Az orosz-ukrán háború soha nem ér véget?

A szakértők azt találgatták, hogy vajon mikor kell békefenntartó csapatokat kell Ukrajna területére küldeni - hangzott el a 48 perc, az M1 és a hirado.hu közös csütörtöki hírháttérműsorában.

A műsorban Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója, Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője és Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója értelmezték az elmúlt hét legfontosabb eseményeit.

A műsor házigazdája Orbán Viktor hétvégi évértékelőjének egyik legfontosabb gondolatát elevenítette fel - huszonkettő volt a legnehezebb, huszonhárom pedig valószínűleg a legveszélyesebb év lesz a rendszerváltás óta - majd feltette a kérdést, hogy mi a veszély.

Törcsi Péter úgy vélekedett, egyre inkább azt látni, hogy folyamatosan eszkalálódik a háborús helyzet, és nem lehet tudni, hogy ennek lesz-e egyáltalán győztese.

Horváth József kifejtette: több veszélyhelyzet rakódik egymásra, amelyek erősítik egymást. Mint említette, a migrációs nyomás 2022-re fölerősödött, 2023-ban pedig valószínűleg még tovább erősödik.

Eközben a szomszédban háború dúl, délre a Szerbia-Koszovó konfliktus időről időre fellángol, mindezt pedig tetézi egy gazdasági és politikai válság is Európában. Ezek részeként megélhetési válság is kialakulóban van, melynek köszönhetően erősödnek a politikai szélsőségek - sorolta.

A SZAKÉRTŐ ÚGY ÖSSZEGZETT: A FÉLELEM HATJA ÁT EURÓPÁT,

ez pedig a biztonságunkra is olyan hatással van, amiből nem véletlenül vonta le a miniszterelnök azt a következtetést, hogy 2023 a veszélyek éve.

Egy ukrán páncélozott szállítójármű közlekedik Chasiv Yar egyik utcájában

FORRÁS: AFP/YASUYOSHI CHIBA

Kiszelly Zoltán mindezt azzal egészítette ki, hogy Washingtonban a "héják", egy olyan csoport került hatalomra Joe Bidennel az élen, akik idején Amerika mindig háborúban van. Ezt szokás demokráciaexportnak hívni - jegyezte meg.

A politológus aláhúzta: amikor Donald Trump volt az elnök, akkor Amerika egy-két terroristát ugyan likvidált, de nem háborúzott.

Kiszelly Zoltán szerint ha Nyugaton a közvélemény fordul, akkor a békepárti álláspont, amelyet Magyarország is vall, idővel több támogatót szerezhet. Emlékeztetett: a migrációval kapcsolatban ugyanez volt.

Magyarország egyedüliként tartatta be a határvédelemre vonatkozó schengeni szabályokat, amire az volt a válasz, hogy a magyarok szembemennek az autópályán. Ma viszont Norvégiától Bulgáriáig kerítéseket építenek. Ettől félnek, ezért támogatják Magyarországot - mondta.

Orbán Viktor hétvégi beszédében azt is kijelentette, ha békés életet akarunk magunknak, akkor

MAGYARORSZÁGNAK AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚBÓL KI KELL MARADNIA.

Ezek után a héten összeültek a bukaresti kilencek, a találkozón pedig egy háborúpárti kelet-európai kontingens alakult ki - tette hozzá.

A házigazda kérdésére, miszerint van-e olyan veszély, hogy a térségből katonákat fognak küldeni a háborúba, Horváth József elmondta, a veszély fennáll, hiszen már most is időről időre megszellőztetnek a sajtóban olyan hírszerzési információkat, melyek szerint

A BRITEK, AZ AMERIKAIAK, VALAMINT A LENGYELEK MÁR TANÁCSADÓKKAL, ZSOLDOSOKKAL RÉSZT VESZNEK A KONFLIKTUSBAN.Törcsi Péter kijelentette, teljesen nyíltan beszélnek már Nyugaton arról, hogy lesz egy olyan pillanat, amikor békefenntartó csapatokat kell Ukrajna területére küldeni - magyarázta.

A politológus úgy vélekedett, jelenleg a közvélemény ez irányú érzékenyítése zajlik.
Kiszelly Zoltán szerint fontos, hogy Magyarország az Európai Unión és a NATO-n belül is felemelje a békepárti zászlót, hiszen a migráció esetében is sikerült meggyőzni a többieket.

Horváth József szerint az ukrajnai háború soha véget nem érő történetté kezd alakulni, ahonnan már nagyon nehéz úgy visszalépni, hogy valaki az arcát ne veszítse el, vagy utána értelmes tárgyalásokon alapuló fegyverszünetig el lehessen jutni.

Döntő harctéri fölényhez kell juttatni Ukrajnát ahhoz, hogy megnyerhesse az Oroszországgal vívott háborút – közölte pénteken, az ukrajnai háború kitörésének évfordulóján Rishi Sunak brit miniszterelnök.

Justin Welby, Canterbury érseke, az anglikán világegyház első számú vallási vezetője ugyanakkor annak a véleményének adott hangot évfordulós üzenetében, hogy Oroszországgal nem szabad ugyanúgy bánni, ahogy Németországgal bántak az első világháború után.

III. Károly király – a brit monarchikus protokollban rendkívül szokatlan módon – hivatalos üzenetben szólt elismerően a Nagy-Britannia és szövetségesei által Ukrajnának nyújtott támogatásról.

Rishi Sunak miniszterelnök a Downing Street ismertetése szerint a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) virtuális csúcstalálkozójához intézett felhívásában hangsúlyozta: a háború megnyeréséhez Ukrajnának döntő harctéri fölényt kell kivívnia. Sunak szerint ez szükséges ahhoz is, hogy változzon Vlagyimir Putyin orosz elnök gondolkodásmódja.

