Egymást érik a botrányok Joe Biden körül

Bizottsági vizsgálat kezdődött az Egyesült Államokban, hogy feltárják Joe Biden és fia, Hunter Biden viselt dolgait. Gyanús ukrán és kínai üzleti kapcsolatok, drága ajándékok, dollár százezrekért értékesített amatőr festmények. Többek között ilyen és ehhez hasonló ügyek fűződnek az amerikai elnök családjához. Hunter Biden közölte: nem hajlandó együttműködni a bizottsággal.Joe Biden sötét oldala: megkezdte munkáját a kongresszusi bizottság, kivizsgálják az elnöki család korrupciós ügyeit – ezzel a címmel jelentetett meg cikket a Metropol. Úgy fogalmaznak: Joe Biden egyre mélyebbre süllyed a korrupciós mocsárban, felderítik az elnöki család zavaros ukrán és kínai pénzügyeit is.

Az amerikai képviselőház, a kongresszus felügyeleti és elszámoltathatósági bizottsága vizsgálatsorozatot indított az amerikai elnök és fia korrupciógyanús ügyleteinek kivizsgálására.

Ehhez a legfontosabb bizonyítékokat az elnök fiának egy korábban elhagyott számítógépén találták meg. A testület többek közt vizsgálni fogja azokat a kétes eredetű és névtelen adományokat, amelyeket a Biden család kapott Kínából és Ukrajnából. Emellett górcső alá veszik a nemrég festőművésznek állt Hunter Biden több százezer dollárért eladott festményeit is. Sokak szerint emögött egyértelműen pénzmosás áll.

Mindemellett a bizottság arra is szeretne választ kapni, hogy Joe Biden a befolyását felhasználva juttatta-e előnyös üzleti kapcsolatokhoz a fiát. A gyanú szerint ugyanis a regnáló elnök még az Obama-adminisztráció alelnökeként segített Hunternek bekerülni az ukrán Burisma nevű gázipari óriáscég igazgatótanácsába havi 50 ezer dolláros javadalmazásért, holott a fiának nem volt semmilyen cégvezetési tapasztalata az energiaszektorban.

A számítógépén talált dokumentumok szerint az elnök fia ezer szálon kötődött egy kínai energiavállalathoz is. Tőlük több mint másfél millió dollárt és nagy értékű ajándékokat, köztük egy 3 karátos gyémántot is kapott, amiért látszólag semmilyen legális szolgáltatást nem nyújtott cserébe.

Az amerikai elnök fia kategorikusan megtagadta az együttműködést. Ügyvédjén keresztül azt írta, hogy ő magánszemély, ezért a bizottság által kért iratokat nem köteles beszolgáltatni.

Az utóbbi időszakban egymást érik a botrányok Joe Biden körül. A közelmúltban több házkutatást is tartottak az elnök otthonában és nyaralójában is illetéktelenül tárolt kormányzati iratok miatt. Biden wilmingtoni otthonában minősített titkos iratokat találtak az FBI nyomozói.

Néhány nappal ezelőtt pedig egy Pulitzer-díjas oknyomozó amerikai újságíró azt állította: az Egyesült Államok robbantotta fel az Északi Áramlatot, amihez távirányítású bombákat használtak az amerikai haditengerészet búvárai.

Mint írta, az akciót már tavaly nyáron előkészíthették, de a robbantást csak szeptember 26-án hajtották végre, Joe Biden elnök parancsára.

Számos sötét ügyletet kötnek a jelenlegi elnökhöz és családjához az Egyesült Államokban – fogalmazott az M1-en a Századvég jogi szakértője. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint nem biztos, hogy célja a jelenlegi demokrata vezetésnek, hogy cáfolják az elnök elleni vádakat.

 

Minden idők egyik legismertebb oknyomozó újságírója, a többszörösen Polk- és Pulitzer-díjas amerikai Seymour Hersh azt írja egy szerdán megjelent leleplező cikkében, hogy az Egyesült Államok robbantotta fel tavaly szeptemberben a Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat gázvezetékeket egy titkosszolgálati akció keretében. Hersh - a saját elmondása szerint - hónapokon keresztül nyomozott az ügyben, a cikkben szereplő állításait pedig több, az szabotázsakcióban résztvevő kormányzati tisztségviselővel készített interjú alapján fogalmazta meg.

