Az orosz földgázkiesés egyharmadát nem sikerült pótolni Európában

Az elmaradt orosz földgázszállítások kétharmadát sikerült pótolni elsősorban a korábbinál nagyobb mennyiségű cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzésével és a Norvégiából vezetéken érkező gázmennyiség növelésével, így Európának a tél végéig szükséges földgáztartaléknál nagyobb készlete van – áll a Moody's Investors Service csütörtökön Londonban ismertetett szektorelemzésében.A nemzetközi hitelminősítő adatai szerint az európai gáztározók telítettsége 82 százalékos volt 2022 végén; ez 2015 óta a legnagyobb telítettségi arány.

A Moody’s szerint mindez annak köszönhető, hogy az európai kormányok hatékony kínálati és keresleti oldali intézkedéseket tettek, a vállalatok alkalmazkodtak az energiasokkhoz, a tél eddigi szakasza enyhe volt és nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre cseppfolyósított földgáz.

A cég kiemeli, hogy a földgáz ára 80 százalékkal zuhant a tavaly nyáron elért csúcsok óta,

éppen a készletezés magasabb szintje miatt. A Moody’s tanulmánya szerint ugyanakkor az elhúzódó geopolitikai bizonytalanság és az európai energiaellátás összetételének alapvető és szükségszerű átalakítása legalább a következő három évben jóval a történelmi visszatekintésű átlagok felett tartja az európai energiaárakat.

A hitelminősítő szerint mindemellett az európai ellátási helyzet is feszes marad, két fő okból. Az egyik az, hogy nehéz lesz teljes mértékben alternatív forrásokból pótolni az oroszországi földgázszállításokat. A Moody’s előrejelzési forgatókönyve azt valószínűsíti, hogy a 2023-2024-es szezonban az Oroszországból Európába érkező földgázmennyiség a legjobb esetben is a tavalyi szint 20 százaléka lesz.

A cég által várt feszes európai helyzet másik oka a tanulmány szerint az, hogy tavaly Kína saját felhasználásra lekötött LNG-szállítmányokat tudott átirányítani Európába, részben hazai keresletének gyengesége miatt, amelyet a koronavírus-járvány megfékezését célzó szigorú korlátozások okoztak. A Moody’s csütörtöki elemzése szerint azonban valószínű, hogy az idén ez nem ismétlődik meg.

Az elemzés szerint az LNG-piac is csak nehezen tud majd lépést tartani a meredeken emelkedő kereslettel. A globális LNG-kínálat az idén valószínűleg csak 30 milliárd köbméterrel emelkedik; ez az Oroszország által tavaly vezetékeken Európába szállított földgáznak hozzávetőleg a fele – áll a Moody’s csütörtökön bemutatott szektorelemzésében.

Más nagy londoni házak derűlátóbb helyzetértékeléseket adtak friss elemzéseikben.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő e héten Londonban ismertetett szektorelemzésében azt állapította meg, hogy Európa túljutott a földgázellátási válság legnehezebb időszakán, és a bőséges LNG-beáramlás, a kereslet visszaesése és az enyhe tél révén sikerült elkerülni az földgázellátás kényszerű adagolását.

A Fitch londoni elemzőinek adatai alapján az Európai Unió LNG-importja tavaly 51 százalékkal 120 milliárd köbméterre emelkedett, és a cég jelenlegi előrejelzése szerint az idén 29 százalékkal 155 milliárd köbméterre emelkedik tovább.

A Fitch tanulmánya szerint a globális LNG-piaci helyzet az idén feszes lesz, és ehhez a feszes ellátási helyzethez a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt kínai korlátozások feloldása is hozzájárul.

A hitelminősítő azonban azzal számol, hogy Európának még ebben a helyzetben is elégséges mennyiségű cseppfolyósított földgáz áll rendelkezésére 2023-ban.

Az Eurasia Group nevű londoni politikai-gazdasági kockázatelemző csoport közölte: friss számításai alapján nagyon valószínűtlennek tartja, hogy Európában akár a jelenlegi, akár a 2023-2024-es téli szezonban földgázhiány alakuljon ki, még akkor is, ha az idei tél hátralévő része kivételesen hideg lenne.

Az Eurasia elemzői szerint ugyanis az Oroszországon kívüli egyéb forrásokból beszerzett földgázmennyiség növekedése és az idei téli fogyasztás csökkenése nyomán az európai tározók telítettsége még márciusban is legalább 60 százalékos lesz a tavalyi azonos időszakban mért 20 százalékkal szemben, és ez lehetővé teszi, hogy Európa a jövő téli szezon előtt, valószínűleg már a nyáron a maximális tározói kapacitásra töltse fel földgázkészleteit.

Energiaügyi Minisztérium: újabb szankciók veszélyeztetik az európai energia- és üzemanyagellátás biztonságát, Magyarország kiharcolta a mentességet.

Vasárnap lép életbe az újabb brüsszeli szankció, amelynek értelmében orosz eredetű feldolgozott kőolajtermékek (például benzin, dízel) behozatala és reexportja a jövőben nem engedélyezett a kontinensen. Magyarországon a kormány által kiharcolt mentességen túl is több forrás erősíti az ellátás biztonságát - közölte az Energiaügyi Minisztérium szombaton az MTI-vel.
 

