Biden megerősítette: addig támogatja Ukrajnát „ameddig szükséges”

Közös cselekvésre sürgette a politikai erőket az Egyesült Államok előtt álló feladatok megoldásában Joe Biden amerikai elnök a kongresszusban. Magyar idő szerint szerda hajnalban elmondott évértékelő beszéde nagy részében kormányzatának intézkedéseit dicsérte. A demokrata párti elnök további támogatásáról biztosította Ukrajnát, emellett ígéretet tett az amerikai gazdaság megerősítésére.

Az Egyesült Államok helyzetéről szóló üzenetének (State of the Union Address, gyakorlatilag elnöki évértékelő beszéd, a szerk.) elején Joe Biden együttműködést ajánlott az új törvényhozás alsóházának republikánus többsége számára, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt két évben 300 olyan törvényt írt alá, amelyet kétpárti támogatással fogadtak el.

Kormányzatának eredményei közül kiemelte a munkahelyteremtést, és azt, hogy a munkanélküliségi arány ötven éve a legalacsonyabb szintre, 3,4 százalékra csökkent. A tavaly négy évtizedes magasságba emelkedő infláció okaként az elnök a koronavírus-járványt és az ukrajnai háború hatását említette.

Megítélése szerint az inflációt tekintve az Egyesült Államok a világ minden országánál jobb helyzetben van, az energiaárak csökkennek, és az élelmiszerárak emelkedése is mérséklődik. Eredményként említette, hogy két év alatt 10 millió vállalkozást alapítottak az Egyesült Államokban.

Beszédében Joe Biden többször kitért a tavaly elfogadott inflációcsökkentési törvényre, valamint az infrastrukturális beruházásokról szóló jogszabályra.

Új előírásként jelentette be, hogy a jövőben minden szövetségi finanszírozású beruházás esetében amerikai gyártású alapanyagot használjanak fel.

A kongresszus republikánus tagjai részéről jól hallható egyet nem értést váltott ki az elnöknek az államadósság-plafon növelésére vonatkozó felszólítása.

Biden azt állította, hogy hivatalba lépése óta az amerikai államadósságot 1700 milliárd dollárral sikerült csökkenteni. Ugyanakkor tárgyalást kért, és közös munkát sürgetett a költségvetési kérdések tekintetében.

A rendőrségi erőszak csökkentése érdekében Joe Biden a hatóság elszámoltathatóságát és a rendőrségi reform kiteljesítését sürgette. A beszédet a helyszínen hallgatták végig annak a Tyre Nicholsnak a szülei, aki Memphis városában rendőri intézkedés következtében halt meg januárban.

A közbiztonságot érintve az elnök megismételte követelését a támadó kézifegyverek betiltására.

Évértékelőjében az elnök ezúttal kisebb teret hagyott a nemzetközi kérdéseknek.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban szolidaritásáról biztosította Kijevet, „ameddig csak szükséges”. Kijelentette, hogy sikerült a NATO-t egységbe forrasztani, és globális koalíciót építeni.

Az amerikai–kínai viszonnyal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok versengést akar és nem konfliktust, de ha szükséges, megvédi érdekeit, ahogy tette a múlt héten

– utóbbival az Egyesült Államok légterét keresztező kínai hírszerző léggömb megsemmisítésére utalt.

Az elnök beszéde 72 percig tartott. A kongresszus alsó- és felsőházának tagjai mellett a meghívottak között voltak a legfelsőbb bíróság tagjai, valamint a Biden-adminisztráció miniszterei.

Az elnök beszédére a republikánusok nevében Sarah Huckabee-Sanders, az Egyesült Államok legfiatalabb kormányzója reagált. Arkansas állambeli irodájából elmondott beszédében a magas üzemanyag- és élelmiszerárakat vetette a kormányzat szemére, valamint kiemelte a radikális baloldal befolyását az elnök politikájára. A kormányzó Joe Bident az Egyesült Államok legidősebb elnökének nevezte, és megemlítette, hogy ő viszont a legfiatalabb kormányzó az országban. Úgy fogalmazott, hogy a demokraták két év alatt lerombolták az ország biztonságát, és utalt a súlyos határválságra, valamint a kábítószer-túladagolás okozta halálozások számára.

Az Egyesült Államok helyzetéről szóló értékelést az alkotmány írja elő az elnök kötelezettségeként, második cikkelyében úgy fogalmaz, hogy az elnöknek időről időre tájékoztatnia kell a kongresszust az unió helyzetéről, és a törvényhozók figyelmébe kell ajánlania, hogy milyen intézkedéseket tart megfontolandónak a következő időszakra. Az elnöki értékelőre 1790–1946 között éves üzenetként (Annual Message) hivatkoztak, 1947 óta nevezik hivatalosan az unió helyzetéről szóló beszédnek (State of the Union Address).

Új előírásként jelentette be, hogy a jövőben minden szövetségi finanszírozású beruházás esetében amerikai gyártású alapanyagot használjanak fel.

A kongresszus republikánus tagjai részéről jól hallható egyet nem értést váltott ki az elnöknek az államadósság-plafon növelésére vonatkozó felszólítása.

Biden azt állította, hogy hivatalba lépése óta az amerikai államadósságot 1700 milliárd dollárral sikerült csökkenteni. Ugyanakkor tárgyalást kért, és közös munkát sürgetett a költségvetési kérdések tekintetében.

A rendőrségi erőszak csökkentése érdekében Joe Biden a hatóság elszámoltathatóságát és a rendőrségi reform kiteljesítését sürgette. A beszédet a helyszínen hallgatták végig annak a Tyre Nicholsnak a szülei, aki Memphis városában rendőri intézkedés következtében halt meg januárban.

