Bejelentették a 10. szankciós csomag részleteit

Az Európai Bizottság bejelentette az Oroszország elleni tizedik szankciócsomagra vonatkozó javaslatát.

Az EU exporttilalmat vezet be több mint 11 milliárd euró értékben a kritikus technológiákra és ipari árukra.

Csütörtökön Strasbourgban az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, valamint Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai képviselője hivatalosan bejelentette a testület új javaslatát az Oroszország elleni, immár tizedik szankciócsomagra vonatkozóan.

A bizottság elnöke elmondta: a tizedik szankciócsomaggal az EU tovább akarja fokozni a nyomást Oroszországra úgy, hogy exporttilalmat vezet be több mint 11 milliárd euró értékben a kritikus technológiákra és ipari árukra. Mint mondta, a hatékonyság érdekében számos olyan ipari árucikket vesz célba az EU, amelyekre Oroszországnak szüksége van és amelyeket nem tud beszerezni a harmadik országok általi árufeltöltés révén. „Ezek létfontosságú árucikkek, speciális járművek, gépalkatrészek, továbbá teherautók és a sugárhajtóművek pótalkatrészei. Ezen kívül korlátozó intézkedések vonatkoznak majd az építőipari ágazatban használt árukra, amelyeket az orosz hadsereg is alkalmazhat” – jelentette ki.

Von der Leyen kifejtette, hogy a bizottsága javaslata szerint korlátozásokat kell bevezetni a kettős felhasználású és a fejlett technológiai áruk exportjára. Mint mondta, a testület ellenőrzést javasol 47 olyan elektronikus alkatrészre, továbbá ritka fémekre vonatkozóan, amelyek orosz fegyverrendszerekben, többek között drónokban, rakétákban és helikopterekben felhasználhatók.

Az elnök bejelentette azt is, hogy az EU-nak Vlagyimir Putyin orosz elnök propagandistáival szemben is fel kell lépnie. „Az orosz elnök a közterületeken is háborút folytat propagandistái és dezinformációs hálózatai hadseregével. Mérgező hazugságokat terjesztenek, a társadalmaink megosztására törekednek” – hangoztatta az elnök.

Von der Leyen szerint, az új szankciócsomag fellép a korlátozó intézkedések kijátszása ellen is. A javaslat szerint az Európai Bizottság nyomon követi a szankcionált orosz oligarchák vagyonát, és a tagállamokkal közösen áttekintést készít az orosz központi banknak az Európai Unióban tartott összes befagyasztott eszközéről. „Tudnunk kell, mennyi pénzről van szó és hol található, ez nagyon fontos, tekintettel arra, hogy az állami orosz vagyont esetleg az ukrajnai újjáépítés finanszírozására használhatjuk fel” – jelentette ki.

„Ez a csomag 11 milliárd eurót ér, és korlátozásokat vezetünk be több tucat olyan elektronikai eszközre, amelyeket helikopterekben, drónokban és egyéb katonai eszközökben lehet felhasználni. Ezeken kívül, most először, Irán ellen is szankciókat javaslunk, mert drónokkal segíti Oroszországot” – mondta Ursula von der Leyen.

Közben szerdán életbe lépett a még decemberben elfogadott gázársapka. Brüsszel ezzel akarja megelőzni a tavaly augusztusihoz hasonló magas gázár kialakulását. Csakhogy az árplafon 180 euró/MWh-ban maximálja a gáz árát, ami hónapok óta ennek a töredékébe kerül a holland tőzsdén.

Elemzők szerint ez az intézkedés is könnyen visszafelé sülhet el és áremelkedést hozhat, ugyanis azt üzeni a kereskedőknek, hogy a tagállamok akár 180 eurót is hajlandók fizetni a gázért. Magyarország a többi energiaszankcióhoz hasonlóan a gázársapka bevezetését sem támogatta.

