Egész Ukrajnában légiriadót rendeltek el

Légiriadót rendeltek el pénteken Ukrajna egész területén a helyi hatóságok, ezen belül Kijevben is, ahol pénteken az Európai Unió vezetői csúcstalálkozót tartanak az ukrajnai vezetőkkel.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 15 uniós biztosból álló küldöttséggel, benne Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselővel és Várhelyi Olivér bővítési biztossal csütörtökön érkezett kétnapos látogatásra az ukrán fővárosba. Ahogyan arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, az Ukrajnának nyújtandó uniós támogatásokról, az Oroszországgal háborúban álló ország EU-csatlakozásról és a Moszkva elleni újabb szankciókról is tárgyalnak a pénteken kezdődő kétnapos csúcstalálkozón Kijevben az Európai Unió és Ukrajna vezetői. A küldöttség csütörtökön együttes ülést tartott az ukrán kormánnyal és Volodimir Zelenszkij elnökkel.

A pénteki csúcstalálkozón a tervek szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is részt vesz. 

Többször rendeltek már el az országban légvédelmi riadót, a legutóbbi alkalommal január 31-én Ukrajna teljes területén.

Az Európai Unió tagállamai arra figyelmeztették Brüsszelt, ne nyújtson irreális reményeket Ukrajna gyors uniós csatlakozásával kapcsolatban – írta meg a Financial Times. A brit üzleti lap cikke emlékeztet: Volodimir Zelenszkij pénteken Kijevben fogadja az EU vezető politikusait, köztük Ursula von der Leyen bizottsági elnököt és Charles Michel tanácsi elnököt, az ukrán elnök pedig szeretne a tárgyalások során előrelépést elérni Ukrajna uniós csatlakozása és a háborúban álló országnak a befagyasztott orosz vagyonból való újjáépítése terén. A cél az lenne, hogy az orosz központi bank mintegy háromszázmilliárd dollárnyi befagyasztott eszközeinek befektetésével nyereséget generáljanak, majd azt az ukrajnai újjáépítési erőfeszítésekre fordítsák. A lap szerint napirenden lesz egy olyan jogi mechanizmus létrehozása is, amellyel az oroszokat felelősségre lehet vonni a háborús bűnökért.

„Egyetlen politikai vezető sem akar a történelem rossz oldalán állni. Senki sem akarja, hogy azzal vádolják, hogy nem tett eleget” – fogalmazott egy magas rangú uniós diplomata, hozzátéve: „Ezért azt mondják nekik, hogy minden lehetséges.”

Elsősorban az északi és a nyugati tagállamok aggódnak amiatt, hogyan tudnák integrálni a közösségbe Ukrajna nagy – az európai életszínvonalhoz képest lemaradott – népességét. Egyebek mellett óvatos Emmanuel Macron francia elnök is, aki tavaly májusban még évtizedekről beszélt Ukrajna csatlakozása kapcsán.

A Financial Times emlékeztet:

Az EU vezetése azonban a kezdettől fogva optimista hangot ütött meg. Ursula von der Leyen a tavaly szeptemberi kijevi látogatásán például azt mondta, hogy a csatlakozási folyamat jó úton halad. – Lenyűgöző látni a sebességet, az eltökéltséget és a pontosságot, amellyel haladnak – fogalmazott a bizottság elnöke. Charles Michel idén januárban járt utoljára Kijevben, ahol azt hangoztatta: – Nem szabad megspórolni semmilyen erőfeszítést annak érdekében, hogy ezt az ígéretet a lehető leggyorsabban valóra váltsuk.

„Nem lesz gyorsított út Ukrajna uniós tagságához” – mondta a Financial Timesnak egy másik uniós diplomata, hozzátéve: „Fennáll a veszélye annak, hogy a retorika összeütközik a valósággal.”

Az üzleti lapnak több tagállami tisztviselő is azt mondta, hogy a bizottságnak világossá kell tennie Ukrajnának, hogy a hivatalos csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt hatalmas akadályok állnak, amelyek önmagukban egy évtizedet vagy még többet is igénybe vehetnek.

„Ez a szakadék [az ígéretek és a valóság között] már jó ideje növekszik. És lassan elérkezünk ahhoz a ponthoz, amikor már túlságosan széles” – mondta egy harmadik uniós diplomata. „Úgy tűnik, azt hiszik, hogy holnap csak úgy taggá válhatnak. Pedig ez nyilvánvalóan nem így van.”

Von der Leyen és más biztosok mindenesetre a kijevi vizit részeként ukrán kormánytisztviselőkkel is találkoznak, a bizottsági elnök és a 27 tagállamot képviselő Michel pedig pénteken tart csúcstalálkozót Zelenszkijjel.
 

 – szögezte le Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió pénteken további 400 millió euró (mintegy 160 milliárd forint) támogatást fog bejelenteni Ukrajna számára a Kijevben tervezett EU-Ukrajna csúcstalálkozón. 

Ebből 100 millió euró humanitárius segély, 300 millió euró pedig a kétoldalú együttműködést segíti majd. 

 Az ukrán gazdaság mielőbbi talpra állásához szükséges programokat is megvitatják majd, közölte. 

Lukasz Warzecha szerint a lengyel média Ukrajna kapcsán sok szempontból alternatív valóságot mutat be.

Az uniós biztos fontosnak nevezte, hogy az EU folytassa Ukrajna pénzügyi, katonai, gazdasági, diplomáciai és humanitárius támogatását, amivel a közösség megpróbálja ellensúlyozni az orosz agressziót.

Úgy fogalmazott az uniós biztos, hogy

Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság a teljes folyamat ideje alatt támogatni fogja Kijevet a szükséges reformok megvalósításában. 

