Az orosz erők a Donyeck környékén folytatnak offenzívát

Az orosz erők a Donyeck környékén folytatott offenzíva során kedvezőbb állásokat foglaltak el, és először semmisítettek meg norvég NASAMS légvédelmi rendszert – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, a védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk irányában mintegy negyven katona, egy páncélozott harcjármű, egy AN/TPQ-50-es ellentűzradar és egy tüzérségi lőszerraktár. Liman irányában több mint hetven katona, két páncélozott harcjármű, egy gyalogsági harcjármű, egy D-20-as és egy M-777-es tarack, valamint egy lőszerraktár.

Donyeck környékén körülbelül negyven katona, egy Mszta-B önjáró löveg egy AN/TPQ-37-es ellentűzradar, egy üzemanyagtároló, két lőszerraktár. Zaporizzsja irányában az ukrán erők vesztesége több mint húsz katona, egy M-777-es, két D-20-as és egy D-30-as tarack, Herszon megyében pedig egy Akacia és két önjáró Gvozgyika önjáró löveg, egy amerikai HIMARS sorozatvető és három lőszerraktár volt.

Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság vezetője pénteken Telegram-bejegyzésben közölte, hogy az Ahmat különleges alakulat harcosai a 2. hadtest egyik dandárjával együtt megvetette lábát Veszele község határában, elfoglalva egy stratégiai fontosságúnak nevezett erődítményt.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója csütörtök este az Artemivszk (Bahmut) közelében lévő Mikolajivka bevételéről számolt be, korábban pedig arról tájékoztatott, hogy a csoport fegyveresei átvették az ellenőrzést a Szoledartól északra fekvő Sacco i Vanzetti község felett.

Az orosz harcászati gépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők Konasenkov altábornagy szerint egy nap alatt 103 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 86 tüzérségi lőállásaira mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy Tocska-U rakétaindítót és egy norvég gyártmányú NASAMS légvédelmi rakétarendszert a donyecki régióban lévő Krasznoarmejszk közelében.

Az orosz légierő lelőtt egy ukrán MiG-29-es repülőgépet, a légvédelem pedig hét drónt. Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 382 repülőgépet, 206 helikoptert, 3008 drónt, 403 légvédelmi rakétarendszert, 7723 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 1004 sorozatvetőt, 3988 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8255 speciális katonai járművet veszítettek.

Az orosz védelmi minisztérium honlapján pénteken frissített térképből kiderül, hogy az Ukrajnától elcsatolt donyecki, luhanszki, zaporzzsjai és herszoni régiót az orosz Déli Katonai Körzet felelősségi területéhez sorolták.

A körzet sajtószolgálata a TASZSZ-nak kifejtette, hogy a felelősségi terület növekedését az új régiók Oroszország részévé válása, valamint a donyecki és luhanszki népi milíciának az orosz fegyveres erőkbe való integrálása indokolta.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán tüzérségi támadást pénteken a helyi hatóságok. Enerhodarban felrobbant egy gépkocsi, egy rendőr életét vesztette.

Lefújták Ukrajna egész területén pénteken a légiriadót, amely két óra hosszat volt érvényben – közölték a helyi hatóságok.

A riasztást legelőször Kijevben rendelték el 10:30-kor (magyar idő: 9.30), majd pár perc múlva már az egész országra kiterjesztették. Két órával később feloldották az egész ország területén.

Kijevben pénteken csúcstalálkozó kezdődött az Európai Unió és Ukrajna vezetői részvételével. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 15 uniós biztosból álló küldöttséggel, benne Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselővel és Várhelyi Olivér bővítési biztossal csütörtökön érkezett kétnapos látogatásra az ukrán fővárosba. A küldöttség csütörtökön együttes ülést tartott az ukrán kormánnyal és Volodimir Zelenszkij elnökkel.

Az Európai Unió a Kreml fenyegetései ellenére sem hagyja abba Ukrajna támogatását, Ukrajna az EU tagja lesz – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken Kijevben, az EU-Ukrajna csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón.

„A Kreml nem félemlített meg bennünket, mert az EU és Ukrajna egy család” – idézte az uniós vezetőt a Jevropejszka Pravda hírportál. „Az ukránok egyértelműen a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett döntöttek. Az Önök jövője velünk van a mi közös Európai Uniónkban. Az Önök sorsa a mi sorsunk” – hangoztatta Michel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előző nap fejtette ki véleményét, miszerint Ukrajna megérdemli, hogy még az idén megkezdje a tárgyalásokat az európai uniós tagságról – emlékeztetett a hírportál.

Hozzátette:

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is azon meggyőződésének adott hangot, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja lesz, és nagyra értékelte Ukrajna eddigi előrehaladását az uniós csatlakozás felé.

Ursula von der Leyen a pénteki sajtótájékoztatón bejelentette, hogy kezdetnek egy milliárd eurót különít el az unió Ukrajnának az orosz agresszió okozta károk gyors helyreállítására. Kijelentette, hogy az Oroszországgal szembeni tizedik szankciócsomag keretében a korlátozások mértéke 10 milliárd euró lesz. Ismételten jelezte, hogy az EU várhatóan február 24-ig ezt a szankciós csomagot is elfogadja.

Zelenszkij a sajtótájékoztatón leszögezte, hogy az ukrán erők nem hagyják el a Donyeck megyei Bahmut városát. „Senki sem adja fel Bahmutot. Harcolni fogunk, ameddig csak tudunk” – fogalmazott az államfő.

Kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy az ukrán hadsereg képes feltartóztatni Oroszország offenzíváját Kelet-Ukrajnában mindaddig, amíg meg nem erősítik az ott harcoló csapatokat a partnerországoktól érkező fegyverekkel.

„Az ukrán hírszerzés és a hadsereg szerint a nyomás növekedni fog államunk keleti részén. Oroszország bosszút akar állni. És pontosan ott akarnak bosszút állni, ahol a legnagyobb szükségük van rá. A mi feladatunk nem az, hogy megadjuk nekik ezt a lehetőséget(…) Úgy gondolom, van esélyünk” – fejtette ki Zelenszkij.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 15 uniós biztosból álló küldöttséggel, benne Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselővel és Várhelyi Olivér bővítési biztossal csütörtökön érkezett kétnapos látogatásra az ukrán fővárosba. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken csatlakozott a küldöttséghez.

Az uniós vezetők csütörtökön együttes ülést tartottak az ukrán kormánnyal és Volodimir Zelenszkij elnökkel, majd pénteken csúcstalálkozó keretében tárgyaltak, amelynek fő témája az volt, milyen előrehaladást tett Ukrajna tagjelöltként az EU-csatlakozás követelményeinek teljesítése terén, illetve mik lehetnek az Ukrajna elleni orosz agresszióra adandó válaszlépések.

A csúcstalálkozó záródokumentuma szerint Brüsszel beleegyezett, hogy Ukrajna időközi értékelést kapjon a tagjelölti státus megadásakor támasztott kritériumok teljesítéséről

– számolt be a Jevropejszka Pravda. Korábban az EU ragaszkodott ahhoz, hogy az Ukrajnának adandó értékelés csak ősszel jelenjen meg – tette hozzá a hírportál.

Kijev azonban jelezte, hogy a végrehajtás értékelését és a problémák leírását tartalmazó hivatalos EU-dokumentum nélkül Ukrajna nem tud „korrekciós munkát” végezni, ami azzal fenyegetett, hogy 2023-ban nem kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások.

A csúcstalálkozón született határozat megoldja ezt a problémát: az EU beleegyezett, hogy „szóbeli jelentését” papírra veti, és tavasszal hivatalosan átadja Ukrajnának.

A magyarok négyötöde (78 százalék), de még a baloldaliak kétharmada (63 százalék) szerint is azonnali tűzszünetre lenne szükség, és mindössze 2 százalékuk számít arra, hogy a harcok véget érhetnek a háború kitörésének közelgő évfordulója előtt – derült ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából, amelyről pénteken tájékoztatták az MTI-t.

A január 30. és február 1. között, ezer ember telefonos megkérdezése alapján készült elemzésben az áll, hogy a magyar választók négyötöde szerint azonnali tűzszünetre van szükség Ukrajnában, még akkor is, ha így Ukrajna nem tudja visszaszerezni az összes területet, amit Oroszország elfoglalt.

Hozzátették, hogy még a politikai hovatartozás sem befolyásolja jelentősen az erről szóló vélekedést: a baloldali szavazók közel kétharmada is egyetért a fegyvernyugvás szükségszerűségével, míg a kormánypártok szavazói körében 91 százalékos a tűzszünettel való egyetértés.

Hangsúlyozták, hogy nincs olyan társadalmi csoport, aki egyetértene a háború folytatásával az elfoglalt területek visszaszerzése reményében.

A Nézőpont szerint a magyarok többségét békepárti elvárások, ugyanakkor „borúlátó várakozások” jellemzik: majdnem a felük (49 százalék) szerint a konfliktus még évekig elhúzódik, és csupán egyharmaduk (33 százalék) számít arra, hogy 2023-ban rendezni tudják a helyzetet.

Úgy folytatták, szinte senki nem számít arra, hogy a következő hónapban véget ér a háború (2 százalék). Ebben a kérdésben egyformán pesszimisták a kormánypárti és kormánykritikus szavazók, ugyanolyan arányban (46, illetve 48 százalék) számítanak arra, hogy a hadakozás évekig elhúzódik, de ugyanannyian (34, illetve 35 százalék) vannak azok is, akik szerint idén befejeződik a konfliktus – áll a kutatásban.

Hozzátették, hogy még a politikai hovatartozás sem befolyásolja jelentősen az erről szóló vélekedést: a baloldali szavazók közel kétharmada is egyetért a fegyvernyugvás szükségszerűségével, míg a kormánypártok szavazói körében 91 százalékos a tűzszünettel való egyetértés.

Hangsúlyozták, hogy nincs olyan társadalmi csoport, aki egyetértene a háború folytatásával az elfoglalt területek visszaszerzése reményében.

A Nézőpont szerint a magyarok többségét békepárti elvárások, ugyanakkor „borúlátó várakozások” jellemzik: majdnem a felük (49 százalék) szerint a konfliktus még évekig elhúzódik, és csupán egyharmaduk (33 százalék) számít arra, hogy 2023-ban rendezni tudják a helyzetet.

Úgy folytatták, szinte senki nem számít arra, hogy a következő hónapban véget ér a háború (2 százalék). Ebben a kérdésben egyformán pesszimisták a kormánypárti és kormánykritikus szavazók, ugyanolyan arányban (46, illetve 48 százalék) számítanak arra, hogy a hadakozás évekig elhúzódik, de ugyanannyian (34, illetve 35 százalék) vannak azok is, akik szerint idén befejeződik a konfliktus – áll a kutatásban.