    A közlemény szerint az újabb szankció európai piacon várható következményei azonban hosszabb távon Magyarországra is hathatnak. 
    Kiemelték, változatlanul azon az állásponton vannak, hogy a brüsszeli szankciók károsak, nem vetettek véget a háborúnak, és nagy kárt okoznak Európának. Brüsszelnek nem újabb szankciók életbe léptetésével kellene foglalkoznia, hanem inkább a béketeremtésen kellene dolgoznia.
    A kormány továbbra is a magyar emberek érdekét és véleményét képviseli: a magyarok 97 százaléka nemet mond a szankciókra, itt az ideje, hogy ezt Brüsszelben is meghallják - olvasható a tárca közleményében.
    Az Európai Unió 2022 nyarán, a hatodik szankciós csomagban döntött az orosz kőolaj importjának korlátozásáról, amely két ütemben lép életbe. A nyersolaj esetében december elején lépett hatályba a behozatali tilalom, ezt követi február 5-én a feldolgozott kőolajtermékek importját és a tagállamok közötti reexportot tiltó rendelkezés. 
     Mint ismert, a kormány Magyarország számára átmeneti mentességet vívott ki a csővezetéken érkező olajszállításokra, így továbbra is lesz mód az orosz eredetű termékek feldolgozására és belföldi forgalmazására, ám a más országokkal való kereskedelem csak nem-orosz eredetű termékekkel lehetséges. A szigorúbb szankció élesítésével részleges korlátozás alá esnek például a pozsonyi finomítóban feldolgozott kőolajtermékek. A létesítmény döntő részben a környező országokba - így Magyarországra - szállít, ezt a jövőben csak nem-orosz eredetű termékekkel teheti meg. Magyarország ellátásbiztonságát a Barátság-vezeték mellett a hazai kitermelés, az egyéb import és a horvátországi Adria-vezeték is szavatolja.
    A most életbe lépő újabb szankciós korlátozás következményei azonban hosszabb távon Magyarországra is hathatnak. A fenntartható magyar üzemanyag-ellátásához ugyanis szükség van importra, ezért a szankció miatt emelkedő európai üzemanyagárak Magyarországra is begyűrűzhetnek. Európában akár dízelhiány és az olajtermékek drágulása is várható, hiszen az unió gázolajszükségletének a felét eddig orosz források biztosították. A szankciók következtében Európa most más, távolabbi régiók forrásaira - például indiai, közel-keleti és kínai termékek behozatalára - kényszerül, vagyis jóval messzebbről és drágábban tudja beszerezni az olajtermékeket, ami ellátási bizonytalanságot okozhat.
    Uniós szinten időközben a teljes körű energiaszankció is napirendre kerül, többek között az atomenergia és a gázbehozatal szankciója is. A magyar kormány határozottan ellenzi az energiahordozókra kivetett szankciók további bővítését. A tilalmak távolról sem vetettek véget a háborúnak, miközben az európai fogyasztók drasztikus áremelkedéssel, energiaválsággal és ellátási zavarokkal szembesültek. A kudarcos szankciós politika Európát válságba taszítja, nehezen kigazdálkodható többlet terheket ró az országokra, a vállalkozásokra és az európai családokra - olvasható a minisztérium közleményében.

A tavalyi év energiaár-emelkedését követően a Shell olaj- és gázipari vállalat rekordnyereségről számolt be.

Az energiaóriás 2022-ben megduplázta előző évi nyereségét, amely így elérte a 39,9 milliárd dollárt (14 090 milliárd forintot) – ez új rekord a Shell 115 éves történetében.

Ennek fő oka az orosz–ukrán háború kirobbanását követően elszálló energiaárakból származó nyereség. A Brent nyersolaj ára az inváziót követően közel 128 dollár volt hordónként, de azóta 83 dollár körüli szintre esett vissza. A gáz ára szintén megugrott, de a csúcsról már csökkent.

ettek ki az energiaszektor szereplőire.

Nem sokan örülnek azonban az energiavállalatok óriási nyereségének. A villany-, gáz- és üzemanyagárak emelkedése brutálisan növelte a háztartások és a vállalkozások költségét. Az emelkedő élelmiszerárakkal együtt ez 40 éves csúcsra emelte az inflációt Európában – közölte a BBC.

Folyamatosan csökken a gáztárolók telítettsége Németországban, miután már nem érkezik gáz Oroszországból. A felépített LNG-terminálokkal csupán az orosz földgáz negyedét tudják pótolni, és a lakosokat továbbra is spórolásra ösztönzik.

Továbbra sem javul a földgázvészhelyzet Németországban.

A tíz hónap alatt felépített három LNG-terminál – amely a cseppfolyósított gázt fogadja – csupán az oroszoktól érkező korábbi földgázmennyiség negyedét képes pótolni. Közben az embereket folyamatosan arra szólítják fel, hogy spóroljanak az energiával.

„A kormány igyekszik meghatározni, hogy a háztartások hűtőszekrényein belül milyen legyen a hőmérséklet, mekkora fordulatszámon centrifugázzák a ruhákat annak érdekében, hogy később a szárítót ne kelljen magas hőfokra felkapcsolni, de a lakosoknak azt is tanácsolja, hogy a vizet ne a tűzhelyen, hanem vízforralóval melegítse fel” – számolt be róla az M1 helyszíni tudósítója Berlinből.

A német kormány elmondása szerint már olyan óvatos becslések is megjelentek, amelyek szerint a spórolással akár 500 kilowattóra áramot is meg lehet takarítani.