Fidesz: A kommunista diktatúra bűnei nem évülhetnek el

A kommunizmus áldozatainak emléknapjáról emlékezett meg közösségi oldalán a Fidesz szombaton annak alkalmából, hogy a Magyar Országgyűlés 2000-ben minden év február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította.

Február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja

Mi az áldozatoknak állítunk emléket, nyugaton pedig az ideológiának – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen és koszorúzáson a Málenykij Robot Emlékhelynél pénteken.

A rendszerváltáskor nem történt meg elszámoltatás, és azok a személyek, akik kiszolgálói voltak a kommunista rendszernek, a mai napig aktív tagjai a közéletnek – mondta Rétvári Bence.

Az ötágú vörös csillag volt az a szimbólum, amelynek a nevében csaknem százmillió embert megöltek világszerte, amelynek nevében, ha a kommunisták és a marxisták egyszer hatalomra kerültek, akkor mindenhol létrejöttek a gulágok, a Recskek, a Hortobágyok, a kényszermunkatáborok, az Andrássy út 60.-ak, a Gyorskocsi utcák, a vallatóhelyiségek. A kommunistáknak a hatalomra kerülés érdekében semmilyen ár nem drága, nem kell az emberek tulajdonát tisztelni, nem kell az emberek szabadságát tisztelni, sőt végső esetben az emberek életének sincs értéke – közölte.

A kommunista eszme gyilkos eszme, mert bárhol a világon hatalomra került, mindenhol tömeggyilkosságokat eredményezett, és a legtöbb vezetője bűnöző volt, valamint államellenes bűncselekmények miatt börtönbe került. Az otthoni nevelés helyébe a társadalmi nevelést kell helyezni Marx szerint. Ezt napjainkban is tapasztalhatjuk különféle NGO-k általi érzékenyítés által – mondta.

Horváth Attila alkotmánybíró hangsúlyozta, hogy azért kell 33 évvel a rendszerváltás után is eljönni megemlékezni, mert – noha jogi igazságszolgáltatás történt – a történelmi igazságtétellel még foglalkozni kell, hogy az utókor is megismerje a valós eseményeket.

A megemlékezésen Mari Albertné Vecsernyés Aranka, a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének elnöke elmondta, hogy a kommunizmus áldozatainak emléknapját saját élményei alapján szemléli, mert 1950 júliusában őt és családját elhurcolták egy hortobágyi kényszermunkatáborba. Hozzátette: a rabságuk után a bélyeget, hogy ők a társadalom számkivetettjei és őket a kommunisták megsemmisítésre szánták, egy életen keresztül hordozták.

A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából idén is számos programmal készül február 20–25. között a Terror Háza Múzeum – közölte a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár még hétfőn a közösségi oldalán.

Kovács Zoltán bejegyzése szerint a budapesti múzeum többek között rendhagyó tárlatvezetésekkel, történelemórákkal és filmvetítésekkel várja a látogatókat.

Az emléknapon, február 25-én 11 órakor kezdődik a központi ünnepség a Terror Háza Múzeumban, ahol beszédet mond Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

A megemlékezés végén közös gyertyagyújtás lesz a Hősök falánál.

A kommunizmus áldozatainak emléknapja egyszerre az emlékezés, ugyanakkor az egymás iránti felelősség és a szolidaritás napja is – mondta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára pénteken Kecskeméten.

Latorcai Csaba, aki egyben a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) ügyvezető főtitkára, a KDNP kecskeméti szervezetének megemlékezésén hozzátette: most nem keletről támadják a gyanútlan európai polgárt – mint a kommunizmus idején –, hanem nyugatról.

Most nem a munkásosztály, hanem a nyugati „könyökvédős bürokraták és készséges neokommunista balliberális segédhadaik” készülnek lesújtani, közöttük a most éppen a „korrupció mocsaraiba fulladó politikusok képében” – fogalmazott.

A kereszténydemokrata politikus azt mondta, „a cél változatlan, az eszközök finomodtak”: azokat az embereket, közéleti szereplőket, sőt kormányokat, akik, illetve amelyek nem támogatják a liberalizmus „uniformizált egységbe csomagolt gondolatát, ma nem likvidálják, hanem szisztematikusan ellehetetlenítik a kirekesztés, a mellőzés, a gúny és a megbélyegzés eszközével”.

Latorcai Csaba kitért arra, hogy egy olyan „európai szuperállam” terveit akarják a tagállamok és a polgárok „torkán lekényszeríteni”, amely ugyanúgy nem ismer sem Istent, sem embert, mint ahogyan a kommunizmus „lázálmos és kudarcba fulladt kísérlete” sem ismert.

Emlékeztetett: a magyarok keményen megtapasztalták milyen az, amikor a nemzetet és annak tagjait a fortélyos félelem igazgatja, „szüleink, nagyszüleink és dédszüleink is átélték, milyen érzés a csengőfrász, a kitelepítés, a megbélyegzés, a vallásüldözés”.

Most, a 21. század harmadik évtizedének kezdetén „kénytelenek vagyunk megtapasztalni azt, hogy ismét a veszélyek korát éljük” – közölte, megjegyezve: keleten dúl egy véres háború, nyugaton pedig „diktatórikus hajlamú bürokraták, magukat civilnek álcázó” szervezetek és az őket kiszolgáló, háború- és szankciópárti balliberális média egy újabb diktatúrát készít elő”.

A tét nem kisebb: vagy a szabad, keresztény kultúrára épülő nemzetek Európája maradunk, vagy egy, „a nyugat uralta, migránsok által elözönlött, kevert lakosságú, etnikumú és vallású birodalom, egy identitás nélküli európai egyesült államok részei leszünk” – jelentette ki Latorcai Csaba.

Hangsúlyozta, a kommunizmus áldozatainak emléknapja arra bátorít bennünket: higgyünk abban, hogy ezekben a veszélyekkel teli időkben is képesek vagyunk a jövőnkre vonatkozó kérdésekre józan, megfontolt válaszokat adni

Mák Kornél, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés alelnöke azt mondta, a kommunizmus a hazugság birodalma, majd a Szentírásból idézett: ahol eláradt a bűn, ott túláradt a kegyelem.

„Emlékezzünk minden áldozatra, emlékezzünk arra is, hogy volt egy olyan rendszer, amelyik nemcsak az áldozatok életét vette el, hanem elvett lehetőséget, elvett szabadságot, elvett emberséget. A kommunista diktatúra bűnei nem évülhetnek el soha” - olvasható a Fidesz bejegyzésében.