Baloldali EP-képviselő: a Nyugat vég nélküli háborút akar

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és a nyugati szövetségeseit egyáltalán nem érdekli az Oroszországgal fennálló háború békés rendezése - jelentette ki Mick Wallace baloldali EP-képviselő a testület strasbourgi plenáris ülésén szerdán. Felszólalásában az ír politikus megbocsájthatatlan bűnnek nevezte az orosz inváziót, ugyanakkor élesen kritizálta a transzatlanti nagyhatalmakat is, melyek szerinte a "vég nélküli konfliktusban" érdekeltek.

- fogalmazott a Függetlenek a Változásért (Independents 4 Change) baloldali ír párt tagja, aki Olaf Scholz német kancellár azon kijelentésére is emlékeztette a képviselőtársait, miszerint Oroszország nélkül nem lehetséges Európában a béke. "Mi történt Németországgal, Európa ékkövével? Először sisakokat küldött Ukrajnába, most pedig úgy döntött, hogy tankokat küld az oroszok megölésére. Aggódom Európa miatt” - tette hozzá a politikus. 

Mick Wallace mindemellett arra figyelmeztetett, hogy egy esetleges ukrán kísérlet a Krím visszafoglalására „egy nukleáris háború esetleges kitöréséhez vezethet”, és csak felerősíti az orosz nép elhatározását a félsziget megvédésére.

Fontos elmondani, hogy Mick Wallace korábban már számtalan alkalommal fogalmazott meg békepárti, háborúellenes és nyugatkritikus gondolatokat az Európai Parlamentben és más fórumokon. Párttársával, a szintén EP-képviselő Clare Daly számtalan alkalommal is fősodratú média célkeresztjébe kerültek, mivel a Moszkva elleni szankciók és az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat kritizálták. Ukrajna többször is orosz-pártisággal vádolta meg a politikusokat. 

Januárban Wallace kijelentette, hogy az Egyesült Államok azért hozta létre a NATO-t, hogy kiterjessze befolyását Európában, az uniós polgárok azonban békét akarnak, és véget akarnak vetni az Egyesült Államok és az Észak-atlanti Szövetség (NATO) által folytatott proxyháborúnak.

„Ez a háború katasztrófa az ukrán nép számára, és Európa-szerte mindenki számára megdrágítja a megélhetést. És mi mindezt az USA és a NATO nevében tesszük? Az amerikaiak hülyét csinálnak belőlünk” – fogalmazott a politikus egy tavaly októberi rádióinterjúban.

Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyan semmi jelét nem adja annak, hogy hajlandó volna tárgyalni az Ukrajna ellen indított háború befejezéséről, a védekezést támogató Nyugatnak azonban így is tárgyalásokra és kölcsönös engedményeken alapuló megállapodásra kell törekednie a világ egyik leghíresebb kortárs filozófusa, Jürgen Habermas szerint.

A német gondolkodó a Süddeutsche Zeitung című lapban szerdán közölt írásában kifejtette, hogy az orosz támadás elleni védekezést fegyverszállításokkal segítő nyugati országok könnyen a szakadék szélén kóborló alvajáró helyzetébe kerülhetnek, hiszen nem határozták meg a támogatás pontos célját, és Kijevre helyezik annak a döntésnek a felelősségét, hogy mikor kell tárgyalást kezdeni a harcok lezárásáról. Így előfordulhat, hogy dönteniük kell: magára hagyják Ukrajnát vagy bekapcsolódnak a háborúba.

Mint írta, a fegyverszállítások céljáról kialakult két „homályos” és egymással versengő meghatározás. Az egyik az, hogy Ukrajna nem veszíthet, a másik pedig az, hogy le kell győzni Oroszországot. A pontos támogatási cél megjelölésének elmulasztása „végzetes” hiba, az pedig „következetlen és felelőtlen”, hogy átengedik Kijevnek a döntést arról, hogy mikor legyen tárgyalás a háború lezárásáról és mi legyen a tárgyalási alap.

Aláhúzta: a Nyugat támogatásától is függ, hogy Ukrajna meddig bírja a harcot, és a Nyugat „erkölcsi felelősséget” is visel az általa biztosított fegyverekkel okozott pusztításért. Az Ukrajnát támogató nyugati országok azért sem háríthatják az ukrán kormányra a felelősséget a fegyverszállítások révén elhúzódó harcok „brutális” következményeiért, mert előállhat az a helyzet, amelytől a leginkább tartaniuk kell: azaz szembekerülhetnek azzal a dilemmával, hogy vagy magára hagyják az orosz túlerővel küzdő Ukrajnát, vagy pedig a háború részesévé válnak – fejtette ki a német filozófus. Hozzátette: az egyre modernebb fegyverek szállítása olyan „dinamikát” indított el, amely „észrevétlenül átlendíthet bennünket egy harmadik világháború küszöbén”.

Habermas szerint mindez azt mutatja, hogy a Nyugatnak magához kell ragadnia a kezdeményezést. Ugyanakkor egyelőre semmi nem utal arra, hogy Vlagyimir Putyin hajlandó lehet tárgyalni, ráadásul a kelet-ukrajnai területfoglalásokkal Kijev számára elfogadhatatlan helyzetet teremtett.

Ez azonban „talán válasz a nyugati szövetségesek azon hibájára, hogy Oroszországot kezdettől szándékosan homályban hagyta a katonai támogatás célját illetően”, hiszen a kétértelműség nyitva hagyta azt az értelmezési lehetőséget, hogy a Nyugat valódi célja a Kreml számára elfogadhatatlan „regime change”, vagyis az oroszországi rendszerváltás – írta Jürgen Habermas.

A háború az emberveszteség mellett napról napra több anyagi erőforrást is felemészt, amelyet nem lehet a végtelenségig pótolni. Ez a tény önmagában is azt jelzi, hogy a Nyugatnak „erősen” törekednie kell a tárgyalások megindítására.

Mint írta, olyan kompromisszumos megoldást kell találni, amelynek révén Oroszország nem szerez újabb területeket Ukrajnától a háború kitörése előtti állapothoz képest – vagyis Ukrajna nem veszíti el a háborút -, mégis lehetővé válik, hogy „arcvesztés” nélkül zárja le a harcokat.