Felrobbant egy személyautó a dél-ukrajnai Enerhodarban

A tájékoztatás szerint az eddigi vizsgálat megállapította, hogy a robbanás következtében meghalt a belügyi szolgálat egyik alkalmazottja. A helyszínen nyomozó csoport dolgozik, az eset minden körülményét vizsgálják – olvasható a rendőrség Telegram-csatornáján.

A robbanás ereje akkora volt, hogy a közeli házak ablakai a kilencedik emeletig betörtek, egy másik, a közelben parkoló autó is megsemmisült. A tüzet eloltották, a szakértők robbanóanyagok után kutatnak a helyszínen, hogy kizárják egy újabb robbanás lehetőségét.

Enerhodar városa orosz ellenőrzés alatt áll, mellette található a zaporizzsjai atomerőmű, amely az ukrajnai éves villamosenergia-termelés csaknem egyötödét szolgáltatja.

Orosz rakétatámadás ért egy lakótömböt a kelet-ukrajnai Kramatorszkban. Az épület összedőlt, helyszíni jelentések szerint sokan rekedtek a romok alatt, a mentési munkálatok még tartanak. Az ukrán hadvezetés arra számít, hogy Oroszország a háború egyéves évfordulójára, vagyis február 24-re időzítheti az átfogó, Ukrajna elleni offenzíváját – számolt be az M1 Híradója.

Éjszaka érte rakétatámadás a Kramatorszk központjában lévő lakóépületet. A ház egyik része teljesen összeomlott. Tűzoltók, mentők érkeztek a helyszínre, reflektorok fényében kezdték el a túlélők utáni kutatást, de volt, ahol csak elemlámpákkal, illetve mobiltelefonokkal tudtak világítani. A rakéta becsapódásának pillanatában a lakók többsége otthon volt, sokan szorultak az összedőlt ház romjai alá. Egy helyi férfi elmondta:

„Hallottam az érkező rakéta süvítését, aztán minden szétrepült a szobában.”

Donyeck megye más részén is heves harcok folynak. Bahmut városánál, illetve a közeli Szoledárnál az orosz erők nagyarányú támadást indítottak az ukrán állások ellen.

Romok Bahmutban, a távolban harcok füstje gomolyog 2023. január 20-án. Az orosz erők ostroma miatt az ukrán hatóságok a kelet-ukrajnai donyecki területen fekvő város kiürítésére szólították fel a lakosságot, ennek ellenére mintegy nyolcezren az otthonmaradást választották. A városban megszűnt a villany-, a gáz-, a vízszolgáltatás és a távfűtés (Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk)

Olekszandr Stupun, az ukrán hadsereg szóvivője beszámolója szerint szerdán több rakétatámadást hajtott végre az orosz hadsereg. A Donyeck megyei Szlovjanszkban, Kramatorszkban és Druzskovkában a rakéták lakóházakba csapódtak, sok a civil áldozat. A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország jelentős katonai felderítésbe kezdett. Mint fogalmazott, Moszkva egy átfogó, nagyarányú offenzívát készít elő.

Kijevi források szerint Oroszország február 24-e, az Ukrajna elleni háború megkezdésének évfordulója körül tervezi az új offenzíva elindítását, de nem tartják kizárnak azt sem, hogy egy nappal korábban, az orosz nemzeti ünnepen, a Haza védelmezőjének napján indul a támadás.

A BBC az ukrán védelmi minisztert, Olekszij Reznyikovot idézi, aki szerint Oroszország 500 ezer katonával készül az offenzívára.

Orosz katonák vonulnak a Nyugat–2021 (Zapad-2021) orosz–fehérorosz hadgyakorlat nyitóünnepségén a Nyizsnyij Novgorod térségben fekvő Mulino katonai kiképzési helyszínen, 2021. szeptember 9-én. A művelet szeptember 10-től 16-ig tart, egy részét a lengyel–fehérorosz határ közelében hajtják végre (Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)

Közben prioritásnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök a határ menti orosz régiók védelmét az ukrán belövésektől. Kurszk, Brjanszk és Belgorod megye egyes területeiről a közvetlen életveszély miatt már elköltöztették a lakosokat.

