Befolyásos amerikai szakértők is a tűzszünet mellett érvelnek

Kifejtették, hogy az azonnali fegyverszünet és béketárgyalás lenne ukrán és európai szempontból a legemberségesebb és legigazságosabb út.

Ukrajna szuverenitása, és az, hogy polgárai maguk dönthessenek sorsukról, kiemelten fontos, de felmerül a kérdés, hogy ha elhúzódik a háború, marad-e valami országukból – hívta fel a figyelmet a háború első évfordulóján adott interjúban a Judicial Watch jogvédő intézet kutatási igazgatója.

Chris Farrell a magyar közmédiának adott interjúban az 1990-es évek csecsenföldi háborújához hasonlította a helyzetet, ami „holdbéli tájjá” tette a csecsen fővárost. „Ha valaki ilyen kimenetelben gondolkodik Ukrajnát tekintve, az nem látszik okos dolognak” – fogalmazott a washingtoni székhelyű intézmény kutatási igazgatója.

Kifejtette, hogy az azonnali fegyverszünet és béketárgyalás lenne ukrán és európai szempontból a legemberségesebb és legigazságosabb út.

Megjegyezte, hogy

az Egyesült Államok a folyamatban garanciát nyújthatna, és segítő szerepet tölthetne be.

Minél később érünk el egy rendezett helyzetet, annál veszélyesebbé és életet fenyegetőbbé válik a világ – mondta Chris Farrell.

A Washingtonban működő Heritage Foundation Nemzetvédelmi Központjának vezető kutatója szintén a közmédiának adott interjúban kijelentette, hogy Oroszország eheti bejelentése az amerikai-orosz Új Start nukleáris fegyverzet-korlátozó megállapodásban való részvétel felfüggesztéséről beleilleszkedik egy sorba, ami Oroszország visszavonulását jelenti a fegyverzetellenőrzési egyezményekből.

Patty-Jane Geller szerint a legújabb lépés hátterében az az orosz törekvés állhat, hogy nukleáris kényszerhelyzetet teremtsen, nyomás alá helyezze a nyugatot és az Egyesült Államokat visszavonulásra késztesse az ukrajnai háborút illetően. A katonapolitikai szakértő rámutatott ugyanakkor arra is, hogy az orosz fél bejelentése arról szól, hogy nem fog az Új Start megállapodásban rögzített 1550 robbanótöltet fölé menni.

Ennek ellenére az Egyesült Államok nem szorítkozhat arra, hogy megpróbálja az orosz felet visszaterelni az egyezmény hatálya alá, hanem ki kell dolgoznia a következő lépést, amivel erősítheti saját „nukleáris elrettentő erejét”

– tette hozzá.

Közölte, az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon az Oroszország és Kína által már megkezdett fegyverkezési versenyben, ezért modernizálnia kell a hidegháborúból örökölt, és fenntartott atomfegyver-rendszereit.

Zárónyilatkozat nélkül ért véget szombaton Bangalorban a világ húsz legfejlettebb gazdasága pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek kétnapos tanácskozása, miután Kína és Oroszország nem volt hajlandó aláírni a többi tagország által támogatott, Oroszországot az ukrajnai háború miatt erősen elítélő dokumentumot.

India, a G20 országcsoport soros elnöke, a tanácskozás házigazdája vonakodott a háború kérdését napirendre venni, de a nyugati országok ragaszkodtak hozzá. A konszenzus hiánya miatt India kénytelen volt zárónyilatkozat helyett a kétnapos tanácskozáson elhangzottakat összegző dokumentum kiadásával beérni.

„Sok tag határozottan elítélte az ukrajnai háborút, és hangsúlyozta, hogy hatalmas emberi szenvedéseket okoz, súlyosbítja a világgazdaságban meglévő problémákat”

– olvasható a dokumentumban, amely megemlíti a szállítási láncok megszakadását, a pénzügyi stabilitásra leselkedő veszélyeket, a folytatódó energia- és élelmiszerbizonytalanságot.

Christian Lindner német pénzügyminiszter sajnálatosnak nevezte, hogy Kína nem volt hajlandó csatlakozni a nyilatkozathoz.

A tanácskozás szünetében szombaton a Nemzetközi Valutaalap (IMF) találkozót tartott a Világbank, Kína, India, Szaúd-Arábia és a G7-országok képviselőivel, amelyen megvitatták a nehéz helyzetben lévő gazdaságok számára nyújtandó adósság átütemezést, de túlságosan sok volt a nézeteltérés a tagok között

– mondta Kristalina Georgieva, az IMF főigazgatója.

Az orosz külügyminisztérium szombat este közleményben fejezte ki sajnálkozását, hogy a nyugati országok folytatják a G20 destabilizálását, és oroszellenes, tisztán konfliktuskeltő módon használják fel a szervezetet.