A közbiztonságot érintve az elnök megismételte követelését a támadó kézifegyverek betiltására.

Évértékelőjében az elnök ezúttal kisebb teret hagyott a nemzetközi kérdéseknek.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban szolidaritásáról biztosította Kijevet, „ameddig csak szükséges”. Kijelentette, hogy sikerült a NATO-t egységbe forrasztani, és globális koalíciót építeni.

Az amerikai–kínai viszonnyal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok versengést akar és nem konfliktust, de ha szükséges, megvédi érdekeit, ahogy tette a múlt héten

– utóbbival az Egyesült Államok légterét keresztező kínai hírszerző léggömb megsemmisítésére utalt.

Az elnök beszéde 72 percig tartott. A kongresszus alsó- és felsőházának tagjai mellett a meghívottak között voltak a legfelsőbb bíróság tagjai, valamint a Biden-adminisztráció miniszterei.

Az elnök beszédére a republikánusok nevében Sarah Huckabee-Sanders, az Egyesült Államok legfiatalabb kormányzója reagált. Arkansas állambeli irodájából elmondott beszédében a magas üzemanyag- és élelmiszerárakat vetette a kormányzat szemére, valamint kiemelte a radikális baloldal befolyását az elnök politikájára. A kormányzó Joe Bident az Egyesült Államok legidősebb elnökének nevezte, és megemlítette, hogy ő viszont a legfiatalabb kormányzó az országban. Úgy fogalmazott, hogy a demokraták két év alatt lerombolták az ország biztonságát, és utalt a súlyos határválságra, valamint a kábítószer-túladagolás okozta halálozások számára.

Azután, hogy az amerikai légierő lelőtte az ország légterében tartózkodó kínai léggömböt. Peking tiltakozik, arra hivatkozva, hogy csupán egy elszabadult meteorológiai ballonról van szó. Washington szerint azonban a léggömb egy katonai kémeszköz volt, amelyhez hasonlót az elmúlt napokban Dél-Amerika fölött is észleltek.

Világító felhőfoszlányként zuhant lefelé a dél-karolinai partok közelében lelőtt kínai léggömb, helyi idő szerint szombat délután. Az Egyesült Államok történetében is ritka pillanatnak számít, hogy a civilek szabad szemmel, élőben nézhettek végig egy több, mint 18 ezer méteres magasságban zajló katonai műveletet.

„Nagyjából öt perce figyeltük az eget, amikor nyugati irányból három vadászgép érkezett, egyikük nagyon gyorsan haladt a léggömb felé. Láttuk, amint kilőtte a rakétát, bár a zajt nem hallottuk. Aztán a léggömb felrobbant, és miközben zuhant lefelé, sok kisebb darab vált ki belőle” – mesélte egy helyi férfi.

Az akció idejére három part menti repülőtéren is órákra felfüggesztették a forgalmat, a parti őrség pedig utasította a térségben tartózkodó hajókat, hogy hagyják el az óceánon kijelölt műveleti területet. A Myrtle Beach reptéren várakozó utasok közül néhányan nehezményezték, hogy a lezárás miatt lekésik a csatlakozást.

„A beszállókapunál mondták, hogy ez a biztonságunk érdekében van. Oké, de szerintem ez csak egy nagy léggömb, amit biztosan ki lehet kerülni” – vélte egy New Yorkba tartó férfi.

A Pentagon közölte, hogy egy F-22-es vadászgépről lőtték ki a léggömböt megsemmisítő, rövid hatótávolságú elfogórakétát.

A találat pillanatában a célpont az Atlanti-óceán fölött járt, az amerikai partoktól csaknem 12 kilométeres távolságban.

A haditengerészet búvárjai már keresik a roncsdarabokat, amelyek nagyjából 10 kilométeres sugarú körben szóródtak szét a vízben.

A héliummal töltött, napelemekkel és megfigyelő-műszerekkel felszerelt kínai ballon január 28-án lépett be az amerikai légtérbe, majd egy rövid kanadai kitérő után visszatért. Az eszköz katonai létesítmények, köztük nukleáris rakétatárolók fölött is elrepült.

Peking váltig állította, hogy egy meteorológiai adatszerzésre használatos léggömbről van szó, amely a légköri viszonyok miatt irányíthatatlanná vált, így tévedt amerikai területre. A Pentagon szerint azonban a ballon valójában egy katonai kémeszköz, ezért készenlétbe helyezték a légierőt és folyamatosan tájékoztatták az elnököt a fejleményekről.

„A szerdai tájékoztatás után utasítottam a Pentagont, hogy amint lehet, lőjék le a léggömböt. Úgy döntöttek, hogy ezt a víz fölött teszik meg, így a roncsok nem okozhatnak kárt a szárazföldön. A művelet sikerült, gratulálok a légierő tagjainak” – közölte szombat délután Joe Biden.

A kínai külügyminisztérium közleményben tiltakozott a ballon lelövése miatt.

„Az Egyesült Államok katonai támadást intézett egy kínai polgári légieszköz ellen, megsértve ezzel a nemzetközi  gyakorlatot” – áll a közleményben.

Kína szerint Washington „túlreagálta az incidenst”, amely miatt az amerikai külügyminiszter tervezett, kétnapos pekingi látogatását is elhalasztották.

Közben egy újabb kínai kémballont is észleltek, amely a Csendes-óceán felől érkezett, és Dél-Amerika fölött érte el a szárazföldet. Ezt pénteken a kolumbiai hadsereg is megerősítette, ám Peking egyelőre mélyen hallgat az ügyről.