Az EU további 400 millió euró támogatást nyújt Ukrajnának

Az Európai Unió pénteken, a Kijevben tervezett EU-Ukrajna csúcstalálkozó során további 400 millió euró (mintegy 160 milliárd forint) támogatást fog bejelenteni Ukrajna számára, amelyből 100 millió euró humanitárius segély, 300 millió euró pedig a kétoldalú együttműködést segíti majd – tájékoztatott Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén csütörtökön.

Johannes Hahn, az EU-Ukrajna csúcstalálkozóról folytatott EP-vitán jelezte: a kijevi értekezleten a reformok mellett egyéb prioritásokról és a más szükséges intézkedések bevezetéséről is szó lesz annak érdekében, hogy Kijev mihamarabb közelíthesse jogrendjét az uniós szabályokhoz.

Az uniós és a kijevi vezetők meg fogják vitatni a hosszú távú együttműködés részleteit, köztük az uniós programokban való részvétel jövőjét, mely segíteni fogja az ukrán gazdaság talpra állását – mondta az uniós biztos.

Az Európai Unió üzenete világos: továbbra is támogatja Ukrajnát mindaddig, amíg arra szükség van – szögezte le.

Az uniós biztos fontosnak nevezte, hogy az EU folytassa Ukrajna pénzügyi, katonai, gazdasági, diplomáciai és humanitárius támogatását, amivel a közösség megpróbálja ellensúlyozni az orosz agressziót.

Kiemelte: Ukrajna jövője Európában van, erről júniusban döntés is született, amikor az EU megadta az országnak az uniós tagjelölti státuszt. Az Európai Bizottság a teljes folyamat ideje alatt támogatni fogja Kijevet a szükséges reformok megvalósításában – mondta.

Az uniós biztos végezetül hangsúlyozta: az Ukrajnában elkövetett orosz atrocitások nem maradhatnak büntetlenül. Minden esetet ki kell vizsgálni, a felelősöket el kell számoltatni – tette hozzá Johannes Hahn.

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában kijelentette, hogy Magyarország elítéli az orosz agressziót, és a megtámadott oldalán áll. Magyarország kiáll Ukrajna függetlensége és a területi egysége mellett, és támogatja Ukrajna európai uniós tagságát is – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a háború kezdete óta Magyarország erején felül támogatja Ukrajnát. A magyar humanitárius segélyprogram keretében ez idáig több mint egymillió ukrajnai menekültet fogadott be Magyarország.

Emlékeztetett: az Oroszország elleni első szankciós csomag bevezetésekor az EU azt mondta, a megszorító intézkedések hatására Moszkva kénytelen lesz befejezni a háborút. A háború azonban nem ért véget, sőt, még brutálisabb, mint valaha. A szankciókkal elérni kívánt cél tehát nem teljesült – hangsúlyozta. Az Oroszország elleni szankciók bevezetése óta infláció alakult ki, és energiahiány fenyeget, a szankciók tönkreteszik Európát – mondta Deutsch Tamás.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője felszólalásában azt mondta, Európa jól tette, amikor meghallotta Ukrajna lakosságának azon vágyát, hogy Moszkva zsarnoksága helyett a nyugati demokráciák közösségéhez kíván csatlakozni, és tagjelölti státuszt adott Ukrajnának. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a teljes jogú uniós tagságnak feltételei vannak, fenntartható békét és stabilitást kell elérni az integráció előtt.

Közölte, hogy a békének és stabilitásnak Ukrajnában két előfeltétele van: egyrészt Ukrajna területi egységének teljes helyreállítása, ezért az EU-nak minden erejével segítenie kell Kijevet, hogy megnyerje a háborút. Emellett Ukrajnának meg kell szólítania a területén élő etnikai kisebbségeket és szavatolnia kell jogaikat ukrán állampolgárként és etnikai kisebbségként egyaránt. Az EU-nak támogatnia kell ezt a törekvést – tette hozzá Gyöngyösi Márton.