„Sokan nagyon nehéz helyzetbe kerültek, elveszítették otthonukat, el kellet költözniük rokonaikhoz vagy más átmeneti helyekre, fennakadás van az ivóvíz-, az áramellátásban, illetve sok helyen megszűnt a távfűtés” – mondta az orosz elnök. Hozzátette: „a megrongálódott házakat helyre kell állítani az orosz határ menti régiókban, illetve kártalanítást kell biztosítani az ukrán belövések következtében tönkrement lakóingatlanok és egyéb vagyontárgyak után.”

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (Fotó: EPA/Yuri Kochetkov)

Szergej Lavrov külügyminiszter az orosz állami médiának azt nyilatkozata, hogy Oroszország az ukrajnai konfliktus lezárására törekszik, a Nyugat részéről viszont senki sem próbálja meggyőzni Kijevet arról, hogy térjen vissza a tárgyalásokhoz, helyette inkább Moszkva stratégiai vereségének fontosságáról beszélnek.

Hozzátette: minél nagyobb az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek hatótávolsága, annál messzebbre kell eltávolítani őket Oroszország határaitól.

Az ukrán főügyészség eljárást indított Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz zsoldoscsoport vezetője ellen – közölte az ügyészi hivatal pénteken a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A közlemény szerint Ukrajna területi integritásának és sérthetetlenségének megsértésével és az ország elleni háborúban való részvétellel gyanúsítják. A büntetőeljárásban az előzetes nyomozást az országos rendőrség végzi. Az orosz zsoldos csoport vezetője az ukrán főügyészség szerint közvetlenül felelős több ezer háborús bűnért.

A vizsgálat eddigi állása szerint Prigozsin felhatalmazást kapott arra, hogy legénységet toborozzon, kiképezze, valamint irányítsa őket az Ukrajna területén folyó harci cselekményekben. Mindez a jelenlegi orosz rezsim teljes támogatásával történt.

A főügyészség hangsúlyozta, hogy a Wagner zsoldoscsoport tagjai sem kerülik el a felelősségre vonást, még azok sem, akik külföldre menekültek.

Az ukrán nemzeti gárda pénteken a Facebookon arról számolt be, hogy lelőttek egy Szu-25-ös orosz harci repülőgépet a Donyeck megyei Bahmutnál.

A stratégiai jelentőségű, ukrán ellenőrzés alatt álló várost az utóbbi hetekben hevesen támadják az orosz erők.

Az ukrán különleges műveleti erők a Telegramon arról adtak hírt, hogy a Donyeck megye Vuhledar térségében megsemmisítettek egy T-80-as orosz harckocsit, két tengerészgyalogost pedig az összecsapás közben fogságba ejtettek.

Az ukrán vezérkar pénteki harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napban mintegy 840 orosz katona halt meg, az ukrán erők megsemmisítettek négy orosz harckocsit és egy repülőgépet. Az orosz hadsereg embervesztesége Ukrajnában az ukrán tájékoztatás szerint megközelíti a 130 ezret.

Az ukrán haderő egyhamar nem fogja tudni visszafoglalni a Krímet az orosz haderőtől – mondták el az amerikai védelmi minisztérium szenior tisztségviselői a képviselőház fegyveres szervezetekkel foglalkozó testületének egyik titkos megbeszélésén. A megbeszélés tartalmát a Politico szivárogtatta ki.

A Pentagon úgy értékeli, hogy Ukrajnának nincs és egy ideig nem is lesz meg a képessége arra, hogy kinyomja a Krímből az orosz haderőt – számolt be a Politico írása alapján a Portfolio.hu. Mint ismert, Ukrajna egyik hangoztatott célja, hogy kiverje területéről (melynek hivatalosan része az Oroszország által 2014-ben annektált Krím) az orosz megszállókat.

