Debrecenben tiltakoznak az akkumulátorgyár ellen, Szlovákiában küzdenek érte

A Volkswagen Nagysurány közelében autóakkumulátor-gyárat létesíthet, amely közel 5 ezer embernekadna munkát, írja a Denník N szlovák liberális portál. Szerintük a város, a megye és az állam mindent megtesz azért, hogy ez a hatalmas beruházás megvalósuljon, miközben Magyarországon népszavazást kezdeményeztek arról, hogy csak ott épülhessen akkumulátorgyár, ahol a helyi lakosság beleegyezik. Leszögezik: Magyarországon korántsem egyértelmű az akkumulátorgyárak támogatottsága.

Orbán Viktor kormányának ambíciója, hogy az országot „akkumulátor-nagyhatalommá” tegye, és a kínai CATL cég 7,3 milliárd eurós beruházással hatalmas gyárat építene Debrecenben, írják. Hozzáteszik: az emberek azonban tiltakoznak ez ellen, mivel azakkumulátorok gyártása sok vizet fogyaszt, és ezért hatással van a környezetre. Több ellenzéki párt ezért helyi és országos népszavazást kezdeményezett. Mi tesszük hozzá: pár éve még semmi gondja nem volt az ellenzéknek az akkugyárakkal, sőt!

A szlovák kormány egyébként szinte szó szerint ugyanúgy érvel az új ipari park mellett, mint a magyar:

közvetlen és közvetett munkahelyteremtés, a lakhatás minőségének javítása, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, regionális fejlődés. A magyarországi akkumulátorgyárak bővülésével és a velük kapcsolatos botrányokkal párhuzamosan a magyar médiában elemzések tucatjai jelentek meg az iparág jelenlegi helyzetéről, jövőjéről és a természetre gyakorolt negatív hatásairól.

A cikkek egyik legfontosabb állítása az, hogy bár a távol-keleti befektetők Magyarországra vonzása jelentős előnyhöz juttatta Budapestet a kontinensen gyorsan fejlődő és az EU által különösen támogatott ipari ágazatban, a nyugati befektetőkkel való együttműködés hosszú távon valószínűleg jövedelmezőbb lenne. És nem csak azért, mert komolyabban vennék a környezetvédelmet vagy a biztonsági és munkajogi szempontokat, írják.

Az EU mindenekelőtt újjá kívánja éleszteni az iparágat, és ki akarja építeni az akkumulátorok értékláncát, különösen az európai szereplőkön keresztül. Ugyanakkor Nyugaton a Kínától való gazdasági és technológiai függés miatt sokkal erősebb a fenyegetettség érzése. A távol-keleti befektetők magyarországi dominanciája tehát nincs teljesen összhangban az EU elképzeléseivel, írják. Természetesen

tagadhatatlan, hogy Magyarország messze előre haladt az akkumulátorgyártás területén, és nem csak a szomszédokhoz képest.

– fogalmaz a szlovák lap.
A teljes magyar balliberális sajtót bejárták azok a felvételek, amiken politikusok hergelik a debrecenieket, vagy éppen aktivisták üvöltöznek a közmeghallgatásokon. A megmozdulások mögött felbukkant egy egyesület is, ami – mint kiderült – Soros Györgytől is kapott pénzt. Ezt maga az egyesület alelnöke ismerte el a Mediaworksnek. Debrecen polgármestere szerint egy kiemelten fontos beruházás vált a politika játszóterévé.

Közben egy, a Magyar Nemzet online felületén is megjelent cikk szerint egy bizonyos Alternatív Közösségek Egyesülete nevű szervezet már tavaly elkezdett tüntetéseket szervezni az épülő akkumulátorgyár ellen. Ez a szervezet pedig 2017 óta összesen 2,2 millió dollárt kapott az Open Society Foundationstől, azaz Soros György szervezetétől. Miután az egyesület a célkeresztbe került, kiadtak egy közleményt, amiben visszautasították, hogy bármi közük lenne a tüntetések szervezéséhez, majd ugyanebben a közleményben felsorolták, hogy miben is tudják segíteni azokat, akik az akkumulátorgyár ellen demonstrálnak. 

Molnár Ágnes hangsúlyozta, hogy ők semmilyen módon nem vesznek részt az eseményekben, csupán debreceni lakosként figyelik a történéseket. Ugyanakkor azt is megerősítette – ami a közleményükből is kiderül –, hogy bármilyen rendezvényhez helyet biztosítanak, és megvannak ahhoz is az eszközeik, módszereik, hogy civil szervezeteket fejlesszenek. 

