POLITIK
"Tönkretesz, ha nem azt csinálom amit ő akar!"
Önállóan indul a 2024-es önkormányzati választáson a baloldali Magyar Szolidaritás Mozgalom. A döntés hátteréről, a céljaikról, a programjukról és a többi ellenzéki pártról kérdezte a Magyar Nemzet a szervezet elnökét, Székely Sándort.
– Egy ellenzéki civil szervezet vagyunk, amely végigharcolta az elmúlt 12 évet, és azt a tanulságot vontuk le, hogy a magyar pártpolitikát az őrület jellemzi – mondta a Magyar Nemzetnek Székely Sándor, a Szolidaritás elnöke. – Ez egy napi szintű, állandó háborúzás, ami lecsorog a helyi, önkormányzati politikába is – tette hozzá. Székelyt azután kereste fel lapunk, hogy a szervezet nemrégiben bejelentette: a Szolidaritás önállóan vesz részt a 2024-es önkormányzati választásokon.– Az önkormányzatiság szerintünk arról szólna, hogy működtetünk egy települést, ám a pártlogika megmérgezi ezt – emelte ki a politikus, hozzátéve, hogy erről a korábbi ciklusokban közvetlen tapasztalataik vannak. – Mindennek az eredménye, hogy Budapesten harminc–negyven éves projektek állnak, mert a pártlogika jelenleg akadályozza, hogy a főváros és a kormány együtt tudjon működni, és például felszámolják a Budapest körüli nyolc–tíz rozsdaövezetet – vonta le a konklúziót Székely, aki szerint egy olyan törvény lehetne a megoldás, amely kitiltaná a pártokat az önkormányzatokból.
– Őrület, ami a DK-s polgármesterekkel történt, hogy kaphattak volna valamennyi pénzt az államtól, ám erről nem is tárgyalhattak a pártlogika alapján, aminek a választók isszák meg a levét
– mondta az elnök arra utalva, hogy egyes DK-s kerületi és települési polgármesterek inkább nem tárgyaltak a kabinettel a nekik juttatandó forrásokról. Azon felvetésünkre, hogy a Jobbik és a Vona Gábor által vezetett Második Reformkor Alapítvány is hasonló elképzeléseket tűzött zászlajára, Székely Sándor elmondta: nincs közöttük kommunikáció, és baloldali szervezetként ezt ki is zárta, a javaslatukat sem ismeri konkrétumokba menően.
AJÁNLÓ
„Niedermüller már úgyis úton volt”
Folytatódik a rezsitámogatás-vita a baloldalon.
A Szolidaritás Budapesten szeretne listát állítani, ehhez minimum 12 kerületben el kell indulniuk, a terveik szerint főpolgármester-jelöltet is állítanának. Kérdésünkre, hogy Székely lenne-e az aspiráns, az elnök hárított: „vannak ambíciók a szervezeten belül is, de egyelőre arról szeretnénk beszélni, hogy mit gondolunk Budapest jövőjéről”. Hozzátette: többek között Szolnokon, Miskolcon és Kaposváron is indulnának, de egyes borsodi falvakban is lesznek jelöltjeik. A kampányfinanszírozást illetően az elnök hangsúlyozta: adományokból és a saját pénzükből fognak korteskedni.
Felvetésünkre, hogy esetleg negatív visszhangja lehet elindulásuknak a baloldali pártok között, Székely Sándor kiemelte: mindez nem érdekli őket. Már csak azért sem – tette hozzá az elnök –, mert az elmúlt évtizedben számos pártnak a kampányában aktívan segített a Szolidaritás Mozgalom.
– Aztán sem az önkormányzati választás, sem az EP-választás kapcsán nem voltak hajlandók velünk megállapodni, a politikai mozgásterünket is szűkítették és amikor ebből elkezdtünk kicsúszni, akkor Gyurcsány Ferenc felhívott és megfenyegetett, hogy ha nem csinálom azt, amit ő mond, akkor tönkretesz erkölcsileg és anyagilag is
– mondta Székely Sándor a DK-val való együttműködésük végét illetően. A Szolidaritás Karácsony Gergelynek is segített az önkormányzati előválasztások során, majd a támogatás megköszönése után a gesztus viszonzatlan maradt. – A zöld főpolgármester legfontosabb programpontja, hogy lezárja a körutat biciklisávval. Ez rendben is lenne, ha megépülne a külvárosokban rengeteg P+R parkoló, ha jól meg lenne szervezve a városba való be- és kijutás, tehát mondjuk egy évtizedes távlatban át kellene alakítani a várost, és utána a végén lehetne azon gondolkodni, hogy a belváros legbelsejébe hova kezdjük el felfesteni a kerékpársávot – jegyezte meg Székely Sándor.
Az ellenzéki pártokra kitérve, a Szolidaritás vezetője szerint elkeseredett lépés volt a Momentum részéről Donáth Annát ilyen hamar visszahozni a színpadra, Székely Sándor értesülései szerint azonban olyan rosszak a támogatottsági adatok, hogy az őszre tervezett Donáth-rajtot előbbre kellett hozni. Az elnök egyetértett megállapításunkkal, hogy ez a beszéd az útkeresésről szólt.
