Donald Trump: háborús uszítókkal van tele az amerikai kormány

Donald Trump kőkemény kritikát fogalmazott meg a Biden-adminisztráció külpolitikájával szemben. A korábbi amerikai elnök egy internetre feltöltött kampányvideóban arról beszélt, hogy a szövetségi intézmények tele vannak "háborús uszítókkal", akik csak abban érdekeltek, hogy fegyveres konfliktusba sodorják az Egyesült Államokat. Trump szerint ezek magas beosztású "globalista tisztségviselők" Barack Obama kormányázásának idejéből maradtak hátra, de ha a jövőre esedékes elnökválasztáson újraválasztják, egytől egyig megszabadulna tőlük, és 24 óra alatt véget vet az ukrajnai háborúnak. 

- fogalmazott Trump, aki külön kiemelte Victoria Nuland, az Egyesült Államok politikai ügyekért felelős helyettes külügyminiszterének a nevét, aki szerinte „megszállottja annak, hogy Ukrajnát a NATO felé terelje." Trump hozzátette, hogy Nuland és „a hozzá hasonlók” támogatták a 2014-es ukrajnai „felkeléseket” is, melyek során megbuktatták a Moszkva barát Viktor Janukovics elnököt.

- tette hozzá a korábbi elnök, aki leszögezte, hogy újraválasztása esetén "a Külügyminisztérium, a Pentagon és a nemzetbiztonsági intézmények egészen más helyek lesznek, mivel kipucolja onnan a háborús uszítókat és a kudarcot kudarcra halmozó globalistákat."

Donald Trump egyébként egy hétfőn tartott floridai kampányrendezvényen  – Joe Biden kijevi látogatására reagálva – kijelentette, hogy amennyiben újraválasztják elnöknek, fel fogja hívni Vlagyimir Putyin orosz államfőt és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az ukrajnai helyzet gyors megoldása érdekében. „Ha megfigyeljük és megértjük Biden Ukrajnával kapcsolatos lépéseit, akkor szisztematikusan, de talán tudtán kívül is beletaszít minket abba, ami hamarosan a harmadik világháborút jelentheti. Milyen őrültség ez?” - fogalmazott a volt elnök. 

Joe Biden ukrajnai látogatása egy eddigieknél súlyosabb kihívásra hívja fel a figyelmet Amerika számára: az Egyesült Államok és nukleáris riválisai – Oroszország és Kína – közötti egyidejű és néha egymásba fonódó konfrontáció új korszakára – áll az amerikai CNN tévécsatorna weboldalán megjelent elemzésben.

Kína saját stratégiai játékát is beleviszi az ukrajnai konfliktus örvén kialakult nagyhatalmi bonyodalomba. A CNN-en megjelent elemzés szerint erre többek között abból lehet következtetni, hogy a kémléggömb botrány tetőpontján jött a hír,

Vang Ji kínai külügyminiszter nemsokára Oroszországba látogat,

valamint abból, hogy

Amerika figyelmeztette az ázsiai nagyhatalmat, ne merjen Oroszországnak fegyvereket küldeni az ukrajnai hadszíntérre.

Joe Biden amerikai elnök ugyan megígérte, hogy az egyesült Államok addig segít Ukrajnának, amíg az szükséges, Putyin minapi beszédében arra tett utalást, hogy ez esetben a háború még évekig elhúzódhat, ami ki is kezdheti a nyugati kormányok és a lakosság elkötelezettségét az ügy iránt.

Lakosok sétálnak a megsemmisült katonai gépek mellett Bukában, Kijevtől északnyugatra, Ukrajnában, 2022. április 06-án. EPA/ROMAN PILIPEY

Az elemzés szerint miközben az USA Ukrajnában szembeszáll Oroszországgal, Kínával inkább igyekszik csillapítani a legújabb államközi válságot. Ismert: e hónap elején – Washington állítása szerint – két olyan kínai kémléggömböt is ki kellett vonni a forgalomból, mely az Egyesült Államok szárazföldi területe felett röpködött.

A CNN cikke emlékeztet,

Oroszország és Kína „határtalan” barátságban állapodott meg a tavalyi orosz invázió előtt, ami rájátszott a Moszkva és Peking közötti egységfronttól való amerikai félelmekre.

A kínai külügyminisztérium ráadásul igen csípősen válaszolt az USA fegyverszállítással kapcsolatos figyelmeztetésére.

Washington, amely csúcstechnológiás fegyverek özönét küldte Ukrajnába, nincs abban a helyzetben, hogy kioktassa Kínát a kérdésben – kommentálták az ügyet Pekingből.

Az elemzése szerint

ugyan Kína fegyverszállítmányai nem okoznának stratégiai fordulatot az ukrajnai hadszíntéren, mégis az USA számára fájdalmas új frontot nyitnának meg Washington és Peking rivalizálásában.

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete nemrég figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépés átlépné az Egyesült Államok által meghúzott vörös vonalat, de nem részletezte, ez milyen következményekkel járhat.

A cikk megjegyzi, egyelőre nincs nyilvános bizonyíték arra, hogy Kína, miközben szavakban támogatja Oroszországot Ukrajna ügyében, halálos fegyverekkel járult volna hozzá a konfliktushoz. Egy Washington elleni hivatalos orosz–kínai szövetség gondolata pedig még mindig valószínűtlennek tűnik az USA számára, tekintettel a Peking és Moszkva közötti hatalmi egyensúlyhiányra Kína javára.