A Mediaworks által megkérdezett helyi lakosok véleménye megoszlik a témában. Akadtak olyanok, akik aggódtak amiatt, hogy az épülő akkumulátorgyár egészségügyi kockázatot jelenthet, és féltek a vízminőség vagy éppen a levegő minőségének romlása miatt. De sokan értetlenül álltak a kialakult helyzet előtt, és azt kifogásolták, hogy Budapestről vagy más városokból érkeztek aktivisták, akik hergelték az embereket.

 – ezt már Debrecen polgármestere mondta a Mediaworksnek. Papp László szerint egy Magyarország számára fontos gazdaságfejlesztési projekt vált a politika játszóterévé. Mint fogalmazott,  a baloldali pártok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az emberek félelmét kihasználva lehetetlenné tegyék a helyzetet. A politikus ugyanakkor azt is hozzátette, hogy  komoly feladatuk van abban, hogy megnyugtassák az embereket. 

– tette fel a kérdést a közösségi oldalán megosztott videójában Dömötör Csaba, miután a hétvége folyamán az akkumlátorgyár megépítése ellen tiltakoztak Debrecenben. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a beruházás jelentőségét hangsúlyozva kiemelte: az Egyesült Államokban két év alatt 15 akkumlátorgyár építését jelentették be, és a legnagyobb európai országokban is sok ilyen működik már most is. A régiónkban is beindult a verseny, amelybe Magyarország is be akar nevezni. A debreceni CATL-beruházás ennek a tervnek a része, amely által kilencezer új munkahely jönne létre – húzta alá. 

A hazai baloldal pedig szépen csatlakozik ehhez a kampányhoz. Ennél már csak az lenne durvább, ha ezért pénzt kapnának külföldről, mondjuk dollárban – fogalmazott Dömötör Csaba.

– hívta fel a figyelmet Lánczi Tamás a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában, miután tüntetést szerveztek a debreceni akkumulátorgyár megépítése ellen. A politológus szerint ugyanakkor egy jó beruházás, mert munkahelyeket teremt most, a jövőben pedig az akkumulátorgyárak a gazdaság hajtómotorjai lesznek. 2035-től ugyanis a belsőégésű motorok gyártása befejeződik Európában, akkortól csak e-autót fognak újonnan üzembe helyezni, vagyis óriási igény lesz akkumulátorokra. – Akinek akkumulátorgyára van, az tud nagy mennyiségben gyártani, így azé lesz a jövő – fogalmazott, majd hozzátette: ezt mindenki érti külföldön és itthon is, ám külföldön sokak szemét csípi, hogy Magyarország nem az első ilyen beruházást hozza el. 

Lánczi Tamás szerint elindult egy harc azért, hogy ezeket a gyárakat ne hazánkban építsék fel, Németországban pedig keményen lobbiznak azért, hogy a magyar beruházások inkább náluk épüljenek fel. 

A politológus kiemelte azt is: 

Mint mondta, az ellenzéki pártok tisztában vannak e beruházások jelentőségével, tudják, aki zöldtechnológiát akar, annak akarnia kell az akkumulátorokat, ezzel a gyárakat is, mert nem fáról szüretelik az akkumulátort. Véleménye szerint nem véletlen, hogy eddig nem merült fel ezekkel semmilyen probléma, ahogy Németországban sem merülnek fel ilyenek. 

A politológus a történtek kapcsán rámutatott, miszerint a német gazdaság az elmúlt két-három évben pocsék állapotba került. Kína megelőzte őket autógyártás tekintetében, ezért észbe kaptak és küzdenek azért, hogy az ilyen fontos beruházások inkább náluk valósuljanak meg. Meglátása szerint a tiltakozások célja elrettenteni a befektetőket attól, hogy e korszerű technológiákat Magyarországra hozzák.

 – húzta alá, majd felidézte azt az esetet, amikor a magyar libatömés ellen tiltakoztak, amelynek vezetőit a francia libamájtermelők finanszírozták. Ez az eset ugyanakkor egy sokkal komolyabb történet, mert nem egy egyszerű ágazatról, nem iparpolitikai kérdésről van szó, hanem nemzetstratégiai kérdésről – mutatott rá. 

Lánczi Tamás végül kijelentette: 

 Nagyon sokan pedáloztak azért, hogy hozzájuk kerüljenek ezek a beruházások, hazánk azonban okos iparpolitikával, jó szabályozási környezettel elérte, hogy ezek ide jöjjenek. A politológus szerint ezek olyan beruházások ezek, amelyek valódi értékei öt-tíz év múlva lesznek láthatók, amikor a teljes mobilitás elektromos lesz, így felbecsülhetetlen előny lesz egy ilyen akkugyár.