Bahmuthoz közeli települést foglaltak el

A donyecki régióban lévő Bahmuttól északra lévő Kraszna Hora település elfoglalásáról tett bejelentést vasárnap Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója.

A Readovka orosz hírportál szerint harcok folynak a délebbre fekvő Paraszkovjivka birtoklásáért és Bahmut utcáin is.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erőknek hadszíntéren egy nap alatt több mint 480 katonájuk esett el, akinek több mint a fele Donyeck város körzetében vesztette életét. A tábornok az ukrán veszteségek között sorolt fel egyebek között egy harckocsit, két amerikai gyártmányú M777-es tarackot és egy ugyancsak tengerentúli eredetű M109-es Paladin önjáró tarackot, valamint három lőszerraktárt.

Azt mondta, hogy Harkivban precíziós rakétacsapás megsemmisítette a páncélosokat gyártó Malisev gyár összeszerelő műhelyeit.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Az oroszországi Kurszk megyében lévő Gujevo községben ukrán találat következtében egy építőmunkás életét vesztette, egy másik pedig megsebesült. A sérültet helikopterrel szállították kórházba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta vasárnap azt a rendeletet, amelynek értelmében 199 orosz és egy ukrán állampolgár ellen léptetett életbe szankciókat.

A büntetőintézkedéseket az államfő az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi tanács (RNBO) határozata alapján rendelte el. A szankciók alá vont személyek között van Jurij Csernyicsuk, a zaporizzsjai atomerőmű főmérnökhelyettese, az orosz állampolgárok közül pedig Andrej Petrov, a Roszenergoatom vállalat vezetője és Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin orosz elnök külpolitikai tanácsadója.

Olekszij Danyilov, az RNBO titkára közben egy vasárnapi tévéműsorban kijelentette, hogy az oroszok már megkezdték az újabb „nagyszabású offenzívájukat” Ukrajna ellen, de „komoly problémáik” vannak, mert az ukrán hadsereg sikeresen ellenáll. Szergej Versinyin orosz külügyminiszter-helyettes azon kijelentését kommentálva, amely szerint Oroszország állítólag „előfeltételek nélkül” készen áll a tárgyalásokra Ukrajnával, Danyilov azt mondta, hogy az Oroszországi Föderáció céljait és a jelenlegi valóságot figyelembe véve, most a „második Ukrajna” elnevezésű projektet próbálják megvalósítani. Kifejtette, hogy ennek lényege, hogy a 2014-ben Oroszországba menekült Viktor Janukovics elnökhöz hű politikusokat igyekeznek visszahozni különféle vezető pozíciókba.

A Luhanszk megyei kormányzói hivatal a Telegramon arról számolt be, hogy az orosz hadsereg egyre gyakrabban veti be a légierőt a régióban, szombaton több teleülést is ért légi csapás.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál megyei kormányzók beszámolói alapján készített összeállításában arról adott hírt, hogy szombaton Ukrajna kilenc, az ország keleti részében lévő megyéjében nyitottak tüzet az orosz erők. Donyeck megyében egy civil vesztette életét és tízen megsebesültek az orosz támadások következtében.

A reggeli órákban a Dnyipropetrovszk megyei Nyikopol térségét ágyúzták az orosz erők, egy nő életét vesztette egy másik megsérült – közölte Szerhij Liszak megyei kormányzó.

A déli Herszon városában a megyei kormányzói hivatal épületére mértek csapást az orosz erők. A hivatal sajtószolgálatának közlés eszerint senki sem sérült meg.

Az ukrán vezérkar vasárnapi jelentése szerint az elmúlt napban mintegy 900 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége 137 780-ra nőtt. Az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett egy repülőgépet és 13 harckocsit.

Az ukrán légierő arról számolt be, hogy vasárnapra virradóra öt orosz drónt – négy iráni gyártású Sahídot és egy Orlan-10-es típusút lőtt le a légvédelem az ország délkeleti részében.

A parlamenti többséget alkotó, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája párt frakciója olyan törvénymódosításokat készített elő, amelyek lehetővé teszik, hogy hadiállapot idején katonát nevezzenek ki védelmi miniszternek – mondta el Marjana Bezuhla, a nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottság alelnöke vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.