A terjedelmes írás szerint Joe Biden és közvetlen tanácsadói úgy vélték, hogy amíg Európa az olcsó földgáz tekintetében Oroszországtól függ, addig az olyan regionális nagyhatalmak, mint Németország, vonakodni fognak attól, hogy Ukrajnának pénzt és fegyvereket szállítsanak. A Fehér Ház végül úgy döntött, ezt a problémát legegyszerűbben az Északi Áramlat gázvezeték szabotálásával lehet megoldani.

A Balti-tenger alatt futó vezeték elleni támadás megtervezését 2021 decemberében kezdte meg Washington, amikor az amerikai hírszerzés már biztos volt benne, hogy Vlagyimir Putyin előbb vagy utóbb támadást fog indítani Ukrajna ellen. Az titkosszolgálati akciót egy különleges munkacsoport koordinálta, melyet Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó hozott létre és vezetett. A haditengerészet szakértői azt javasolták, hogy egy újonnan hadrendbe állított tengeralattjáró segítségével közvetlenül támadják meg a csővezetéket. A légierő pedig távolról felrobbantható, késleltetett gyújtózsinórral ellátott bombák ledobását látta a legcélravezetőbbnek. A tárgyalások során a CIA emberei állítólag csak azt hajtogatták, hogy bárhogyan is viszik végbe a robbantást, annak titokban kell maradnia, és nem szabad semmilyen bizonyítékot hátrahagyni.

A munkacsoport tárgyalásain részt vevő személyekkel készített interjúi alapján Seymour Hersh azt írta, hogy tervezésben részt vevők tisztában voltak vele, hogy "háborús cselekményt" terveznek elkövetni. Egyes tisztviselők arra ösztönözték a Fehér Házat, hogy teljesen ejtse az ötletet. A CIA és a Külügyminisztérium néhány magas beosztású tisztségviselője pedig egyenesen azt mondta Biden közvetlen beosztottjainak: 'Ezt ne csináljuk. Ez hülyeség, Ez politikai rémálom lesz, ha kiderül."

A Biden-adminisztráció tervét 2022 júniusában kezdték el megvalósítani, amikor az amerikai haditengerészet speciális búvárai C4-es típusú robbanóanyagot helyeztek el az Északi Áramlat gázvezeték mindkét ágán a Baltic Operations 22 (BALTOPS 22) nevű NATO-hadgyakorlat álcája alatt. A vezetékre telepített robbanószerkezeteket az amerikaiak jelentősen átalakították. Többek közt álcázták őket, mivel tisztában voltak vele, hogy az orosz haditengerészet rendelkezik olyan technológiával, amely képes a víz alatti aknák felderítésére és kioldására. Emellett a bombák ellenállóképességét is randikákásan megnövelték, ugyanis nem lehetett tudni, hogy az amerikai elnök mikor tervezi megnyomni a "piros gombot". 

A bombákat végül a telepítésük után három hónappal, szeptember 26-án hozták működésbe egy szonárbója által küldött távjelzés segítségével. A bóját norvég haditengerészet egyik P8-as felderítő repülőgépe dobta le a tengerbe, az Északi Áramlat csővezetékeinek közelében. Ezt követően először az Északi Áramlat 2, majd az Északi Áramlat 1 robbant fel, és a négy csővezetékből három teljesen üzemképtelenné vált.

Közvetlenül a robbanás után az amerikai média úgy kezelte az ügyet, mint egy megoldatlan rejtélyt, és többször is megpróbálta Oroszországra hárítani a felelősséget. Ezt követően pedig egyáltalán nem foglalkoztak a szabotázsakcióval. Ezzel párhuzamosan Moszkva "terrortámadásnak" minősítette a történteket, és kijelentette, hogy abból az USA profitálta a legtöbbet, mivel felgyorsította Európa orosz gázfüggőségének csökkentését.

