Áldatlan állapotok Svédországban, videóra vettek egy gépfegyveres leszámolást!

Bevándorló hátterű bűnbandák tartják rettegésben Stockholm lakóit. Az egykor szebb napokat megélt svéd fővárosban, ami az elmúlt években a szervezett bűnözés melegágyává vált, immáron mindennaposak a lövöldözések, robbantásos merényletek és leszámolások. A főként kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó bűnszervezetek közti háború sajnos már nem csak a csoportok „belügye”, hanem a nyílt utcákon is zajló kontroll nélküli erőszak.

A fegyveres összecsapások legfrissebb fejleménye szerda este történt, amikor egy 13 éves bevándorló Kalasnyikov gépkarabéllyal több mint egy tucat lövést leadott egy stockholmi társasházi lakás bejárati ajtajára. A fiú azt hitte, hogy az ingatlanban egy ismert bandavezér lakik, ő azonban hetekkel ezelőtt elköltözött onnan. A történtek idején egy svéd anyuka és kislánya tartózkodott a lakásban. Csodával határos módon egyiküknek sem esett bántódása. A lövöldözést a fegyveres fiú 14 éves társa rögzítette a telefonjával, majd feltöltötte a felvételt az internetre - írja a Daily Mail.

A rendőrség közlése szerint az elkövetők megpróbáltak elmenekülni a lövöldözés után, de egy rövid autós üldözés sikerült elfogni őket. Az autójukban símaszkokat, több gépkarabélyt és rengeteg lőszert találtak. A hatóságok arról adtak tájékoztatást, hogy az  elmúlt hat héten 15 olyan incidens történt, amikor bevándorló hátterű bűnelkövetők lakásokat soroztak meg képfegyverrel. Ennek a technikának a megfélemlítés a célja. 

Szakértők szerint a bűnbandák egyre gyakrabban alkalmaznak fiatal tinédzsereket erőszakos cselekmények végrehajtására, mivel Svédországban 15 év a büntethetőségi korhatár. Így az ennél fiatalabb elkövetőket - még gyilkosság esetén is - csak „fiatalkorúak gondozására” fenntartott intézményekbe zárják. 

A mindössze 10,4 millió lakosú Svédországbab tavaly 61 fegyveres gyilkosság történt, szemben a 2020-as 47-tel. Ezzel a statisztikával a skandináv ország vezeti az egy főre jutó halálos lövöldözések számát Európában. 

Svédország országos rendőrfőkapitánya, Anders Thornberg a múlt héten megjelent cikkében elkeserítő képet festett az ország közbiztonsági állapotáról. Mint fogalmazott, amit most látunk, kiugró, rendkívül, súlyos és olyan szintű, amit korábban sohasem tapasztaltak Svédországban.

Elmondása szerint a munkatársait éjt nappallá téve riasztják lövöldözésekhez, robbanásokhoz, és súlyos erőszakos bűncselekményekhez, ez pedig hatalmas terhet ró a rendőrségre. 

„Bár a fogdák és a börtönök túlzsúfoltak, még többet kell tenniük annak érdekében, hogy megfékezzük a bandákat” – tette hozzá.

Kiemelte, hogy jelentősen megnehezíti a nyomozati munkát, hogy egyre nehezebb az áldozatokat és a tanúkat szóra bírni, ma már szinte sohasem tesznek terhelő vallomást. Ennek eredményeként a perek bonyolultabbá, elhúzódóbbá válnak, és kiterjedt törvényszéki vizsgálatokat tesznek szükségessé. Az elkövetők életkora egyre alacsonyabb, és amikor gyermekek követnek el súlyos erőszakos bűncselekményeket, a nyomozás még nehezebbé válik, és sokkal több emberrel kell együttműködniük.

A rendőrfőnök szerint hosszú távon csak egy megoldás van a jelenlegi helyzetre, és ez pedig az, ha nő a rendőrállomány, és még többen csatlakoznak a rendfenntartókhoz.

 A Svédországban egyre jobban eluralkodó – zömében migrációs hátterű – bandák közötti háborúk ugyanis valóságos vadnyugattá kezdi változtatni az egykor nyugalmáról, jólétéről híres skandináv államot.

A korábbi, szociáldemokrata vezetésű svéd kormány ugyan jelentősen megerősítette a rendvédelmi szerveket, és szigorúbb büntetésekkel sújtotta a lőfegyverrel elkövetett bűncselekményeket, mégsem tudta megfékezni a bűnszervezetek terjeszkedését. A szeptember 11-i parlamenti választások nyomán többséget szerzett jobboldali pártok tömörülése a korábbinál is szigorúbb fellépést ígért a bűnözéssel szemben. Elképzelései között szerepel olyan övezetek kialakítása, ahol előállíthatják és megmotozhatják a gyanúsítottakat, ezenfelül kétszeresére emelnék a bűnszervezetekhez köthető bűncselekmények büntetési tételét, valamint kiterjesztenék a hatóságok jogkörét a bűnözők lehallgatására.

