az előző látogatáskor is csodálta a lengyel erőfeszítéseket, amely szerinte „rendkívüli volt”.
Joe Biden legutóbb egy éve járt Lengyelországban, és már akkor is szembekerült Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mint fogalmazott: „az Isten szerelmére, ez az ember nem maradhat hatalmon”. Kijevben a minap pedig már úgy fogalmazott, hogy „Putyin hódító háborúja kudarcot vall”, majd „háborús bűnösnek”, gengszternek” nevezte az orosz elnököt, és népirtással vádolta meg Oroszországot.
Nem reagált Putyinra
Joe Biden nem reagált Vlagyimir Putyinnak a Kreml előtt elmondott beszédére, amelynek során az orosz elnök a Nyugatot hibáztatta az orosz–ukrán háború kirobbanásáért, valamint a nyugati képmutatásra és az „alapvető megállapodásokból” való kilépésre panaszkodott.
Ugyanakkor Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója úgy fogalmazott:
Senki nem támadja Oroszországot. Van valami abszurd abban a gondolatban, hogy Oroszország egyfajta katonai nyomás alatt állt volna Ukrajna vagy bárki más részéről
Duda megköszönte Bidennek a kijevi látogatást
Andrzej Duda lengyel elnök megköszönte, hogy Biden elnök ellátogatott Kijevbe.
Ez egy látványos stratégiai lépés volt, amely morálisan megerősítette Ukrajnát
– fogalmazott.
A lengyel elnök örömét fejezte ki az amerikai vezető lengyelországi látogatása kapcsán, amelyre a „biztonságuk megerősítéseként” tekint.
A Nyugat globális szembenállássá akarja alakítani az ukrajnai helyi konfliktust – jelentette ki Vlagyimir Putyin kedden Moszkvában az orosz parlament két házához intézett üzenetében. Az orosz elnök hangsúlyozta: „a Nyugat kezdte el a háborút, és mi bevetettük az erőnket, hogy megállítsuk azt”. Putyin kitért arra is: a nyugati szankciók semmit se fognak elérni. Noha a legnagyobb várt bejelentés az általános mozgósításról elmaradt, Putyin utalt arra, hogy Oroszország területszerző céljai – az eddigi kommunikációval szemben – nem állnak meg a két kelet-ukrán szeparatista területnél.
– Mélyen meghajlok a katonák és családjaik előtt – kezdte beszédét Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben a „különleges katonai műveletben” részt vevők „áldozatos” szerepvállalását méltatva. Mint az orosz elnök fogalmazott: elengedhetetlen, hogy a különleges hadműveletben résztvevők legalább 14 napos éves szabadságot kapjanak. Az orosz elnök kijelentését vastaps fogadta. Hozzátette: „megértjük, hogy milyen elviselhetetlen az elesett katonák családtagjainak.” Putyin ígéretet tett „célzott segítségre” az ilyen családok számára.
A Nyugat álszent és hazug az orosz elnök szerint
Az orosz elnök kitért arra is, Moszkva továbbra is „náci fenyegetéssel és gyűlölettel néz szembe” Kijevben.
Mi mindent megtettünk, hogy békésen oldjuk meg ezt a problémát, tárgyalásokat akartunk, de a hátunk mögött egy teljesen más terven dolgoztak
– utalt Putyin a Nyugatra, aminek béke iránti elkötelezettsége szerinte „csalásnak és kegyetlen hazugságnak” bizonyult. Hozzátette: szemet hunytak a politikai merényleteken, és a hívőkkel szembeni elfogadhatatlan bánásmód felett is.
Szerinte ha Moszkva nem kezdi el a „különlegesen katonai hadműveletet”, akkor a Nyugat – Ukrajnát használva – indított volna „büntetőakciót” Oroszország ellen, először a Donbász, majd a Krím félsziget ellen, és mindezt „dokumentumokkal is bizonyítani tudják”, amelyeket már eljuttattak az ENSZ Biztonsági Tanácsához is – mondta.