Az ukrán politikai vezetés saját elmondása szerint nem is fog tárgyalni Oroszországgal addig, amíg orosz katonák vannak a területükön.

Grad rakétavetővel tüzelnek ukrán katonák a kelet-ukrajnai Donyec-medencében levő Szoledár határában 2023. január 11-én. Bahmut és térsége az utolsó olyan terület Donyeck megyében, amely még ukrán ellenőrzés alatt áll, és hónapok óta ádáz harcokat folytatnak érte az orosz és az ukrán erők (Fotó: MTI/AP/LIBKOS)

A Politico nem nevezte meg, hogy a Pentagon mely tisztségviselői vettek részt a megbeszélésen, viszont emlékeztetett:

nemrég Mark Milley amerikai vezérkari főnök nyíltan kimondta, hogy szerinte nagyon nehéz lesz visszavenni a Krímet Oroszországtól.

A bennfentesek arról is beszéltek a lapnak, hogy a Zelenszkij-kormány „nagyon dühös” Milley megjegyzése miatt, és hogy az ukránok továbbra is készülnek egy tavaszi offenzívára, melynek célja egyebek mellett a Krím visszaszerzése.

A Pentagon hivatalosan nem volt hajlandó kommentálni a Politico cikkét, csak annyit közölt az amerikai védelmi minisztérium, hogy példaértékű Ukrajna helytállása az orosz agresszióval szemben.

Az ukrán erők lassan kifutnak tartalékaikból, a Nyugat a látszat ellenére túl sokat hezitál, az oroszok pedig jobban alkalmazkodnak és hatalmas utánpótlással rendelkeznek. Így jellemzi a jelenlegi helyzetet az egyik vezető német lap munkatársa. Oroszország jelenleg Ukrajna területének mintegy 18 százalékát tartja megszállva. Ez a szám a jövőben valószínűleg inkább nőni, mint csökkenni fog. Sok szempontból rendhagyó írást ismertetünk.

Az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kirill Budanov pár hete azt nyilatkozta, hogy 2023 a győzelem éve lesz, amikor is Ukrajna visszaállítja az 1991-es határait. Mégis, mennyire reális ez az ukrán győzelem? – teszi fel a kérdést a Die Welt újságírója.

Véleménye szerint szinte lehetetlen, hogy Ukrajna győztesen kerüljön ki ebből a háborúból.

„Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghatározása szerint a győzelem az összes megszállt terület, köztük a Krím visszafoglalását jelenti. De ez a mai szemszögből és az adott körülmények között lehetetlen. Oroszország jelenleg Ukrajna területének mintegy 18 százalékát tartja megszállva. Ez a szám a jövőben valószínűleg inkább nőni, mint csökkenni fog” – fogalmaz Christoph B. Schiltz.

Oroszország „előrelátható sikerének” a szerző szerint öt oka van.

Az első az, hogy a NATO-szövetségesek – a felszínen mutatott kép ellenére – jobban félnek attól, hogy a háború átterjed a NATO területére, mint attól, hogy Oroszország ukrajnai területi hódításai fenyegetik a nyugati biztonságot.

A Nyugat ezért szerinte egyfajta önmegtartóztatást tanúsít: épp csak annyira hajlandó támogatni Ukrajnát, hogy annak ne kelljen azonnal kapitulálnia.

A második ok, hogy Oroszország eddig az ukrán kritikus infrastruktúra 60-70 százalékát semmisítette meg, és mivel nem várható, hogy Kijev nagy mennyiségben kapjon a legfejlettebb nyugati légvédelmi rendszerekből, nem lesz kellő ereje ahhoz, hogy megállítsa az orosz pusztítást. Ráadásul az oroszok még mindig hatalmas rakéta- és drónarzenállal rendelkeznek. Ukrajna pedig egyre kevésbé lesz képes helyreállítani a lerombolt infrastruktúrát. Nincs sem anyag, sem energia erre.