Oroszország nem hunyhat szemet afelett, hogy a NATO teljes infrastruktúrája ellene dolgozik – jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak.

„Látjuk, hogy a NATO teljes katonai infrastruktúrája az Oroszországi Föderáció ellen és az ukrán rezsim javára dolgozik, beleértve a hírszerzést – a műholdakat és repülőgépeket – is” – hangoztatta Peszkov. „Mindez ellenséges környezetet teremt számunkra, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül” – tette hozzá.

A szóvivő arra figyelmeztetett, hogy a megnövelt hatósugarú amerikai rakéták Ukrajnába szállításáról meghozandó esetleges döntés „egyenesen vezet a feszültség és az eszkaláció szintjének növekedéséhez”. „Több erőfeszítést kell majd tennünk, de ez nem fogja megváltoztatni az események menetét. A különleges hadművelet folytatódik majd” – mondta.

Dmitrij Peszkov szerint az ilyen hírek fényében egyelőre nem terveznek orosz-amerikai elnöki tárgyalásokat, és Oroszország fő célja az államfő által meghatározott feladatok teljesítése.

A Leopard és az Abrams harckocsik elfogásáért, illetve megsemmisítéséért orosz regionális és üzleti vezetők által kitűzött pénzjutalommal kapcsolatban azt mondta, ezek arra irányuló felhívások, hogy mindenki a legjobb képességei szerint járuljon hozzá a katonai célok eléréséhez és mindez ismételten az egységet bizonyítja.

„Ami ezeket a páncélosokat illeti, fel fogják gyújtani őket, annál is inkább, ha ilyen ösztönzők vannak. Azt hiszem, ettől még több vállalkozó lesz” – nyilatkozott.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtóértekezletén abszurdnak minősítette, hogy Emmanuel Macron francia elnök lehetségesnek nevezte Ukrajna vadászrepülőgépekkel történő felszerelését anélkül, hogy ez a lépés ne vezessen a konfliktus eszkalációjához Ukrajnában. Köszönetet mondott Észak-Koreának, amiért az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban támogatását fejezte ki Moszkvának.

A Human Rights Watch jogvédő szervezet kedden nyilvánosságra hozott jelentésével kapcsolatban, amely megállapította, hogy az ukrán hadsereg az ottawai egyezmény által tiltott taposóaknákat alkalmazott, megjegyezte: a nyugati civil szervezetek vonakodva szokták megerősíteni, hogy az ukrán fél háborús bűncselekményeket is elkövet.

Emlékeztetett rá, hogy az orosz diplomácia a problémát korábban már az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé vitte.

A szóvivő szerint a Meta amerikai technológiai óriáscégnek az a döntése, hogy az Azov ukrán fegyveres szervezetet levette az általa veszélyesnek minősített szervezetek listájáról, alátámasztja a vállalattal szemben bevezetett orosz korlátozó intézkedések indokoltságát. Zaharova szerint a „neonácizmus, valamint a nemzeti és etnikai gyűlölet” eszméit terjesztő szervezet így lehetőséget kapott az erőszak nyílt propagálására.

A szóvivő ismételten arra figyelmeztetett, hogy Oroszország nem fogja válasz nélkül hagyni, ha a nyugati országok megpróbálják elkobozni és Ukrajna rendelkezésére bocsátani az orosz kintlévőségeket. Jogsértőnek minősítette az Egyesült Államok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy harmadik országokat eltántorítson az Oroszországgal való együttműködéstől.

Leszögezte, hogy Moszkvát nem érdekli Párizs véleménye Oroszország és az afrikai kontinens viszonyáról.

Ezzel a kijelentésével arra reagált, hogy a francia elnök aggodalmának adott hangot Moszkva és az afrikai országok diplomáciai és katonai kapcsolatainak bővülése miatt. A szóvivő hangoztatta, hogy ezekben az államokban Moszkva mindig a szuverén és független partnereket látta, szemben a francia gyarmattartói megközelítéssel.