Josep Borrell nyilatkozatában közölte, hogy a tagállami kormányokat tömörítő tanács elé terjeszti az Ukrajna szuverenitásának aláásásában szerepet játszó, csaknem száz személy és szervezet elleni szankciókra vonatkozó javaslatok listáját. „Ez a lista magában foglalja a katonai tevékenységekért, a politikai döntésekért, a propagandáért és a dezinformációért felelős személyeket is. Célba vesszük azokat, akik részt vesznek az emberrablásokban, az ukrán gyermekek Oroszországba történő deportálásában és kényszer-örökbefogadásában. És azokat is, akik lehetővé teszik az ukrán erőforrások kifosztását” – sorolta.

A két uniós tisztségviselő felszólította az EU-tagországokat a tizedik szankciós csomag minél hamarabbi jóváhagyására.

Bocskor Andrea a Fidesz EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta: Magyarország elítéli Oroszország jogtalan háborúját Ukrajna ellen, és minden fórumon kiáll az ország szuverenitása és területi integritása mellett.

Reményét fejezte ki, hogy Ukrajna az EU-hoz való a csatlakozási feltételek teljesítése során, az országban élő nemzeti kisebbségek nyelvi és oktatási jogait is garantálja a koppenhágai kritériumoknak megfelelően.

Kiemelte, hogy ukrajnai háború végét, és az életek megmentését csak a béke útján lehet garantálni." A törökországi földrengés tragikumát nem tudtuk megakadályozni, Ukrajnáért viszont nagyon sokat tehetünk - mutatott rá a fideszes képviselő.

A Fidesz az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a magas infláció is bizonyítja, hogy a brüsszeli szankciók elképesztő kárt okoznak.

A szankciók bevezetése miatt drágult az energia ára, az üzemanyag ára és szankciós infláció alakult ki – mutattak rá, hozzátéve: a kormány a szankciós infláció egyszámjegyűvé csökkentésén dolgozik, emellett rezsicsökkentéssel, árstopokkal, nyugdíjemeléssel, megemelt összegű 13. havi nyugdíjjal védi a magyar embereket.

A dollárbaloldal ezek egyikét sem támogatta, csak azzal vannak elfoglalva, hogy külföldi gazdáik megrendeléseit teljesítsék, még akkor is, ha annak árát a magyarok fizetik – közölte a nagyobbik kormánypárt.

Az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók céljai nem teljesültek, a megszorító intézkedések tönkre teszik Európát – jelentette ki Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője Brüsszelben, magyar újságíróknak nyilatkozva.

Kijelentette: tévedtek azok a brüsszeli bürokraták, akik azt mondták, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók a háború gyors befejezéséhez fognak vezetni. Az eddig elfogadott kilenc szankciós csomag ellenére nincs kilátásban a háború befejezése, ezt a célt nem sikerült elérni. Ezzel szemben inflációt okozott, gazdasági és energiaválság fenyeget – közölte.

A szankciós politikának véget kell vetni, vissza kell térni a józan ész talajára, és fel kell hagyni az önsorsrontó politikával – húzta alá Deutsch Tamás, majd hozzátette: annak érdekében kell erőfeszítéseket tenni, hogy minél előbb béke legyen. Ehhez fegyvernyugvásra van szükség és a béketárgyalások megkezdésére – közölte.

A politikus arról tájékoztatott, hogy az Európai Parlament olyan határozatot tervez elfogadni,  amelyben azonnali és teljes körű Oroszországgal szembeni energiaszankciót követel. Figyelmeztetett: elfogadása esetén azonnali gazdasági összeomlás következne be az Európai Unió valamennyi tagországában. Közölte: ezért a Fidesz európai parlamenti képviselői elutasítják ezt az álláspontot, és részt sem vesznek ezen a szavazáson.

Deutsch Tamás elfogadhatatlannak nevezte továbbá, hogy az uniós parlamenti szövegben még említés sincsen arról, hogy Ukrajna olyan új jogszabályt fogadott el, amely jogfosztó az országban élő minden kisebbség számára.

„Elfogadhatatlan, hogy miközben az unió a demokráciára, az alapvető jogok tiszteltben tartására épülő együttműködés, akkor egy tagságra készülő ország a területén élő kisebbségek számára jogfosztó törvényt hoz” – fogalmazott.