A konzervatív párti brit kormányfő szerint ennek érdekében „a lépésenkénti megközelítés” helyett arra van szükség, hogy a szövetségesek felgyorsítsák a tüzérségi, páncélozott és légvédelmi eszközök ukrajnai szállítását. Sunak szerint a következő néhány hét nehéz lesz Ukrajna számára, de Oroszország számára is, amely „ismét túlterjeszkedik” kapacitásain. Ezért most van itt az ideje az ukrán újrafelfegyverzési, átcsoportosítási és előrenyomulási tervek támogatásának – fogalmaz üzenetében a brit miniszterelnök.

Sunak továbbra sem vállalt kötelezettséget arra, hogy Nagy-Britannia korszerű harci repülőgépeket szállítson Ukrajnának, de megismételte azt az álláspontot, hogy London támogat olyan országokat, amelyek Ukrajna által azonnal használható repülőgépeket tudnak átadni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök két hete előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, és a londoni parlament két házának tagjai előtt elmondott beszédében korszerű harci repülőgépek szállítását kérte Nagy-Britanniától és a nyugati szövetségesektől.

A kérést a brit kormány érzékelhető tartózkodással fogadta, azzal érvelve, hogy a pilóták kiképzése a nyugati vadászgépek üzemeltetésére hosszú időbe telik, és Ukrajnának jelenleg a rövid távon hozzáférhető védelmi eszközök beszerzésére van a legnagyobb szüksége.

Sunak ugyanakkor a minap már jelezte, hogy London támogatná azokat az országokat, amelyek Ukrajna által „már most” használható repülőgépeket tudnak szállítani.

Nagy-Britannia a nyugati szövetségesek közül elsőként kezdte meg ukrán pilóták NATO-szabványoknak megfelelő kiképzését, de a brit kormány rendre hangsúlyozza: ez a kiképzés arra irányul, hogy Ukrajna a NATO által meghonosított harcászati módszerekkel védhesse meg légterét a jövőben.

Justin Welby, Canterbury érseke a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban pénteken megjelent cikkében úgy fogalmaz, hogy Ukrajna ellen indított orosz invázió „a gonosz monumentális cselekedete volt”, amely 18 millió ukránt ítélt száműzetésre, egyben 200 ezer orosz és több mint százezer ukrán halálos ítéletét is jelentette

Az anglikán egyház vallási vezetője nem részletezte a halálos áldozatokról általa idézett adat forrását. Azt írta ugyanakkor, hogy Ukrajna saját katonáinak és civil polgárainak életével fizet Európa biztonságáért.

Welby szerint Ukrajna nyugati támogatásának folytatódnia kell. Az érsek hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Nyugat nem áll háborúban és nem kíván háborúba bocsátkozni Oroszországgal.

Kiemelte azt a véleményét, hogy Ukrajnát nem szabad rászorítani egy igazságtalan békemegállapodásra. Az anglikán egyház vallási főméltósága szerint igazságos béke elérése esetén olyan biztonsági struktúrát kell kiépíteni, amely valószínűtlenné teszi az újabb háborút. Justin Welby szerint Oroszország nem kerülhet olyan helyzetbe, amilyenben Németország találta magát 1919-ben, az első világháború után. Oroszországnak lehetővé kell tenni, hogy magához térjen és biztonságban éljen, anélkül, hogy újabb agressziót indíthasson – fogalmaz igen szokatlan mértékben politikai jellegű állásfoglalásában Canterbury érseke.

Ugyancsak rendkívül szokatlan üzenetben dicsérte az Ukrajnával szembeni nyugati szolidaritást csütörtökön a brit uralkodó. III. Károly a Buckingham-palota által ismertetett állásfoglalásában nem nevesíti Oroszországot, de úgy fogalmaz, hogy a világ „elszörnyedve nézi az ukránokra zúdított szükségtelen szenvedést”.

A magyar álláspont teljesen világos: mi a béke pártján állunk – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf az egy évvel ezelőtt kitört orosz-ukrán háború alkalmából pénteken közzétett videójában, amelyről a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatta az MTI-t.

A tárca a közleményében idézte a honvédelmi minisztert, aki arról beszélt: kiemelt veszélyt jelen a háború eszkalációja, hiszen míg egy évvel ezelőtt a háború kitörésekor több európai nagyállam és NATO-tagország kifejtette, hogy az Ukrajnának nyújtott segítség csak az élet kioltására alkalmatlan felszerelésekkel és eszközökkel megvalósítható, ma már a kor legmodernebb katonai páncélosai tartanak az orosz-ukrán front irányába.

Magyarországnak ki kell maradnia ebből a háborúból. Tűzszünetre, béketárgyalásokra van szükség, hiszen emberi életeket csak békével lehet megmenteni – fogalmazott a miniszter.

A Honvédelmi Minisztérium fenntartja a haderő további fejlesztését annak érdekében, hogy a magyar emberek biztonságát és védelmét garantálja – zárul a közlemény.

Egy éve pusztít a háború és még nem látjuk a végét – jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök a Twitteren közzétett videóüzenetében, megemlékezve arról, hogy egy éve tört ki a háború Ukrajnában.

Novák Katalin úgy fogalmazott, hogy édesanyaként is megrendítő látni az áldozatokat, a szétszakadt családokat, a jövő pusztulását, az elkeseredettséget.

Az államfő hangsúlyozta: Ukrajna területi integritását és szuverenitását nem lehet elvitatni, a háborús bűnösök pedig büntetést érdemelnek.

„Mi, magyarok, azt kívánjuk, hogy nyíljon meg az út az igazságos béke felé” – zárta szavait Novák Katalin.

A köztársasági elnök több más állam- és kormányfővel együtt üzent a háború kitörésének első évfordulóján.