Hahn arra is ígéretet tett, hogy az Ukrajnában elkövetett orosz atrocitások kapcsán minden esetet felülvizsgálnak, a felelősöket pedig elszámoltatják. 

A plenáris ülésen szintén részt vevő Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője felszólalásában kijelentette, hogy Magyarország elítéli az orosz agressziót, és a megtámadott oldalán áll. Magyarország kiáll Ukrajna függetlensége és a területi egysége mellett, és támogatja Ukrajna európai uniós tagságát is. Arra is kitért, hogy a háború kezdete óta 

Deutsch Tamás emlékeztette az EU-t továbbá arra, hogy az első szankciós csomag bevezetésekor azt mondták: a megszorító intézkedések hatására Moszkva kénytelen lesz befejezni a háborút, a háború azonban nem hogy nem ért véget, hanem brutálisabb, mint valaha – mondta, ezt követően a békét és a tűzszünetet sürgette. 

Az Ukrajnának nyújtandó uniós támogatásokról, az Oroszországgal háborúban álló ország EU-csatlakozásról és a Moszkva elleni újabb szankciókról is tárgyalnak a pénteken kezdődő kétnapos csúcstalálkozón Kijevben az Európai Unió és Ukrajna vezetői. Sajtóinformációk szerint bár az biztosra vehető, hogy hangzatos ígéretekben és a szolidaritás kifejezésében nem lesz hiány az uniós tisztviselők részéről, a Kijev által elképzelt kétéves menetrend Ukrajna EU-csatlakozására vonatkozóan aligha kap zöld utat.

Már önmagában az is szimbolikus, hogy a történelemben először egy aktív háborús övezetben kerül sor európai uniós csúcstalálkozóra: tizenhat uniós biztos látogat ma Kijevbe, hogy találkozzon az ukrán kormánnyal, a brüsszeli delegációt pedig Ursula von der Leyen bizottsági elnök és az idén már másodszorra az ukrán fővárosba utazó Charles Michel, az Európai Tanács elnöke vezeti. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott tárgyalások legfontosabb témája várhatóan Ukrajna uniós csatlakozása és a háborúban álló országnak a befagyasztott orosz vagyonból való újjáépítése lesz, Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos csütörtöki nyilatkozata alapján pedig az is biztosra vehető, hogy Brüsszel további jelentős összegekkel is kifejezi szolidaritását Kijev felé. Hahn ugyanis annyit már előzetesen is elárult, hogy 

Az uniós tisztviselők kijevi „felvonulása” PR-akciónak se lesz utolsó, legalábbis a brüsszeli Politico szerint; a vizitet megelőzően ugyanis az Európai Bizottság főtitkársága részletes tájékoztatót küldött az utazó delegációnak, amelyben nagy hangsúlyt helyeztek az öltözködési előírásokra is. Eszerint a kijevi vizithez megfelelő dress code a „szokásos üzleti öltözet”, az útmutatás szerint azonban a háború kitörése óta Zelenszkij védjegyévé vált olívazöld, militarista vagy túl élénk színek mindenképp kerülendők – a brüsszeli lap szerint ez a törekvés leginkább arra irányul, hogy a katonai megjelenést meghagyják az ukrán elnöknek és csapatának.

Zelenszkij ukrán elnök szerint már idén elhárulhatnak az akadályok Ukrajna EU-csatlakozása ügyében.

A figyelmes gesztus ellenére sem valószínű, hogy a rendhagyó EU-csúcs végén Kijev elégedett lehet: bár a Politicónak nyilatkozó uniós diplomaták szerint 

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök például a minap arról beszélt, hogy kétéves menetrendet képzel el Ukrajna EU-csatlakozására, a brüsszeli lap szerint azonban ez minden valószínűséggel meghiúsul; a csúcs zárásaként kiadásra kerülő, a Politico által látott nyilatkozattervezet például egyáltalán nem tesz konkrét említést az ambiciózus ütemtervről. A minap a Financial Times is arról írt, az észak- és nyugat-európai tagállamok vezető diplomatái aggódnak amiatt, hogy a megvalósíthatatlan ukrán elvárásokat – köztük a 2026-ig történő uniós csatlakozást – ahelyett, hogy mérsékelnék, inkább bátorítják a brüsszeli vezető tisztviselők nyilatkozatai.

Mindazonáltal a szolidaritás kifejezésére – Ukrajna uniós csatlakozásának siettetésén kívül – továbbra is van akarat: biztosan szó lesz például az ipari termékek vízummentességéről szóló megállapodásról és egy új „nemzetközi központról” az „Ukrajna elleni agresszió bűntettének” kivizsgálására. Utóbbival kapcsolatban már meg is kezdődtek az egyeztetések egy hágai székhelyű ügynökségről az EU Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségével (Eurojust) és Hollandiával.

Az Európai Unió központi intézményeinek és magas rangú vezetőinek kijevi látogatása azt jelzi, hogy Ukrajna komoly előrehaladást ért el az uniós tagság felé, és üzenet a befektetőknek, hogy Ukrajna tovább fog haladni ezen az úton – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke csütörtökön Kijevben, az EU és az ukrán kormány együttes ülésén.

– idézte Von der Leyennek az ukrán kormány előtt mondott szavait az Interfax-Ukrajina hírügynökség.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a csúcstalálkozón úgy vélte, hogy idén már nem lesznek akadályok az Ukrajna teljes jogú uniós tagságáról szóló tárgyalások előtt. Reményét fejezte ki, hogy ez év tavaszán az Európai Bizottság értékelést ad arról, Ukrajna miként hajtja végre azt a hét uniós ajánlást, amelyeket az uniós tagjelölti státus megszerzésekor kapott.