A politikus szavai szerint az egyik tervezetük alapján ez csak a hadiállapot idejére vonatkozna.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy a napokban olyan információk láttak napvilágot, amelyek szerint leválthatják Olekszij Reznyikov védelmi minisztert – akinek más kormányzati tisztséget ajánlanak fel -, a helyére pedig Kirilo Budanov dandártábornokot, a védelmi tárca hírszerzési főigazgatóságának vezetőjét neveznék ki. 2018 óta az ukrán jogszabályok szerint csak civil lehet védelmi miniszter, de civilnek számítanak a már leszerelt, korábbi katonák is – fejtette ki a hírportál.

Szombaton lelőttek egy orosz vadászgépet a vitatott hovatartozású Bahmut környékén. A határőrség egységeinek egyik tagja egy nyugati típusú, vállról indítható légvédelmi rakétával találta el a repülőgépet – közölte az ukrán határőrség parancsnoksága.

A lelőtt vadászgép valószínűleg egy Szuhoj Szu–25-ös volt.

Mivel az incidens után ejtőernyős ugrást nem észleltek, a pilóta valószínűleg meghalt, számolt be a német N-Tv online kiadása.

Andrzej Duda lengyel államfő szerint számos karbantartási és egyéb problémával járna, ha Lengyelország harci repülőgépeket adna át Ukrajnának.

Andrzej Duda a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva hozzátette, hogy Lengyelország is szűkében van a korszerű F-16-os vadászgépeknek.

Duda szerint a lengyel álláspont egyébként is az, hogy a vadászgépek esetleges ukrajnai szállításáról szövetségi szinten, közösen kell dönteni.

A lengyel államfő a BBC-interjúban kijelentette: a Lengyelországban hadrendben álló F-16-osok karbantartási igénye nagyon jelentős, vagyis nem elég egyszerűen átadni ezeket a repülőgépeket, külföldi telepítésük esetén meg kellene teremteni a működtetésükhöz szükséges karbantartási, technikai szervizhátteret is.

Ugyanezt az álláspontot hangoztatta a minap Ben Wallace brit védelmi miniszter.

Wallace, aki a héten egy brit-olasz miniszteri fórumon vett részt Rómában, a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap ismertetése szerint a rendezvény utáni sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a vadászgépekhez kiszolgáló személyzet is kell, és ha Nagy-Britannia a brit királyi légierő (RAF) kötelekében hadrendbe állított Typhoon harci repülőgépekből adna Ukrajnának, ahhoz „jó sok embert is” Ukrajnába kellene telepítenie.

„Ha egy Forma-1-es csapatban nincs kiszolgáló személyzet, még az autót sem lehet beindítani” – fogalmazott Wallace.

A brit védelmi miniszter szerint „sem a jövő héten, sem a jövő hónapban, de még a következő hat hónapban sem” várható brit harci repülőgépek átadása Ukrajnának.

Ben Wallace és Andrzej Duda nyilatkozatainak előzményeként Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, és tárgyalásain igen erőteljes nyomást fejtett ki annak érdekében, hogy a brit kormány és a nyugati szövetségesek adjanak korszerű vadászgépeket Ukrajnának.

A londoni parlament két házának tagjai előtt tartott beszédében Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy Ukrajna harci repülőgépek formájában „szárnyakat kér” szabadságának védelméhez.

A londoni miniszterelnöki hivatal Zelenszkij beszédére reagálva hangsúlyozta azonban, hogy repülőgépek szállítása csak hosszú távú megoldásként jöhet szóba, és Ukrajnának most a rövid távon elérhető védelmi kapacitások megszerzésére van a legnagyobb szüksége.

A lengyel államfő a vasárnapi BBC-interjúban kifejtette: Lengyelországnak vannak ugyan korszerű vadászgépei, de ezek száma nem éri el az ötvenet. „Harci repülőgépeink állománya mindössze ennyi, és komoly gondot okozna, ha ennek csak egy kis részét is bárkinek átadnánk. Habozás nélkül kijelenthetem, hogy nekünk sincs elegendő ezekből a repülőgépekből, sokkal többre lenne szükségünk” – tette hozzá.

„Nagyon komoly döntést igényelne, ha Varsó „bármilyen repülőgépet, bármennyi F-16-ost” külföldre akarna adományozni, és „nem könnyű számunkra e döntés meghozatala”” – mondta Andrzej Duda a vasárnapi BBC-műsorban.