Kína, amely saját gazdasági problémáival küzd, talán nem akarja megkockáztatni az amerikai szankciókat Moszkvának küldött fegyverszállítmányok miatt, de Pekingnek is érdeke lehet a háború elhúzódása. Mégpedig azért, mert ez elterelné az USA figyelmét és katonai erőforrásait Kínáról, így Biden nehezen tudná érvényesíteni azt a célját, hogy Peking ázsiai dominanciájára válaszoljon – olvasható az elemzésben.

Amennyiben az ukrajnai konfliktus hosszan elhúzódna, az az USA és Európa közti megosztottságot is növelhetné, ami még inkább Kína külpolitikai céljainak kedvezne.

Ezen kívül Washingtonban is felizzanának a már létező ellenérzések, ami komoly akadályokat gördítene az amerikai elnök külpolitikai céljainak megvalósítása elé – vonja le a cikk a következtetést.

Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétakísérletet hajthatott végre, miközben Biden Kijevben tartózkodott

A Sátán-2 nevű rakéta akár egy 40 megatonnás robbanófejet is képes hordozni, hatótávolsága 10 ezer kilométer, és hozzávetőleg egy Franciaország méretű területet képes megsemmisíteni. Az amerikaiak ezt nem tekintik eszkalációs fejleménynek.

Jelentések szerint Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétakísérletet hajthatott végre hétfőn Joe Biden ukrajnai tartózkodásával egy időben, és erről előre figyelmeztette az Egyesült Államokat.

A CNN úgy értesült, hogy Oroszország a Sátán-2 néven emlegetett interkontinentális rakétát tesztelte, miközben Biden ukrán kollégájával találkozott. Az említett rakéta akár egy 40 megatonnás robbanófejet is képes hordozni, hatótávolsága 10 ezer kilométer, és hozzávetőleg egy Franciaország méretű területet képes megsemmisíteni.

Amerikai tisztviselők úgy nyilatkoztak, a kilövést nem tekintik az eszkaláció irányába tett lépésnek. Ráadásul úgy tudni, a tesztindítás sikertelen is volt.

Oroszország felfüggeszti részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló orosz–amerikai Új START-megállapodásban – jelentette be Vlagyimir Putyin elnök kedden Moszkvában. De mit jelent a START-megállapodás, és mi volt a SALT-egyezmény?

„Mielőtt visszatérnének a START-szerződésről folytatott tárgyalásokhoz, tisztázni kell, hogy mi módon veendő figyelembe Franciaország és Nagy-Britannia nukleáris arzenálja” – közölte Putyin. Az orosz elnök azt is elmondta: információi vannak arról, hogy az Egyesült Államok nukleáris fegyver valós tesztelésére készül.

Vlagyimir Putyin orosz elnök éves beszédét a moszkvai Gosztiny Dvor konferenciaközpontban mondta el 2023. február 21-én (Fotó: EPA/Dmitrij Asztakov/Szputnyik/Kormányzati sajtószolgálat)

A nukleáris háború árnyékában

A Stratégiai Fegyverzetcsökkentő Egyezmény (Strategic Arms Reduction Treaty, START) olyan, a nukleáris fegyverek használatát korlátozó megállapodások sorozata, amelyeket még a hidegháborús korszakban kötött meg a két korabeli nagyhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió.

A nukleáris háború veszélyét a START-egyezmények előtt bizonyos szinten a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló tárgyalások, az úgynevezett SALT-megállapodások (Strategic Arms Limitation Talks) rögzítették. A mélypontnak számító, az 1962. októberi kubai rakétaválság után a nukleáris biztonság felé tett első lépés volt az Egyesült Államok és a Szovjetunió között létrejött 1972. május 26-án Richard Nixon és Leonyid Brezsnyev által aláírt nemzetközi fegyverzetkorlátozási egyezmény, a SALT–1.

A szovjet–amerikai csúcstalálkozó legfontosabb eseményeként május 26-án Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fõtitkára (jobbról) és Richard Nixon amerikai elnök (balról) aláírta a hadászati fegyverek korlátozásáról kötött megállapodást. A képen: Az okmányok kicserélése. Középen Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök, mögötte balról Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter. Brezsnyev mögött Nyikolaj Podgornij szovjet államfő (Fotó: MTI/PI)

START és megtorpanás

Hasonló funkciót töltött be a Ronald Reagan amerikai elnök javaslatára létrejött START-egyezmény, melyet 1991. július 31-én írták alá, öt hónappal a Szovjetunió felbomlása előtt. Az egyezmény különböző típusú járművek és robbanófejek számát korlátozta. Azóta a volt szovjet utódállamok közül Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna teljesen megszabadult a nukleáris fegyverektől.

A START II egy bilaterális szerződés volt

az Egyesült Államok és Oroszország között a hadászati támadófegyverek korlátozásának és csökkentésének témájában. Amerikai részről George H. W. Bush, Oroszország részéről Borisz Jelcin írta alá 1993. január 3-án.

Az Új START az Egyesült Államok és az Orosz Föderáció közötti nukleáris fegyverzetcsökkentési szerződés.

A szerződést 2010. április 8-án írták alá Prágában. Oroszország Putyin bejelentésével felfüggesztette részvételét ebben a szerződésben. Putyin egyébként hangsúlyozta, hogy Moszkva nem lép ki a szerződésből, hanem felfüggeszti részvételét.