Ami igazán a problémájuk, hogy ugyanazt gondolják a világról, mint a Demokratikus Koalíció, ugyanabból a közegből is érkeztek a Momentum politikusai, így óriási különbség nem lesz a két párt között
– vélekedett a Szolidaritás vezetője.
– A pártlogikában utazó ellenzéki törzsközönségnek a mondása ez: aki nincs velünk, az ellenünk van – értékelte Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédének legfontosabb gondolatát Székely Sándor. A civil szervezet elnöke hozzátette: a Demokratikus Koalíció azzal a problémával fogja szembetalálni magát, hogy ez egy egyre szűkülő közönség.
MOZGALOMTÖRTÉNET. 2011-ben alapította tíz magánszemély, akiknek célja a kormány elleni fellépés volt. 2012-ben csatlakoztak a Bajnai-féle Együtt 2014 Mozgalomhoz, amely végül párttá alakult. Érdekesség, hogy Kónya Péter, a mozgalom alapítója 2018-ban hátat fordított a politikának, és ma kocsmát üzemeltet Velemben. Székely Sándor 2014-től megválasztott elnöke a Szolidaritásnak. A 2018-as választáson a Demokratikus Koalícióval indultak közösen, amelynek eredményeként a politikus négy évre parlamenti képviselő lett, előbb a DK frakciójában, majd függetlenként. A 2022-es választásokon a Szanyi Tibor nevével fémjelzett ISZOMM-mal közösen indultak. Székely Sándort 2023-ban újabb két évre elnökké választotta a mozgalom.
A balliberális oldal több politikusa is évértékelő beszédet tartott az elmúlt napokban, amelyeknek leghangsúlyosabb részei a saját belső konfliktusaikról vagy az aktuális pártpolitikai kérdésekről szóltak. Ezzel szemben a jobboldalon hosszú távú stratégiai tervezést láthatunk, az Európát és Magyarországot érő kihívásokra keresnek válaszokat
– fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője a videóban kiemelte, hogy ilyen hosszú távú stratégia például az ország energiastratégiája, melynek prioritásai az atomenergia és a megújuló energiaforrások, a jelenlegi energiaválság kezelése.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője hangsúlyozta: megújulás helyett ma csak látszattevékenységet folytatnak és hitelességi problémákkal küszködnek, nincsen releváns mondanivalójuk, az elmúlt napok évértékelő beszédeiben is a belső konfliktusaikkal foglalkoztak a balliberális politikusok. Mindezek fényében nem meglepő az elemző szerint, hogy hosszú távú, stratégiai kérdésekre nem adtak válaszokat, sőt még a problémafelvetésekig, a kihívások azonosításáig sem jutottak el. Szerinte a külföldi finanszírozási botrány is azt mutatja, hogy a baloldal nem önmaga ura, hanem kívülről irányított, egyre látványosabban teljesítik a külföldi megrendelőik elvárásait. Mint fogalmazott: emiatt az ellenzéki politikusoktól nem várható, hogy a hazánkat érő kihívásokra nemzeti alapon keressenek válaszokat, az ő kommunikációjuk kimerül abban, hogy a globalista elit aktuális trendjeit próbálják lemásolni, elsajátítani, ugyanakkor egységes koncepciót, komoly intellektuális teljesítményt nem képesek felmutatni.
Az uniós csúcsról szólva az elemző elmondta: Orbán Viktor találkozása az ukrán elnökkel világosan megmutatta, hogy Magyarország nem orosz- vagy ukránpárti, hanem béke- és magyarpárti. Szerinte ezzel a baloldal régi állítása dőlt meg, ugyanis ők folyamatosan azt hangoztatták, hogy a magyar kormányfő Putyin szövetségese, de erről nincs szó; Magyarország ki akar maradni a háborúból, egyértelműen a békében érdekelt, emellett elutasítja a hidegháborús logikát, legalább az energetika területén mindenképpen fenn akarja tartani a pragmatikus kapcsolatokat Oroszországgal. – Emellett hazánk humanitárius és pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának, azonban a fegyverszállítást és azokat a katonai beavatkozásokat, amelyek belesodornák Magyarországot a háborúba, elutasítja a kormány. Ez tehát egy világos határvonal, ami nem jelent oroszpártiságot, hasonló álláspontot képvisel például a semleges Ausztria is – hangsúlyozta az elemző.
Kiemelte: jövő hétvégén tartja Orbán Viktor az évértékelő beszédét, amelyben várhatóan megerősíti Magyarország álláspontját a háború és a szankciók kapcsán, illetve részletezi a gazdasági válságra adott kormányzati válaszokat. Szintén fontos cél az uniós megállapodás, melynek keretében akár már tavasszal megérkezhetnek az első uniós források Magyarországra – zárta videóelemzését Deák Dániel.
A teljes elemzést a XXI. Század Intézet honlapján érhetik el.
Ripost hírek