„Ha ők szükségesnek ítélik a kapcsolataik fejlesztését Oroszországgal, akkor ahhoz Macronnak, az Élysée-palotának és Franciaországnak nincsen semmi köze” – mondta Marija Zaharova.

Először kaphat Ukrajna olyan eszközöket, melyekkel orosz területek ellen is eredményesen intézhet támadásokat. Mindez egy új, kétmilliárd dollár értékű segélycsomag része lehet, amit minden bizonnyal Washington még a héten bejelent. Korábban az Egyesült Államok óva intette az ukránokat attól, hogy saját határain kívül mérjen csapásokat orosz célpontokra, de úgy néz ki, mint ahogy azt például a harckocsik esetében is láttuk, a Biden-kormányzat nem tart a háború eszkalációjától.

Az Egyesült Államok több mint 2 milliárd dollár értékű katonai segélycsomagot készít elő Ukrajna számára, amely várhatóan először tartalmaz majd nagyobb hatótávolságú rakétákat. Ezt két, az ügyben tájékozott amerikai tisztviselő által kiszivárogtatott információkra alapozva írják.

A segélyt már ezen a héten bejelenthetik, és minden bizonnyal Patriot légvédelmi rendszerekhez szükséges támogató felszereléseket, precíziós lőszereket, valamint Javelin hordozható páncéltörő rakétákat is tartalmazni fog.

Sochaczew, Lengyelország 2015. Az amerikai hadsereg európai 10. hadseregének lég- és rakétavédelmi egysége Lengyelországba települt a rakétavédelmi gyakorlatra.  A Delta Battery a 37. légvédelmi rakétaszázad lengyel kollégáival együtt teszteli a Patriot személyzet jártasságát, valamint olyan mozgási gyakorlatokat hajtanak végre, amelyek a légvédelmi rendszerek gyors telepítését erősíti. (Fotó: Michal Fludra/NurPhoto) (Fotó: NurPhoto/NurPhoto via Getty Images)

Az egyik tisztviselő elmondta, a csomag egy része, amely mintegy 1,725 milliárd dollár tesz ki, az Ukrajna Biztonsági Segítségnyújtási Kezdeményezés (USAI) nevű alapból származik majd, amely lehetővé teszi a Biden-kormányzatnak, hogy az amerikai fegyverkészletek helyett a piacról szerezzen be fegyvereket.

Az USAI-alapokból egy új fegyver, a Boeing cég által gyártott földi indítású kis átmérőjű bombák (GLSDB) beszerzését is finanszíroznák, amelyek hatótávolsága a 150 kilométert is eléri.

Az Egyesült Államok elutasította a közel 300 km hatótávolságú ATACMS rakétákra vonatkozó ukrán kéréseket.

A dél-koreai védelmi minisztérium által közzétett képen az amerikai hadsereg taktikai rakétarendszere (ATACMS) rakétát lő ki a Keleti-tengerbe a dél-koreai-amerikai közös rakétagyakorlat során. (Fotó: Dél-koreai Védelmi Minisztérium via Getty Images)

A GLSDB siklóbombával Ukrajna olyan célpontokat találhatna el, amelyek eddig elérhetetlenek voltak számára. Természetesen ez orosz területeken érintene.

A GLSDB GPS-vezérlésű, képes legyőzni bizonyos elektronikus zavarásokat, minden időjárási körülmények között használható, és páncélozott járművek ellen is. A GBU-39 – amely a GLSDB robbanófejeként működne – kis, összecsukható szárnyakkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik, hogy repülőgépről ledobva több mint 100 kilométert siklik, és akár egy méter átmérőjű célpontokat is eltaláljon.

A cikk kitér arra is, hogy az USAI pénzalapot a HAWK légvédelmi rendszer bizonyos részeire, „drónvédelmi” rendszerekre, tüzérségi és légtérellenőrző radarokra, kommunikációs berendezésekre, PUMA drónokra, valamint alkatrészbeszerzések kifizetésére is felhasználnák.

A segélycsomagok tartalma és mérete addig változhat, amíg az elnök alá nem írja azokat – jegyzi meg a lap.