Joe Biden egyébként egy tavaly február 7-ei sajtótájékoztatón – amit éppen Olaf Scholz német kancellárral együtt tartott – az Északi Áramlat „végét” ígérte orosz támadás esetén, egy újságírói kérdés nyomán. Még novemberben második felében svéd főügyészség pedig arról adott hírt, hogy az Északi Áramlat 1. és 2. gázvezetékkel egyértelműen szabotázsakció történt, miután robbanószer maradványait találtak meg tengerfenéket.

A miheztartás véget fontos elmondani, hogy eddigi pályafutása során Seymour Hersh számos olyan leleplező cikket publikált már, melyek fenekestül felforgatták az amerikai bel- és külpolitákát. Többek közt részben ő tárta fel a Watergate-botrányt, felfedte Kambodzsa titkos bombázását, valamint ő számolt be először az Abu Ghraib börtönben fogvatartottakkal szembeni rossz bánásmódról. Az amerikai csapatok által Vietnámban elkövetett My Lai-i mészárlás leleplezéséért 1970-ben Pulitzer-díjat kapott. 

Szabotázsakció okozta az Északi Áramlat gázvezetékek robbanását

A szeptemberben megsérült Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékeknél történt helyszíni vizsgálatok és a lefoglalt idegen tárgyak elemzése nyomán pénteken arról tájékoztatott a svéd ügyészség, hogy a robbanások szabotázs következményei.

„A vizsgálatok során robbanóanyagok nyomait fedezték fel a helyszínen talált tárgyakon” – írta Mats Ljungqvist kamarai ügyész a sajtóközleményében. Az ügyészség szerint az elemzési munka alapján nagy biztonsággal kijelenthető, hogy szándékosan robbantották fel a gázvezetékeket. 

A hatóságok egyelőre senkit sem gyanúsítottak meg, a nyomozás további fázisában derülhet ki, gyanúsítható-e valaki a bűncselekmény elkövetésével. A közlemény szerint az együttműködés kiváló a svéd és más országok hatóságok között, de további részleteket nem kívántak a nyilvánosság elé tárni. 

„Az előzetes vizsgálattal kapcsolatos további munka és az együttműködések szempontjából fontos, hogy békében és csendben dolgozhassunk” – tette hozzá Mats Ljungqvist. 

Beigazolódott, hogy szabotázs történt az Északi Áramlat 1 és  2 gázvezetékeknél szeptember végén, miután robbanóanyag nyomára bukkantak a rongálás helyszínén – közölte a svéd ügyészség pénteken.

– írta közleményében az üggyel megbízott Mats Ljungqvist. Hozzátette: az összetett és átfogó nyomozás végén fog kiderülni, hogy meg tudnak-e nevezni gyanúsítottat az ügyben.

A Balti-tengerben lefektetett Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetéken szeptember végén történtek robbanások, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében. Az első csővezetékpár mindkét szálán és a második egyik tagján észleltek sérüléseket. Összesen négy helyszínen ömlött gáz a tengerbe.

Már akkor felmerült a gyanú, hogy szabotázs történt. Vlagyimir Putyin orosz elnök az angolszászokat, elsősorban Londont hibáztatta a történtek miatt, míg nyugati országok Oroszország felelősségét firtatták.

Már három évvel az első Északi Áramlat vezeték építésének megkezdése előtt, 2007-ben támadásokra figyelmeztettek a szakértők.

A svéd és a dán hatóságok   már akkoriban nyomozást indítottak az ügyben. Dánia a ősszel tájékoztatott, hogy az előzetes vizsgálatok szerint a vezetékeket erőteljes robbanás rongálta meg.

Az Északi Áramlat 1-et üzemeltető és a Gazprom orosz állami energiavállalat többségi tulajdonában álló Nord Stream AG is hasonló következtetésre jutott, miután kárhelyszíni vizsgálatot végzett. Ebből kiderült, hogy két „technogén” – nem természetes módon létrejött – kráter található az Északi Áramlat 1 mentén a tengerfenéken, egymástól mintegy 248 méterre. A kráterek mélysége három és öt méter közötti. A kráterek közötti csőszakasz megsemmisült, darabjai pedig legalább 250 méteres sugárban terítették be a környéket.

A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. A robbanások pillanatában mindkét vezetékpár üzemen kívül volt: az Északi Áramlat 1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat 2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban felfüggesztette a rendszer üzembe helyezési eljárását.