(Fotó: Marek M. Berezowski/Anadolu Agency via Getty Images)

Harmadszor, az orosz hadsereg „tömeggel” próbálja ellensúlyozni a nyugati precíziós fegyvereket, és ehhez elegendő erőforrása van, különösen a páncélosok terén. A londoni székhelyű Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) szerint Oroszország hamarosan több mint négyezer bevethető harckocsival fog rendelkezni, amihez képest Ukrajna állománya – még a beígért harckocsikkal együtt is – elenyésző.

A negyedik érv az oroszok győzelme mellett, hogy Ukrajnának annál jobban fogynak a katonái, minél tovább tart a háború. A jelenleg zajló nyolcadik mozgósítási hullámában már a 60 év feletti férfiakat is a frontra küldik. Oroszország viszont hamarosan 200 ezer friss katonát hív be, és állítólag nyáron akár újabb 500 ezer is követheti őket. Schiltz leszögezi:

„Moszkva mozgósítási potenciálja mintegy harmincmillió ember”.

Ötödször, Oroszország valószínűleg nemcsak katonai győztesként kerül ki ebből a háborúból, a fent említett okok miatt területi nyereséggel, hanem politikai győztesként is: a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézete (WIIW) becslései alapján Ukrajna gazdasági talpra állása lényegesen nehezebb lesz, mint ahogy azt az ukrán nemzeti újjáépítési tanács előre jelzi.

A NATO-tagság a tűzszünet vagy a béketárgyalások után belátható időn belül valószínűleg kizárt, Ukrajna EU-csatlakozása pedig sokkal hosszabb időt fog igénybe venni, mint amennyivel Kijev jelenleg számol.

Miközben a Nyugat – elsősorban Németország – azon tépelődik, hogy beváltsa-e saját ígéretét, miszerint „mindent megteszünk Ukrajnáért”, a harctéren Kijev időt veszít, hogy kilépjen a pozícióháborúból és támadásba lendüljön.

Az orosz csapatok ezt az időt arra használják ki, hogy beássák magukat, friss tartalékos erőket és új eszközöket vezessenek be, hogy tavasszal jobban fel legyenek készülve a támadásra és a védelemre egyaránt. Az ígért harckocsiszállítások ellenére – az ukránok 300 harckocsit kértek, és csak körülbelül 130-at kapnak majd – Ukrajna valószínűleg nincs abban a helyzetben, hogy sikeres ellentámadást indíthasson Kreminnánál és különösen Zaporizzsjában, hogy elvágja a Krímben lévő orosz csapatok utánpótlását.

Az ukrán hadsereg egyik katonája a frontvonalhoz közeli területen, Kreminna külvárosában (Fotó: Spencer Platt/Getty Images)

Már csak azért sem, mert a Krím felé irányuló sikeres harckocsitámadáshoz nagy mennyiségű ATACMS rakéta mellett több páncélozott harckocsira, több tüzérségi rendszerre (70 ígért, 500 igényelt) és vadászrepülőgépre (nulla ígért, 180 igényelt F–16-os) is szüksége lenne.

A szerző úgy látja, a Putyin által meghatározott „vörös vonalak” átlépésétől tartva Európa és az Egyesült Államok sem tesz semmit az orosz műholdas kommunikáció megszakítása érdekében, ami jelentősen rontaná Moszkva támadó képességeit.

Végkövetkeztetése szerint ugyan a nemzetközi közösség sokat tesz Ukrajna támogatásáért, ám ez még mindig túl kevés ahhoz, hogy Kijev érvényesíthesse jogos igényét a területi integritásra. Megjegyzi, hogy

„aki nyugati diplomatákkal beszélget, egyre gyakrabban hallja, hogy félnek az eszkalációtól, aggódnak a demokratikus társadalmak háborús fáradtsága miatt, és reménykednek a gyors tűzszünetben”.

Hallgatólagosan tehát a Nyugat már tűzszünetet szeretne. És hogy mi lesz ennek a tűzszünetnek az eredménye Schiltz szerint? „Egy amputált Ukrajna.”