Az orosz elnök összességében a Nyugatot tette felelőssé a háború kirobbantásáért, és amiért egy helyi konfliktust globális szembenállássá akarnak alakítani.
Aláhúzva, hogy „álszent kijelentéseket tettek és felmondták az alapvető megállapodásokat.
Szeretném megismételni: ők a hibások a háborúért, mi pedig erőt alkalmazunk, hogy megállítsuk mindezt
– mondta Putyin, szavait vastaps követte.
Minél több fegyver jön, annál inkább harcolunk
Az Ukrajnának küldött fegyverek kapcsán az orosz elnök nyomatékosította, „minél fejlettebb és nagyobb hatótávolságú rendszerek kerülnek Ukrajnába, annál jobban fellépünk a fenyegetés ellen”.
Az orosz elnök a múlt heti müncheni biztonságpolitikai konferencia kapcsán elmondta, „számos vád érte Oroszországot, amelyeket a nyugati akciók elfedése” miatt mondtak.
A demokrácia és szabadság jelszavak mögé bújnak, de valójában csak meglopják a világot, hatalomba engedték a nácikat és megpróbálják elszakítani a történelmi orosz földeket, ma Ukrajna épp ilyen
– hangoztatta. Hozzátette: már 2014-ben is a Nyugat finanszírozta az ukrajnai forradalmat és az oroszbarát kormány megdöntését, amely „russzofóbiát és nácizumust” szült.
Az orosz elnök a donyecki és luhanszki régiót is megemlítette – ahol a szakadár Donyecki- és Luhanszki Népköztársaság függetlenségét egy éve ezen a napon ismerte el. – Örülök, hogy újra egyek vagyunk, együtt erősebbek vagyunk – húzta alá.
Putyin bejelentette, hogy országa felfüggeszti tagságát a közepes hatótávolságú nukleáris erők (INF) egyezményben, ám mint elmondta „Oroszország nem fog atomfegyvert bevetni addig, mindaddig, amíg ellene sem használnak ilyet”.
Az INF szerződést 1987-ben írta alá a Szovjetunió és az Egyesült államok, amely értelmében a két ország kölcsönösen ellenőrizheti egymás közepes hatótávolságú nukleáris fegyverkészletét.
A szankciók semmit se érnek
A nyugati szankciók kapcsán az orosz elnök hangsúlyozta: „semmit sem fognak elérni”. Aláhúzta, hogy az orosz gazdaság ellenállóbb, mint várták, és az ország GDP-je sem esett a várakozások szerinti mértékben.
Szerinte a bevezetett intézkedésekkel az egyes országok csak magukat büntetik – példaként hozva az áremelkedéseket, az energiaválságot és a vállalkozások mindennapi küzdelmeit.
Mindenért Oroszországot hibáztatják, pedig a Nyugat szítja a konfliktust és vív gazdasági háborút
– fogalmazott. Példaként hozva a Fekete-tengeri gabonablokádot, amely az elmúlt évben többszörösére növelte az árakat.
Az elnök bemutatta infrastrukturális fejlesztési terveit is – amelyek jórészt a nyugati szankciók miatt kerültek terítékre. Ezek a gazdaságok összekapcsolását irányozzák elő, főképp Kínával, Indiával, Iránnal, Mongóliával, de más közép-ázsiai országgal a földgáz és földgázvezeték, de más kereskedelmi termékek tekintetében is.
Putyin beszédében bejelentette, hogy az inflációval megemelt orosz anyasági támogatást kiterjesztik a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságra, a Herszoni és a Zaporozsjei területre is. Továbbá szólt a minimálbéremelésről, a gyermeknevelési- és kulturális támogatásokról, a felsőoktatási reformról, és lényegében hazahívta azokat az orosz milliomosokat, akik nyugaton fektetnek be, mondván, ahelyett, hogy elveszítenék a nyugati bankokban tartott pénzüket, dönthetnek úgy is, hogy hazatérnek, polgártársaikért dolgoznak és az országukba fektetnek be.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