Két fegyveres szöktette meg a tíz évre ítélt bűnözőt a közép-svédországi norköpping kórházából.

A 19. századi vadnyugathoz hasonló jelenet játszódott le a közép-svédországi Norköppingben: két fegyveres behatolt a város központi kórházába és megszöktette a börtönből orvosi vizsgálatra az intézménybe szállított társukat, Milad Safit.

A húszéves Safit korábban gyilkossági kísérlet miatt tíz év börtönbüntetésre ítélték Svédországban. A svéd rendőrség komoly erőkkel vonult ki a helyszínre, az egészségügyi intézményt hermetikusan lezárták a hatóságok.

John Andaker a norköppinig rendőrség szóvivője a sajtó munkatársaival közölte:

„Egyelőre senkit nem vettünk őrizetbe, ám vizsgáljuk, hogy hogyan tudott megszökni az őrizetes, esetleg voltak-e segítői a kórházban.”

Mivel a nyomozás még korai szakaszban van, a bűnüldöző szervek nem adnak további tájékoztatást a sajtó képviselőinek, így azt sem tudni, hogy a szökésben lévő trió még a városban tartózkodik-e. A nyomozás minél sikeresebb befejezése érdekében a svéd rendőrség nemzetközi körözést adott ki Milad Safit ellen.

A közép-svédországi régió rendőrkapitánya szerint kiengedték a szellemet a palackból, sosem lesz vége a bandaháborúknak Svédországban. A rendőrtiszt az egyre erőszakosabbá váló galerikkel kapcsolatban a legnagyobb problémának azt tartja, hogy sok fiatalkorú számára vonzó a bűnöző életforma. Szerinte ennek megakadályozására a család, az iskola és a szociális hálózat teheti a legtöbbet.

„Alkalmazkodnunk kell ahhoz, hogy ez egy soha véget nem érő folyamat lesz”

– közölte borúlátó véleményét az egyre erőszakosabbá váló svédországi bandaháborúkról Jale Poljarevius a közép-svédországi régió rendőrkapitánya.

Az elmúlt években egyre gyakoribbak és egyre erőszakosabbak voltak azok a bűncselekmények, amelyeket szervezett bűnbandák követtek el a skandináv ország területén, különösen Stockholmban és környékén. Az egykor békés, jóléti állam fővárosának egyes lakónegyedeiben mindennaposak a lövöldözések, késelések, és újabban már a robbantások is. Zömében migráns hátterű galerik uralják a drogpiacot, felügyelik a prostitúciót, a cigarettacsempészetet és a fegyverkereskedelmet. Az egymással való leszámolásoknak több ártatlan áldozata is volt az elmúlt időszakban: a legmegrázóbb annak a tizenkét éves kislánynak az értelmetlen halála, akit az egymásra lövöldöző gengszterek eltéved golyója ölt meg egy gyorsétteremben 2020-ban.

„Az effajta bűnözői hálózatot nem lehet felszámolni, képtelenség. Ha a hatóságok kiiktatnak egy-két láncszemet, mindig lesznek újak, akik a helyükre lépnek”

– vélekedik a rendőrkapitány.

Jale Poljaverius szerint a bűnüldöző szerveknek egyszerre három területen kellene eredményeket elérniük: egyrészt el kellene fogni a bandatagokat, és bíróság elé kellene állítani őket, megakadályozni, hogy kiskorúak is „belépjenek” a bandákba, végezetül elérni azt, hogy felhagyjanak a bűnöző életmóddal. Éppen ezért roppant fontosnak tartja a prevenciót, hogy megelőzzék a bandákat abban, hogy vonzóvá tegyék a fiatalok számára a bűnöző életmódot a könnyű pénz, a gyors autók és a fegyverek hamis ígéretével.

Természetes módon ebben óriási szerepe van a családnak, az iskolának és az egész szociális hálónak. A rendőrkapitány közölte: az átlagpolgár számára sokszor visszatetszést kelt az is, ahogy az elfogott bűnözőkkel bánnak a svéd börtönökben: kávé, péksütemény és könyvtár is rendelkezésükre áll a kegyetlen elítélteknek.

A lehetséges megtisztulás kapcsán Poljaverius New York példáját hozta fel, ahol a nyolcvanas évekre jellemző rettenetes állapotokat Rudy Giuliani polgármester a Law and Order (jog és rend – a szerk.) politikájával gyakorlatilag megszüntette.

Az elmúlt időszakban – egy összehangolt és titkos akció keretében – 415 embert állítottak bíróság elé, és ítéltek el, ám sajnálatos módon ettől a bandaháborúk nem szűntek meg, sőt az Aftonbladet felmérése szerint tovább nőtt a bandák száma Svédországban, és azok egyre erőszakosabbak.

Ismeretes, a baloldali kormányok Svédországban évtizedek óta roppant felelőtlen befogadópolitikát folytattak, és ezzel egy olyan helyzetet teremtettek, ahol kiszabadult a szellem a palackból.

Egy helyi kisvállalkozás irodája vált újabb robbantás célpontjává szerda hajnalban a dél-svédországi Helsingborgban. A bűncselekmény feltehetőleg összefüggésben van az elmúlt hónapok svédországi bandaháborúival.

Újabb robbantás rázta meg Svédországot, az éjszaka folyamán a dél-svédországi kikötővárosban, Helsingborgban történt nagy erejű robbanás. A kikötőváros rendőrségére hajnali 1 óra 21 perckor érkezett a segélyhívás, amely egy detonációról számolt be. Személyi sérülés nem történt, egy külvárosi munkásszálló kapujába elhelyezett robbanószer okozta a robbanást.

A bűncselekmény feltehetőleg összefüggésben van az elmúlt hónapok svédországi bandaháborújával, amelyben több ember életét vesztette.

A migrációs háttérrel rendelkező bűnbandák főként Stockholm, Malmö és Göteborg városában tevékenykednek. Fő tevékenységi körük a drog- és fegyverkereskedelem, valamint a prostitúció.

Alig néhány napja, szombat éjjel hasonló robbanás történt Helsingborgban:

Az egykor nyugodt kisváros, Helsingborg legutóbb 2017-ben került a figyelem középpontjába, akkor szintén bomba robbant a helyi rendőrkapitányság épülete előtt. Az Expressen szerint az elkövető egyelőre ismeretlen.

A zömében baloldali svéd sajtót is egyre inkább aggasztja, ami az elmúlt hónapokban Svédországban történt: még csak február elején járunk, de már négy embert agyonlőttek, tíz bombarobbanás történt, a 2022-es évben pedig harminc ember életét oltották ki lőfegyverrel.

A sajtóhírek szerint az egyre inkább eszkalálódó és durvuló bandaháború kezdődátuma 2015 volt. A drogpiac, a prostitúció és a fegyverkereskedelem felügyelete, irányítása miatt véres összecsapások robbantak ki, amelyek leginkább Stockholm, Göteborg, valamint Malmö városait érintették.

A bandák zömében migrációs háttérrel rendelkeznek. Szírek, kurdok, afgánok és albánok is szép számmal vesznek részt az illegális tevékenységek folytatásában.

Az egykor nyugodt, szociális- és közbiztonságáról híres – és ezért irigyelt – skandináv országban a bandaháborúk során gyerekkatonákat is alkalmaznak: az elmúlt hónap tizenkilenc őrizetbe vett bandatag közül, tíz még nem volt nagykorú, és előfordul, hogy 11–12 éves gyerekek is a bűnbandák tagjai. A fiatalokat a fegyverek, a gyors autók és a könnyű pénz végtelenül hamis illúziójával csábítják soraik közé a bűnszervezetek, amelyek közül kettő véres konfliktusa áll a mostani lövöldözések és robbantásos merényletek mögött. A „kurd róka”, és a „görög” gúnynevű bűnözők háborúja több emberéletet követelt az elmúlt két hónapban.

Nemzetközi kampányt indít a svéd kormány annak érdekében, hogy eltántorítsa a bevándorlókat attól, hogy a skandináv országba induljanak – jelentették be kedden Stockholmban.

A fő cél a svéd migrációs politikáról való tájékoztatás, hogy kevesebb ember jöjjön ide” – mondta Maria Malmer Stenergard migrációért felelős miniszter. „Ez egyebek mellett magában foglalja információs csomag szétosztását a külföldi hatóságoknak” – tette hozzá. Elmondta azt is, hogy a célzott tájékoztatásnak el kell jutnia a külföldi szerkesztőségekhez és hírügynökségekhez is.

Stenergrad azt is elmondta, 2019-ben a skandináv országokba érkező menekültek 76 százaléka Svédországba érkezett, és ezt a számot jelentősen csökkenteni kell.

Akkor 22 ezer menedékkérelmet nyújtottak be Svédországban, 2021-ben ez a szám 11 400, 2020-ban pedig 13 ezer volt.

A miniszter szerint Svédország nem lehet nagyvonalúbb menekültügyben, mint ahogyan azt az uniós szabályok és más szerződések előírják.

A kormány arra is utasította a svéd migrációs ügynökséget, hogy készüljön fel az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által Svédországba való áttelepítésre kiválasztott személyek számának 5000-ről 900-ra csökkentésére.